„Magyarország elszigetelte magát, de egy elszigetelt ország nem jelent megosztottságot” – mondta António Costa, az Európai Tanács elnöke a csütörtöki brüsszeli EU-csúcs után tartott sajtótájékoztatóján, miután Magyarország nélkül fogadta el huszonhat tagállam vezetője az Ukrajnáról szóló politikai nyilatkozatot.
A rendkívüli Európai Tanács-ülést, vagyis az EU-s tagállami vezetők találkozóját azután hívta össze António Costa, hogy az elmúlt hetekben Donald Trump amerikai elnök Ukrajnát támogató politikája fordulatot vett. Bár nyilvánosan a politikusok visszafogottan nyilatkoznak az új amerikai irányról, és hangsúlyozták Európa és Amerika évtizedes szövetségét, sokak szerint egy olyan világra kell Európának fölkészülnie, amiben az USA katonai támogatása és a NATO védelme már nem magától értetődő.
Orbán Viktor újra vétózott, de az EU vezetői nélküle is kiállnak UkrajnáértAz Európai Tanács ülésein úgynevezett tanácsi következtetéseket fogadnak el az állam- és kormányfők, amikhez egyhangú döntés szükséges.
Akár már hetekkel a csúcs előtt szokás bizonyos szövegtervezeteket köröztetni, és nagyköveti szintű találkozókon az országok közelíthetik egymáshoz álláspontjaikat, éppen ezért már a csúcs előtt is látszott Orbán Viktor kívülállása, és sokan jelezték, Magyarország nélkül is mennének előre.
„Nem léteznek fukar államok, ha a védelemről van szó” – mondta lapunknak a csütörtöki csúcs után egy tagállam diplomatája, utalva arra, hogy az elmúlt évtizedeket meghatározóan néhány északi és nyugati tagállam szinte mindig az EU-s kiadások növelése ellen volt. Most viszont a dán, finn, holland és német kormány mindegyike fölsorakozott a hét elején bejelentett új európai védelmi csomag mellett, amely még a tagállamok eladósodásában is nagyobb teret engedne. Ha minden keretet kihasználnának a tagállamok, ez akár 800 milliárd eurót is jelenthet négy év alatt. A német választások után a kancellári szék várományosa, a jobbközép Friedrich Merz is Brüsszelbe utazott a csúcs napjára, reggel a jobbközép Európai Néppárt vezetőjének informális találkozóján vett részt, jelezve, hogy motorja kíván lenni a védelem erősítésének.
Európa most már vállalni akarja a legnagyobb terheket, mentené Trump és Zelenszkij viszonyát a teljes összeomlástól800 milliárd eurós EU-s fegyverkezési programot hirdetett Ursula von der LeyenA védelemre használt akár 150 milliárd eurós közös európai hitel korábban szintén elképzelhetetlennek számított volna, csütörtökön mégis huszonheten sorakoztak fel a terv fő iránya mögé. A hitelt később kidolgozott részletek alapján olyan védelmi ipari beruházásokra lehetne használni, amely az európai ipari kapacitást fejlesztené, különösen a légvédelem és a rakétarendszerek terén.
Egy tagállami diplomata szerint Magyarország kérésére azonban kicsit módosítottak a végső szövegen, ugyanis a hitelkeret korábbi tervben szereplő „üdvözlése” helyett az elfogadott verzióban a tagállamok „tudomásul veszik” az Európai Bizottság javaslatát. Forrásunk szerint Orbán Viktor a magyar alkotmányos szabályokra hivatkozott a közös hitelfelvétel kapcsán. Orbán arra utalhatott, hogy az Alaptörvény tizenharmadik módosításakor tavaly tavasszal a kormánypártok minden közös uniós hitelfelvételt egy magyar parlamenti kétharmados többség elfogadásához kötöttek.
Több forrásunk szerint is a védelempolitikáról az egyetlen valóban kényes kérdés ahhoz kapcsolódott, hogy a fel nem használt egyéb uniós pénzeket, például a szegényebb régiók fejlesztésére szánt kohéziós támogatásokat is át lehessen-e csoportosítani védelmi beruházásokra.
Ukrajna kapcsán Magyarország miatt az elfogadott szöveg nem hivatalos tanácsi következtetés lett, hanem huszonhat tagállam közös kiállása, ez azonban keveseket lepett meg. A csúcs előtt és a nap folyamán több politikus is úgy nyilatkozott, fontosabb az erős kiállás, mint hogy kompromisszumok árán engedjenek Ukrajna támogatásából. Orbán Viktor már nem először volt az egyedüli kívülálló Ukrajna kérdésében, már múlt hétvégén is jelezte, hogy a mostani helyzetben számára túl nagyok a véleménykülönbségek.
A végső, Ukrajnáról elfogadott szöveg külön hangsúlyt fektet arra, hogy a jövőbeli béketárgyalásokon Európa és Ukrajna is kapjon helyet az asztalnál. Egy forrásunk szerint Orbán a csütörtöki ülésen „semmi olyat nem mondott, amit már ne mondott volna el nyilvánosan is számtalanszor”. A többször ismertetett hivatalos indok szerint Magyarország nem hisz abban, hogy Ukrajnát meg kell erősíteni ahhoz, hogy saját érdekeit figyelembe véve legyen képes tárgyalni a jövőjéről. Az európai vezetők szerint egy tűzszünetnek csak akkor van értelme, ha az egy későbbi tartós békéhez vezetne. Új pénzügyi támogatásról viszont nem sikerült még megállapodni, ahhoz azonban kevés kétség férhet, hogy a többi tagállam haladni fog a megkezdett úton.
Egy véleménynyilvánító szavazást senki nem vesz komolyan
Az Európai Unióban sokáig a konszenzus számított általánosnak, ám Orbán Viktor szabadalmaztatta és meghonosította a „nemegyüttműködés” rendszerét, amihez korábban társakat is talált, mint a Kaczynski-féle lengyel Jog és Igazságosság, illetve a Fico-féle szlovák Smer. Mára viszont, ahogyan azt az Európai Tanács vezetője, Antonio Costa is kijelentette: Magyarország elszigetelődött, csak egy ország a 27-ből, a 26 pedig több mint az egy – értékelte Orbán Viktornak a csütörtöki uniós csúcson Ukrajna háborús támogatásáról szóló, a híradásokban csak vétónak titulált elutasítását Balázs Péter. A korábbi külügyminiszter szerint a magyar kormányfő a klasszikus értelemben nem vétózott, hiszen nem akadályozott meg egy szavazást, hanem csak nem értett egyet egy olyan témával, amellyel a többi 26 tagország vezetője igen. – Orbán Viktor eleve azzal a szándékkal ment ki Brüsszelbe, hogy nemet mondjon, hiszen ezzel két nagyhatalom vezetőjének, Vlagyimir Putyinnak és Donald Trumpnak is a kedvére tehetett. Balázs Péter szerint
más kérdés, megéri-e a két nagyhatalom kedvében járni, miközben ezzel szembemegy Magyarország két legfőbb szövetségesének, az EU-nak és a NATO-nak az érdekeivel, mindezt egy valótlan narratívára felfűzve.
Orbán ugyanis azt állítja, hogy az amerikaiak, vagyis Trump békepárti, ellenben az unió többi tagországa a béke ellen dolgozik, noha az általa elutasított, az ukránoknak szóló támogatás növekedéséről szóló dokumentumnak – amelyet éppen azért szorgalmazott az EU, mert Trump felfüggesztette az ukránok katonai támogatását – éppen az a lényege, hogy erővel kényszerítse ki a békét.
Az is kérdés, az unió meddig tűri az orbáni különutasságot: Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke például az európai egység akadályának minősítette a magyar kormányfőt.
– Az EU már régen ráunt az orbáni politikára, s a kezdeti meglepődöttség és tétovaság után a megoldást is megtalálta:
a magyar miniszterelnök a közös nyilatkozatokat ugyan meg tudja akadályozni, de a közös lépéseket, vagyis az érdemi munkát és döntéseket nem
– jegyezte meg az egykori külügyminiszter. – Ráadásul az Európai Uniónak nincsenek mulandóbb elemei, mint a tagállami kormányok, hiszen ezek változnak a leggyakrabban, s idehaza is választás lesz jövőre.
Felvetésünkre, ha 2026-ban is a Fidesz-KDNP marad hatalmon, megváltozhat-e az unió politikája Magyarország felé, esetleg felmerülhet-e az ország kizárása a szervezetből, Balázs Péter kijelentette: a kizárás, mint jogi elem nem létezik az EU-ban, amelyhez mindenki saját akaratából csatlakozik, s az esetleges távozásáról is maga dönt. A legfőbb szankció a 7-es cikkely szerinti eljárás végén a szavazati jog megvonása lehet.
„Orbán Viktor mintha más szövetség tagja lenne, mint Magyarország”Az uniós csúcs után Orbán Viktor bejelentette, komolyan újra „elő kell vennünk” Ukrajna európai uniós tagságának a kérdését, s mivel „nem szeretné, ha az emberek feje fölött születne erről döntés, ezért kezdeményezni fognak egy véleménynyilvánító szavazást Ukrajna európai uniós tagságáról”, amelyet úgy bonyolítanak le, mint a nemzeti konzultációt. – Erre nem vagyunk felkészülve, ezért azt gondolom, hogy lassítani kell, és mindenképpen meg kell tudnunk az emberek véleményét ebben a kérdésben” – jelentette ki.
Az Orbán-kormány egyedüliként megvétózta, hogy az Európai Unió megnyissa a csatlakozási tárgyalások első fejezeteit UkrajnávalA véleménynyilvánító szavazás, mint olyan nem létezik a magyar jogban, s nem keverendő össze a véleménynyilvánító népszavazással, amely a referendumok egyik fajtája. A népszavazás ugyanis a választók akaratának érvényesítése, hiszen a közhatalom önkényével szemben betölti a fékek és az ellensúlyok legjelentősebb szerepét. Egyik válfaja a véleménynyilvánító népszavazás, amely jogilag ugyan nem köti a közhatalmat, de annak döntését mindenképpen a választók azonosuló vagy elutasító véleménye.
A véleménynyilvánító szavazás viszont csak egy szokásos Fidesz-féle véleménygyűjtés lesz, amelynek részvételi aránya és eredménye ellenőrizhetetlen.
A Kormányzati Tájékoztatási Központot azt állította, azért kérik ki a magyarok véleményét, mert Ukrajna uniós csatlakozását Brüsszelben sürgetik, ám az ország EU-tagsága számtalan veszélyt hordoz magában. Állították, az előkészületeket megkezdték, a szavazás mindössze egy kérdésből áll majd.
Egy kérdést tesz fel Orbán Viktor a magyaroknak Ukrajnáról, csak az nem világos, mi az a véleménynyilvánító szavazás– Valódi politikai értelemben ugyanúgy semmi értelme, mint a nemzeti konzultációknak – mondta lapunknak Szentpéteri Nagy Richard politikai elemző. – A lényeg, hogy ne arról beszéljünk, amiről kellene: baj van, nem működik az ország, romokban a gazdaság, elszállt az infláció, az alrendszerek egyre inkább működésképtelenek. Ilyen helyzetben egy normális kormány megpróbálja legalább az egyik nagy problémát orvosolni, nálunk viszont jön megint a megszokott pótcselekvés. Persze ez nem újdonság, másfél évtizede ez zajlik az országban: a valódi gondok helyett a kreáltakkal foglalkozik a kormány, megpróbálva tematizálni a közvéleményt.
Felvetésünkre, egy ilyen véleménygyűjtés eredményét az EU-ban felmutatva Orbán Viktor hitelesen tudja-e majd állítani, hogy nem saját álláspontot képvisel, hanem a magyarok is hasonló véleményen vannak, az elemző kijelentette: az Európai Tanácsban senki sem veszi komolyan ezeket a „konzultációs” eredményeket. – Ez megint nem az EU-nak, hanem a hazai közvéleménynek, s azon belül is a saját szavazóbázisnak szól – tette hozzá Szentpéteri Nagy Richard. – Egy újabb mobilizációs lépés, amellyel Orbán a saját akaratát akarja megerősíttetni a stabil szavazóival.
A Kreml válaszlépésekkel fenyeget
Az Európai Unió védelmének megerősítésére vonatkozó tervek fenyegetést jelenthetnek Oroszország számára – jelentette ki pénteken Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő, aki szerint a Kremlnek megfelelő válaszlépéseket kell tennie biztonságuk szavatolása érdekében. „Látjuk, hogy az EU most nagyon aktívan foglalkozik militarizálásának témájával, különösen a védelmi ágazat fejlesztésével. Ezek olyan folyamatok, amelyeket szorosan figyelemmel kísérünk, mert az Európai Unió Oroszországot állítja be fő ellenfeleként” – tette hozzá. A szóvivő beállítása szerint az EU azon tervei, hogy „gazdasági szövetségből katonai szövetséggé alakul át”, negatívan befolyásolhatják az ukrajnai háborút lezáró megállapodás megkötésének esélyeit is. „Az ilyen konfrontatív retorika és konfrontatív tervek (...) ellentétesek azzal a hozzáállással, hogy megtaláljuk az Ukrajna körüli helyzet békés rendezésének módjait” – idézte Peszkovot az Interfax orosz hírügynökség.
