A szeptemberi voksolás óta már 130 nap telt el, az 1962-es választásokat követően is „csak” 129 napon keresztül tartott a kormányalakítás. Az Osztrák Néppárt (ÖVP), a szociáldemokrata SPÖ és a liberális NEOS közötti megbeszélések kudarca után január 10-e óta a szélsőjobboldali, euroszkeptikus Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) és az ÖVP tárgyal egymással. Ugyanakkor ahogy haladunk előre az időben, úgy sokasodnak a kérdőjelek, s válik egyre bizonytalanabbá, képes lesz-e a két párt megállapodni az új kabinet létrehozásáról. Kedd este már arról szóltak egyes hírek, hogy szüneteltetik a tárgyalásokat, ezt azonban később mindkét fél cáfolta.
Kedden először a gazdaságért felelős tárgyalócsoport ült össze, mielőtt Herbert Kickl FPÖ-pártelnök, Christian Stocker az ÖVP vezetője, valamint bizalmasaik szűk körben találkoztak. Este azonban már a tárgyalások leállásáról szóló médiajelentések kezdtek keringeni. Az ÖVP váratlanul összehívta a pártvezetőséget, ami komoly válságra utalt. Ezt az a pártnyilatkozat sem cáfolta, amely így hangzott: „a kormánytárgyalások nehéz fázisban vannak”.
Ezután azonban újabb fordulat történt, s az ÖVP közleményében azt állította, tovább folytatja a megbeszéléseket. Ennek nyomán a felek szerdán is tárgyalóasztalhoz ültek. Stocker pártelnök hangsúlyozta, hogy „a tárgyalásoknak három alapfeltétele van”. Ezek pedig a következőek: Ausztria szuverenitására a külföldi befolyással szemben (ez esetben – Magyarországgal szemben – nem Brüsszel befolyását akarják ellensúlyozni), Ausztria konstruktív szerepe az EU-ban, valamint „liberális demokráciánk és jogállamunk védelmére és megőrzése”. Ezek az alapfeltételek eddig sem változtak, hangoztatta a pártelnök. S ezekről a néppártban teljes egyetértés is van.
Az FPÖ szintén azt állította, hogy nem szüneteltették a megbeszéléseket, s azok befejezéséről sem volt szó. „Kedves média: Nem, nincs szünet a tárgyalásokban. Az ÖVP a jelek szerint belső egyeztetést hívott össze” - írta a Facebookon Kickl pártelnök. Ez „teljesen normális, hangoztatta. „Mi mindig belső egyeztetéseket folytatunk”, írta az egykori belügyminiszter némiképp kioktató stílusban.
Puhul az Osztrák Néppárt, ellenállnak a tartományokNem csak a tartalmi kérdésekben merültek fel konfliktusok a két párt között, a tárcák elosztása tekintetében is jócskán akadnak vitás pontok. A Kronen Zeitung arról számolt be, hogy az ÖVP „minden fontos minisztériumot magának követel”. A Heute című ingyenes lap ezzel szemben azt közölte, hogy az FPÖ hét minisztériumot ajánlott fel az ÖVP-nek, de a pénzügy- és a belügyminisztériumot mindenképp megkaparintaná.
A tárgyalásokban részt vevők a Der Standard lapnak kedden azt mondták, hogy még mindig „óvatosan optimisták”. A liberális azt írta, a 13 tárgyalóküldöttségből tíz már „ideiglenesen” befejezte a tárgyalásokat. További párbeszédre van szükség egyebek mellett az FPÖ által követelt bankadóról. Az ÖVP korábban elutasította az ilyen adóterhet.
Peter Filzmaier politológus számára „még mindig sokkal logikusabb, hogy megegyezésre jutnak, mint hogy nem” - mondta a közszolgálati média internetes kiadásának, az ORF.at-nak. Úgy véli, elérhető közelségbe került Kickl számára, hogy kancellár legyen.
Jóllehet a megegyezésre nagyobb az esély, mint az újabb kormányalakítási kudarcra, a politikai széljárás, az FPÖ népszerűségének folyamatos emelkedése nem csak megállni látszik, hanem elkezdett csökkenni, bár érdemes minden felmérést fenntartással kezelni, hiszen napról napra változik a helyzet. Mindenesetre a Market-Lazarsfeld iroda legutóbbi, január végén készült felmérése már „csak” 34 százalékon látta a politikai erőt, ami öt százalékos visszaesés a január 7-én és 8-án készült felméréshez képest. Ugyanakkor a legutóbbi közvélemény-kutatási adat még mindig sokkal jobb annál a 28,8 százalékos eredménynél, amit a párt a szeptemberi választáson ért el.
A többi parlamenti párt, ha kissé késve is, de kezdi belátni: össze kell fogni a szélsőjobb ellen.
Múlt héten az SPÖ és az NEOS jelezte, hajlandóak lennének újra tárgyalni a három párti koalíciós kormányról az ÖVP-vel, bár a konzervatív néppárt erre nemet mondott. S a napokban a zöldek is jelezték, amennyiben az FPÖ mégsem lenne az új kormány tagja, kívülről támogatnák az új kabinetet.
Annak igenis komoly jelentősége van, hogy az FPÖ népszerűsége csökkenni kezdett. A parlamenti pártok előzőleg rettegtek egy idő előtti voksolástól, amíg Kickl szélsőjobb pártja népszerűségi mutatója folyamatosan araszolt felfelé. Most azonban, ha előrehozott választást rendeznének, az FPÖ egymaga biztosan nem szerezne abszolút többséget, s egy új választást követően – hiába nyerne nagy fölénnyel a szabadságpárt – sokkal kisebb esély lenne arra, hogy bevennék a pártot egy új kormányba, mint most, vélik szakértők. Már csak azért is, mert az ÖVP-nél továbbra is akadnak nagyon kritikus hangok Kickl pártjával szemben. Ne feledjük, az ÖVP január 4-ig szigorúan kizárta a Kickl vezette FPÖ-vel való együttműködést, és többször is „biztonsági kockázatnak” minősítette a politikust az Oroszországhoz való közelsége miatt.
Még nagyobb teret nyer a szélsőjobboldal Ausztriában, népszerűbb lett, mint a két nagy hagyományos párt együttvéveElvi esély van arra is, hogy szakértői vagy kisebbségi kormány jöjjön létre, ez azonban nem valószínű. Egyrészt ennek nincsenek meg a hagyományai Ausztriában, másrészt pedig minden parlamenti szavazásnál a kabinet bukásának réme fenyegetne. Az egyetlen kisebbségi kormányzásra több mint fél évszázaddal ezelőtt volt példa: a szociáldemokrata Bruno Kreisky 1970-ben egy évig kormányzott abszolút többség nélkül, az FPÖ külső támogatásával. 2019-ben, az Ibiza-botrányt követően szakértői kormány vette át a kormányrudat - de csak addig, amíg új választásokat nem tartottak és meg nem alakult az ÖVP-zöld koalíció. Amennyiben májusban vagy júniusban új választásokat rendeznének, addig valószínűleg a jelenlegi ideiglenes kormány maradna hivatalban.
