Újabb elnöki rendelet aláírására készül Donald Trump, amelyben utasítaná Linda McMahon nemrég hivatalba lépett oktatási minisztert, hogy tömeges elbocsátások révén számolja fel a szövetségi oktatási minisztériumot.
A Washington Post információi szerint a szerdán már a washingtoni illetékesek emailjei között keringő tervezetben szerepel, hogy az elnöknek nincs hatásköre az oktatási minisztérium megszüntetésére. Egy ilyen tartalmú törvényjavaslatot először a képviselőháznak kell elfogadnia, majd a szenátusban is szükség van 60 igen szavazatra, amely a jelenlegi 53 republikánus szenátorral aligha lesz megvalósítható.
A szöveg szó szerint úgy fogalmaz, hogy
McMahonnak „a törvény által biztosított minden lehetséges lépést meg kell tennie”, amely az intézmény bezáráshoz vezethet.
A miniszter és a Trump-adminisztráció más tagjai már korábban pedzegették, hogy a tárca egyes funkciót más hatóságokhoz szerveznék ki, ám jogilag ez szintén nem lehetséges, hiszen a szóban forgó feladatokat törvény írja elő a minisztérium számára.
Valószínűbb tehát, hogy folytatódik a minisztériumon belül már megkezdett folyamat: nagyszámú elbocsátások, valamint a különböző oktatási programok és szövetségi támogatások megszüntetése.
A tárca vezetése már rövid távon is nagyon jelentős létszámleépítést helyezett kilátásba.
Jelenleg a minisztérium kezeli azt a 18,4 milliárd dollárból gazdálkodó programot, amely az ország leginkább forráshiányos iskoláit segíti, továbbá felügyeli a fogyatékkal élő diákok oktatási támogatására elkülönített 15,5 milliárd dollár elosztását. Az 1,6 billió dolláros szövetségi diákhitel program irányítása szintén a hatáskörébe tartozik, ő határozza meg annak feltételeit, miként vehetnek részt a programban az USA egyetemei és főiskolái.
Az aláírásra váró elnöki rendeletben Trump minden bizonnyal felerősíti a trumpista Republikánus Párt bírálatát is az ún. DEI (Sokszínűség, Egyenlőség, Befogadás) gyakorlata ellen.
Az elnök a DEI programokat illegális diszkriminációnak tartja, és szándéka szerint megvonná a szövetségi támogatást azoktól az iskoláktól, amelyekben bárki folytatja ezeket.
A Biden-kormányzat alatt megerősödött radikális progresszív politika legfőképpen a közoktatási intézményekben éreztette a hatását, kiélezte a kultúrharcot a Demokrata Párt politikusai és a saját definíciójuk szerint „normalitáspárti” konzervatívok között.
Az európai hagyományoktól nagyban különbözik a közoktatás megítélése az Egyesült Államokban. Az amerikai individualizmus, minimális mértékű állami beavatkozás és libertariánus eszmék hívták életre a széles körű iskolaválasztás, sőt a szülők által gyakorolt otthoni oktatás lehetőségét. A Republikánus Párt tavaly decemberben nyújtott be törvényjavaslatot a szabad iskolaválasztást támogató szövetségi program létrehozására. Ez alapján állami támogatásban részesülnének a többségükben egyházi magániskolák is. A javaslat ellenzői szerint ez tovább gyengítené közoktatási intézmények szakmai színvonalát és a hátrányos helyzetű diákok tanulási esélyeit.
Donald Trump a szövetségi támogatás megvonásával fenyegette meg az amerikai egyetemeket, ha „illegális tüntetéseket” engedélyeznek