Nem emeli a lakossági díjakat idén az Erste Bank – jelentette be a bank 2024-es eredményeit bemutató sajtótájékoztatóján Jelasity Radován elnök-vezérigazgató. A döntést a bank már korábban meghozta, de időzíteni se tudta volna jobban a bejelentést, ugyanis a sajtótájékoztató perceiben helyezett el egymondatos kifakadást a Facebook-falán Nagy Márton.
A nemzetgazdasági miniszter annyit írt, hogy „A banki számladíjak jelentősen emelkednek. Ez nem indokolt, ezért ha kell, itt is lépni fogunk!” A dolog szépséghibája csupán annyi, hogy a nem túl szerencsés kormányzati szabályozás teszi lehetővé a bankok és a telekomcégek számára, hogy a szolgáltatási díjaikat az előző évi infláció mértékével emeljék. A nagyobb bankok közül egyébként szinte mindegyik emelte a lakossági és üzleti ügyfelek felé a szolgáltatásai díjait idén, ebből a szempontból egyedi az Erste döntése.
Az Erste Bank – bankrendszer többi szeplőjéhez hasonlóan – tavaly jelentősen növelni tudta a profitját, ami elsősorban épp a felpörgő lakossági hitelezésnek köszönhető. A hitel- és kötvényállomány 2024-ben újra emelkedett, az új kihelyezés a lakossági hiteleknél a másfélszeresére nőtt, míg a cégek esetében 9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A befektetett és kezelt vagyon december végére 21 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, és megközelítette az 5400 milliárd forintot. Az Erste működési bevételei 2024-ben 15 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Ezen belül a díj- és jutalékbevételek 24 százalékkal nőttek, elsősorban az aktív ügyfélszám és a kezelt vagyon növekedésének köszönhetően. A működéssel kapcsolatos kiadások 15 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. Az Erste működési eredménye 234 milliárd forint lett, szemben a 2023-as 204 milliárd forinttal. Az adózás utáni nyereség így 2024-ben 132 milliárd forint lett, míg 2023-at 115 milliárd forint profittal zárta a bank.
A teljes lakossági hitelállomány 10 százalékkal nőtt egy év alatt, az újonnan kihelyezett állomány tavaly 54 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az új lakáshitelek folyósítása 133 százalékkal haladta meg a 2023-as teljesítményt. A személyi kölcsönöknél 44 százalékkal emelkedett az új folyósítások összege, míg a kisvállalkozók esetében a kihelyezés 15 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Az erőteljes hitelezési növekedésben – főként a lakáshitelezésben – a folyósított hitelek mértéke nőtt jelentősen az ingatlanpiaci drágulás miatt, nem a tranzakciók száma.