Önkormányzati választást tartottak vasárnap Ausztria legnagyobb tartományában, Alsó-Ausztriában. A több, mint 1,3 millió szavazásra jogosult 568 település tanácsának tagjairól szavaztak, azokról a személyekről, akik pár héten belül összeülnek és megválasztják a község, kisváros, nagyváros polgármesterét. Győztek a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) emberei, 46,97 százalékos győzelmet arattak, ez 5,9 százalékkal elmaradt a 2020-as eredménytől, de a visszaesés kisebb a vártnál, s több településen szerzett a párt első helyet, mint öt éve. Az ÖVP mindig is a polgármesterek pártjának nevezte magát, pozícióját, amely a tartományi és országos hatalmának az alapját biztosítja, sikerült annyira megőríznie, hogy a tartományi miniszterelnöknek, Johanna Mikl-Leitnernek nem kell távoznia.
„Hanni“, ahogy pártjában becézik, eddig az ÖVP erős emberének, sőt, királycsinálójának számított, aki az alsó-ausztriai hatalmi központból az osztrák fővárosba küldte megbízható embereit akár kancellárnak, akár miniszternek. Magabiztosságán öt éve esett csorba, amikor a tartományi választásokon elveszítette abszolút többségét és kénytelen volt koalícióra lépni a szélsőjobboldali szabadságpárt, az FPÖ lokálmatadorjával, a keménységéről ismert Udo Landbauerrel. Mikl-Leitner azt remélte, hogy az egyébként nehezen indult együttműködés lejáratja az önkormányzati világban tapasztalatlan partnerét. Számításai nem jöttek be, amit az is jelez, hogy a helyhatósági választáson a korábban csak ímmel-ámmal induló FPÖ a szavazatok 13,05 százalékát szerezte meg, 7,6 százalékkal többet, mint öt éve, s három településen első helyezettként küzdhet a polgármesterségért. A szociáldemokraták 26,39 százalékkal a második helyen végeztek, csak a korábbi voksok 1,3 százalékát veszítették el. Maradt vörös kézen Traiskirchen, ahol a párt jelenlegi elnöke 10 évig polgármesterkedett, igaz, 71,5 százalékkal a mostani 59,5 százalékos, szintén abszolút többséggel szemben.
Magyarán, a legutóbbi választás nem sokat változtatott a tartományi erőviszonyokon. Egy héttel korábban Burgenland lakossága tartományi szinten voksolt, Hans Peter Doskozil szociáldemokrata tartományi főnök közel maradt abszolút többségéhez, miközben a legkisebb osztrák tartományban is nagyot erősödtek az FPÖ emberei. „Doskó“ hétfőn úgy döntött, hogy a zöldekkel fog koalíciót alkotni, a jóval kényelmesebb többséget jelentő néppárti együttműködéstől eláll, mert szerinte a konzervatív párt jelenleg nem egységes, irányzatokra hullott.
Még nagyobb teret nyer a szélsőjobboldal Ausztriában, népszerűbb lett, mint a két nagy hagyományos párt együttvéveA mostani hétvégén a felső-ausztriai fővárosban, Linzben került sor második nekifutásos polgármester választásra, ezt az SPÖ jelöltje nyerte, mint 1945 óta mindig. A múlt héten a bécsi polgármester, aki egyben a tartomány főnöke is, előrehozott választásokat jelentett be a fővárosban, áprilisra késő ősz helyett.
Ausztriában a szeptemberi általános választások óta keresik az új kormányt, amelyről vízkereszt óta a szabadságpárt és az utóbbi évtizedek nagy részében kormányon volt néppárt emberei tárgyalnak. Csak a szokásoktól eltérően fordított pozícióban: az FPÖ a legutóbbi választások győztese. A tárgyalások első fordulója viszonylagos harmóniában folyt, sikerrel egyesítették erőiket a politikusok és a szakértők, hogy közösen kidolgozott javaslatukkal kivédjék a brüsszeli költségvetési deficiciteljárást. Azaz elérték, hogy az idén 6,4 milliárd eurós hiány lefaragásáról uniós beavatkozás nélkül dönthetnek. Hasonlóan restriktív elképzeléseik vannak a migránsok visszatoloncolásáról, újak felvételének leállításáról.
A szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt elnökét bízták meg kormányalakítással, jöhet az illiberális Ausztria isIdővel viszont elromlott a hangulat, a szabadságpárt rendre saját elsőségéről oktatja ki a néppártot, ingerülten visszautasítja annak felszólítását, hogy főleg külpolitikai kérdésekben, az uniós politikában, az emberi jogok, a média kérdéseiben igyekezzen a szélről a középre helyezkedni. Az FPÖ ragaszkodik patrióta pártcsaládja kritikus európai irányvonalához, főleg Ukrajnát illetően, a néppárt pedig rendkívüli sajtóértezletek összehívásával próbálja a közvéleményt tájékoztatni saját, prouniós elképzeléseiről. Az FPÖ már bedobta, hogy korábbi véleményétől eltérően megadóztatná a bankokat, hogy az állam onnan is bevételhez jusson, erről a z ÖVP előbb hallani sem akart, de már puhulni látszik. A szabadságpárt a SkyShield nyugat-európai légvédelmi egyezményből is kiléptetné Ausztriát, mert az szembemegy a semlegességgel, sőt a legújabb hírek szerint Dél-Tirolt is visszakövetelné Olaszországtól. A nyomuló szabadságpárt legújabb felvetése: szűnjön meg a munkáltatók és a munkavállalók kötelező kamarai tagsága. Az osztrák politikai rendszer alapjairól van szó, várhatóan ebben a kérdésben a kezdeményező falakba ütközik.
Salzburg tartományi miniszterelnöke úgy tartja, s ezzel nincs egyedül, hogy csak látszatveszekedésről van szó, szerinte legkésőbb február közepére meg fog alakulni az új kormány. A Kurier című napilap által rendelt véleménykutatás is azt jelzi, hogy az osztrákok 78 százaléka biztosra veszi a két párt hatalomra jutását, s azt is, hogy a közösen elfogadott takarékossági program megvalósítható. Már a leendő kormánytagok kiválasztása is szóba került, egyelőre úgy hírlik, a stratégiai fontosságú tárcák mindegyikét az FPÖ kapja. Az ÖVP csupán pár hete próbálkozik az eddig szalonképtelennek minősített szabadságpárttal együttműködni, elemzők szerint a hatalmi ambíciói mellett valamennyire próbálja saját gerincét is egyenesen tartani. A pártot irányító Christian Stockert, ha igaz, márciusban emelik a konzervatív párt élére, ezért sem adhatja könnyen önállóságát.
Nem véletlenül időzítették mostanra a 2020-22-es időszakról 2023-ban készült elemzés közzétételét a belügyi és igazságügyi minisztériumban, amelyet a DÖW nevű dokumentációs archívum dolgozott ki. A tanulmány szerint a szélsőjobboldali cselekmények, amelyek közül a legtöbb antiszemita, rasszista megnyilvánulásokban, tárgyak, épületek rombolásában, a hitleri évek nosztalgikus éltetésében, hecckampányokban jelennek meg, folyamatosan szaporodnak. 2023-ban számuk már elérte az 1208 cselekményt. Az elemzésben 231-szer fordul elő az FPÖ neve, Kickl pártelnöké 40-szer.
