„Hiába nyugtattak bennünket szovjet kollégáink azzal, hogy rosszabb nem jöhet. Jött”

Köves András soha nem volt befolyásos, magas rangú politikai vezető, mégis sokat látott a világból, hol az ötvenes években a magyar-orosz Gorkij iskolában, hol később, Moszkvában szolgáló diplomataként, majd a nemzetközi gazdaság elemzőjeként. Másfél évtizede, amikor nyugdíjasként már végleg abbahagyta gazdaságkutatói munkáját, elővette édesanyja dokumentum-hagyatékát, s megírta családtörténetét.