Fonákvarázs – Tóth Marcsival erdőbeli bolyongásról

Egy falu félúton Eger és Ózd között. Ide érkezik kudarccal végződő házasságából lányával a 44 éves Mara, hogy barátnője, Dijanka panziójában dolgozva kezdjen új életet. A történetek a ’90-es évek első felében indulnak, és tizenegynéhány esztendőt felölelve követhetjük nyomon az itt lakók életét. Szinte érezni a szagokat, legyen az egy pisztrángfüstölés, egy elhanyagolt, dohos szoba vagy egy cigifüstben úszó Trabant filmszerű leírása. Az Erdő van idebenn című, regényként is olvasható novellafüzér nem véletlenül ennyire valósághű – a szerzőjével, Tóth Marcsival beszélgettünk.

A valóság túlélése - Bartalos Tóth Ivetával félmillió ember emlékezetéről

Mi történik, ha jönnek a cseh kombájnok? Ha muszáj számolni a kanyarokat vezetés közben? Ha cirkusz érkezik a szülő temetése napján? Bartalos Tóth Iveta Helé című legújabb novellagyűjteményéből kiderül. Ahogy a szerzővel való beszélgetésünkből az is, milyen volt felnőni Csehszlovákiában magyarként. A Kisvakondról nem is szólva…

Nem hiábavaló - Bakos Gyöngyivel esendőségekről

A taxisofőr Scorsesétől, az orosz kisember, Cortázar és Antonioni Nagyítása – karakterek és novellaterek Bakos Gyöngyi új, Nixon nem tud lépcsőzni című kötetében. Tétovázásaikról, vívódásaikról teremtőjükkel, a szerzőjükkel beszélgettünk.

Majd belerokkanunk - Nyerges Gábor Ádám vasgyúrói

"Van még a sodródás..." - Egressy Zoltánnal a felgyorsuló időről

Egressy Zoltán új, Kettesével a lépcsőn című novelláskötetében könnyen magunkra ismerhetünk, mások szemén át tekinthetünk az életre, az életünkre, döbbenhetünk meg a valóság tartogatta meglepetéseken. A József Attila- és Szép Ernő-díjas szerzővel a magyar társadalomról és a szerencséről is beszélgettünk.

Jegygyűrű a középső ujjon - Kiss Lászlóval a nosztalgia elutasításáról

A gyermeki játékban van valami euforikus, még ha a képzeletben bevonul a Vörös Hadsereg is – mondja Kiss László, aki legújabb, Mi kell a boldogsághoz című novelláskötetében elsősorban gyerekkori élmények és párkapcsolati krízisek mentén teszi mérlegre a boldogságot. A szerzővel a leválasztás és az eltávolítás egyes stációiról is beszélgettünk.

Saját mozi, rémálom - szürreális nyugtalanítás Hegedüs Verával

Nagy feltűnést keltett három éve első regényével, az Ostobával. Most novelláskötettel állt elő. A Mondass egy misét értem tíz év termése – 21 éves korától 31 éves koráig írta. Marginalizált létmód, életkudarcok, szorongató apokalipszis némi vérrel, abszurddal és szürrealizmussal, költőien. Következőként egy történelmi regényt írna, két férfi főhőssel, a trianoni határok kiméréséről. Hegedüs Verával beszélgettünk.

Cserna-Szabó András: Ez nem csak egy kulturális apokalipszis lesz, hanem egy végleges, fizikai világvége

Az irodalom olyan játék, ahol simán belefér a csalás, sőt, csalás nélkül nem megy, íróként pedig kutya kötelessége az olvasót szórakoztatni – vallja. Kortársait felvillantó stílusparódiái Karinthyt idézik, abszurditása Örkényt, akasztófahumora Tömörkényt, de Móricz öröksége is erősen jelen van. Az utolsó magyarok című új novelláskötete kapcsán beszélgettünk. Interjú.

Történelmi bűnök és bűnhődések (Márton László: Tovább is van)

A valóság felszámolódása - Veres Attilával világról, pokolról

Sűrű évet zárt Veres Attila, a kortárs fantasztikus irodalom kiemelkedő alkotója. Idén első magyar szerzőként teljes kötettel debütált az Egyesült Államokban, majd a könyvhétre jelent meg harmadik, novellákból felépülő hibrid regénye A valóság helyreállítása címmel, amely összetettségével jóval túlmutat a fantasztikus és a szépirodalom határain. Decemberben pedig a hazai mozikba került a szerző forgatókönyve alapján készült Átjáróház című film. A Zsoldos-díjas szerzővel külföldi megjelenésekről, valóságábrázolásról, a világ helyreállíthatóságáról, valamint Magyarország jelenlegi állapotáról beszélgettünk.

Hiszékenyek hátrányban (Rényi Ádám: A bezzeggyerek és más felnőttmesék)

„Egy kis kegyelem ma délelőtt?” (Zoltán Gábor: Levegőt venni)

Sosemvolt mesék, valóságközeli villanások

A közelmúlt közös tapasztalata ihlette huszonkilenc világhírű szerző írását, amelyek a Boccaccio nyomán létrejött Dekameron-projektben egyesültek. A novellagyűjtemény izgalmas kalandozás járványon innen és túl.

Rényi Ádám: Van másik

Rényi Ádám Osztálytalálkozó és más mesék inkább felnőtteknek című kötete Roald Dahl, Örkény István és Efrájim Kishon világát megidéző néhány perces novellák gyűjteménye, melyek a közelmúlt és a jelen Magyarországán játszódnak, hőseik pedig többségükben ismerős karakterek, mégis jókora meglepetéseket képesek okozni. Meséljen akár a szerző szakító influencerpárról, egy önérzetes hentesről, gyanúsan magabiztos jósról vagy egy láthatatlanná váló tanárnőről, humor és elgondolkodtató tanulság kéz a kézben járnak ezekben a novellákban. A harminc írást egybefogó kötet áprilisban kerül a boltokba a 21. Század Kiadó gondozásában.

Várni, hogy történjen valami – Interjú Harag Anitával

Nincsenek a novelláiban különös dolgok. Se nagy drámák, se hatásvadász családi armageddonok. Nem a szemünk előtt válnak el szülők és meghalni sem hal meg a történet jelenében a nagymama. Az elsőkötetes Harag Anita elbeszélései mégis felkorbácsolják az érzelmeket, és a legelső mondatukkal berántanak a sokszor sokkoló szövegvalóságba: „Harmadszorra megyek el a Sebészet feliratú ajtó előtt”; „A felső szomszéd csúcsos csöcsű kurvának szólította anyámat”.

Egy temetést is ki lehet nevetni

A kirekesztettek életének akart filozófiai mélységet, fennköltséget adni a lengyel Lidia Amejko A telepi szentek élete című novelláskötetével, amelyben a lakók történetét úgy írja meg, mint ahogy annak idején a szentek legendáit írták.

Közelkép - Az otthon novellái

Kétségtelen van némi túlzás a fenti címben, hiszen Nemes László a Kinek szurkoljunk? című novelláskötet szerzője, nem igazán otthon ülő ember. Egy, a kilencvenedik évében készült, interjúban egyenesen kalandosnak nevezi ezt az életutat, hiszen a világháború idején 7 évet húzott le önkéntesként az angol hadseregben.

A vesztesek novellái

Szokatlan novelláskötetet nyújt át olvasóinak Sánta György. A meglepő először az benne, hogy úgy írt 1957-60-as történeteket ahogy azt ma egyetlen szerző sem merné megtenni, ő viszont úgy adja közre, ahogy akkor gondolkodott.