Európai Unió;csalódás;kilépés;Brexit;

John Curtice professzor szerint ha ma tartanának népszavazást, a szavazók 56 százaléka az újracsatlakozás mellett döntene

- Brexit-dosszié: csalódtak a britek

Pénteken lesz öt éve annak, hogy a szigetország a 2016. június 23-i népszavazás eredményeként végleg megszűnt az Európai Unió tagja lenni.

Az európai kapcsolatokra szakosodott agytröszt, a UK in a Changing Europe, Az Egyesült Királyság egy változó Európában az ötéves jubileumot jó alkalomnak találta ahhoz, hogy közzétegye Brexit Files címet viselő átfogó tanulmánykötetét. Külföldi tudósítók, köztük e sorok írója szokatlanul nagy számban jelentek meg a szövetségük által rendezett könyvbemutatón, igazolva, mennyire nem csökken az érdeklődés minden iránt, aminek nevében benne van Brexit szó. A népszavazáshoz vezető úttól a Sir Keir Starmer által bejelentett resethez, újraindításig terjedő dolgozatokat vezető brit politológusok és közgazdászok jegyzik, akik közül többen is részt vettek a rendezvényen.

Lebilincselően foglalta össze az előzményeket Anand Menon professzor, az agytröszt igazgatója. Érzékeltette, hogy az Egyesült Királyságnak az EU-hoz fűződő viszonya 1973-as csatlakozásától kezdve mindig bonyolult volt, egyszerre jellemezte együttműködési és ellenkezési kényszer. Nem lehet elvitatni, hogy jelentősen befolyásolta az EU politikáját, struktúráját és globális befolyását. Mint az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja különösen nagy szerepet játszott a közös külpolitika alakításában. Ha valamit következetesen csinált, az a Közösség bővítésének támogatása volt, amit a demokrácia, stabilitás és gazdasági növekedés elősegítéséhez a legmegfelelőbb módszernek tartott. Miközben több területen is pozitív hatást gyakorolt, másokból, mint az euró bevezetése, vagy a schengeni egyezmény kivonta magát. Ahogy a professzor emlékeztetett, a belpolitikai nyomás fűtötte euroszkepticizmus jóval megelőzte a Brexitet. A UK nehéz partner volt, az EU mégis fájdalmasan érzi a hiányát, diplomáciai érzékét, soha nem jobban, mint most, amikor súlyos kihívások elé néz a második Trump adminisztráció részéről.

Mint emlékezetes, 2016 nyarán a brit választók 52-48 százalékban döntöttek az EU elhagyása mellett. Ahogy erről Nagy-Britannia kedvenc pollstere, John Curtice professzor a sajtótájékoztatón beszámolt, e csekély többségről rögtön tudni lehetett, hogy nehéz lesz megőrizni. Ez meg is valósult a gyakorlatban, miután a lakosság csalódott a Brexitben, nem kapta meg, amit a Vote Leave, az elhagyók Boris Johnson vezette mozgalma ígért neki. Habár egymást követő kormányok rengeteg pénzt pumpáltak az ingyenes egészségügyi ellátásba, a befektetések nem érték el a heti 350 millió fontot, amit a hírhedt választási busz-feliratok kilátásba helyeztek. Alig csökken a kórházi kezelésekre való várakozás ideje, és az egyik döntő területen, a bevándorlásban sem valósult meg az áttörés. Pontosabban a munkaerő szabad áramlásának megszűnésével leállt az európai dolgozók érkezése, viszont jelentősen megnövekedett a világ más tájairól landoló legális és illegális migránsok száma. Éppen a szerdai lapok hozták nyilvánosságra a statisztikai intézet előrejelzését, mely szerint a népesség száma kizárólag a bevándorlás révén 2032-re ötmillióval emelkedik, így eléri a 72,5 milliót.

A kilépés megbánása, a Bregret eredményeként John Curtice arról számolt be, hogy ha ma tartanának népszavazást, a szavazók 56 százaléka döntene az újracsatlakozás mellett és 44 százalék maradna továbbra is kívül. Minden három, a különválásra voksolt brit állampolgár közül kettő gondolja úgy, hogy a Brexit eredményeként visszaesett a gazdaság, míg az összes egykori szavazó közel fele és a "Leaverek", a távozók 56 százaléka hozza összefüggésbe a Brexitet és a bevándorlás növekedését. A pollok szerint az egyetlen pozitívumnak az tűnik az emberek számára, hogy az Egyesült Királyság jobban tudja ellenőrizni saját ügyeit. Ha történtek is hibák a Brexit végrehajtásában, azok legalább az ország saját hibái, nem az EU kényszerítette ki.

A UK in a Changing Europe jelentés készítői megsemmisítő kritikával illetik Sir Keir Starmer kormányának igyekezetét a kapcsolatok újjáélesztésére. A terv nem csak "vérszegény", hanem ködös is és minden becsvágyat nélkülöz. Az elemzők szerint a Brexit a politika peremére szorult, és bár mind a kormányfő, mind pénzügyminisztere egyre többet beszél a növekedés fontosságáról, a Munkáspárt 15 éve első költségvetése elmulasztott említést tenni az EU elhagyásának hatásáról. Sir Keir jövő hétfőn munkavacsorán találkozik az EU vezetésével, és többek között egy új védelmi paktum előkészítése kerül az asztalra. A megbeszélések alaphangját a Brexit Files utolsó mondata határozhatja meg: "A Brexit óta eltelt öt év tanulsága, hogy az EU jelentősen meghatározza a britek mindennapi életét, még ha már nem is vagyunk tagjai a klubnak".

A válság lecsillapítására tett kísérletként Aleksandar Vučić hétfő este bejelentette az egyetemisták követeléseinek teljesítését, „párbeszédre” szólított fel és a kabinet mielőbbi átalakítását ígérte.