Meddig tart a megszokott életünk?
Itt vagyunk a civilizáció közepén, Európában, és sokszor azt gondoljuk, hogy hozzánk sem a borzalmak, sem az élethez szükséges nyersanyag-, üzemanyag- és energiahiány nem érhet el, hiszen a XXI. század városaiban minden adott a hétköznapi élethez. Tesszük a dolgunkat, megfőzzük reggel a kávénkat, eldobjuk a suliba a gyereket, elmegyünk a munkahelyünkre. A háború és egyéb borzalmak zaja hétköznapi teendőink felhőin alig-alig jut át, mégis kezdi szürkíteni a látóterünket. Olyan ez, mint amikor gyűlnek a viharfelhők, és azt hisszük, még van időnk gyorsan beszedni a ruhát, becsukni az ablakokat és biztonságossá tenni a kis létünket, mielőtt lecsap a mindent elsöprő zápor. De vajon tényleg van időnk?
