Ihletadó otthon: huszonnyolc, egykor Óbudán élt író és költő kerülethez fűződő viszonyát ismerhetjük meg

Az Óbudai Múzeumban rendezett tárlat november 17-én, vagyis Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 150. évfordulóján nyílt meg, de nemcsak a főváros születésnapjához köthető a dátum, hisz a múzeum idén lett ötven éves.

Petőcz András: A tisztaság verse

Kassákról – apám emlékére

Kultúra karanténban

A kijárási korlátozások és a rendezvénystop napjaira otthonról elérhető kulturális programokat ajánlunk.

Kassák Lajos szelleme eljött, és ó talatta saját képére formálta a Kassák Lajos utcát

Az utcába vezető görbe vonalak ho zsupp ho zsupp, a faszobrász térfigyelő-zsiráfja és Az éjjeli lámpalocsoló – legnagyobb avantgárd költőnk köztünk jár.

A Kassákizmus nem ismert határokat

Kassák Lajos vasmunkásból lett a művészetet felforgató költő-lapkiadó-képzőművész, aki ugyan nem beszélt jól nyelveket, mégis egy nemzetközi közösség tagjának tartotta magát.

Hangosan hallgató évtized

Hallgatag évtized – az 1970-es évek címmel rendez konferenciát a Szépírók Társasága és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Magyar Irodalmi Tanszéke.

Az örök lázadó Kassák

Kassák a viták embere volt

Kassák Lajosra emlékezve tartottak minikonferenciát a Politikatörténeti Intézetben. A munkásemberből – magát autodidakta módon képezve – avantgárd költővé vált Kassák különc ember volt, akit egyesek istenítettek, mások félték. Pacsika Márton művészettörténész és Konok Péter történész azt is megállapította, hogy a Kossuth-díjas alkotó megítélése a mai napig vitatott: a szakma jórészt elismeri jelentőségét, de konkrét alkotásairól mégis kevés szó esik.

Spontaneitás és változékonyság

Kassák Lajos életművéből állított össze verskoncertet napjaink egyik legsikeresebb énekesnője, a jazz mellett más műfajokban is bátran kísérletező Harcsa Veronika. A Kassák-est holnap lesz a Müpában, majd november elején, a Budapest Jazz Clubban két koncerttel ünnepli pályakezdésének tizedik évfordulóját. A még mindig csak 32 éves énekesnő elképesztő intenzitással dolgozik –  megosztva idejét Berlin és Budapest között.

Háborús irodalmi időgép

Ady Endréről tudjuk, hogy az első világháború mélyen megrázta, és arra késztette, hogy átértékelje költői hitvallását. Az egész emberiséget sújtó öldöklést a költőfejedelemnek tartott művész nemzeti tragédiának fogta fel, a négyéves háború alatt verseskötetet sem adott ki. De vajon tudjuk-e, hogyan hatott a háború Kosztolányira, vagy éppen Kassák Lajosra? A Petőfi Irodalmi Múzeum „Maradni szégyen, veszni borzalom” – Magyar írók az első világháborúban című kiállítása többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ.