A 2027-re tervezett 500 milliárd forintos egészségügyi többletforrás felét fordítanák a korábban megígért szakdolgozói béremelésre. Közben a kórházakból nemcsak bérpanaszok érkeznek: van, ahol a műszakok kiállítása, máshol a tiszta ágynemű biztosítása okozott gondot – derült ki a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara XIII. országos tudományos kongresszusának első napján.
Az oktatási és gyermekügyi miniszter a nagykanizsai országos tanévnyitón beszélt erről, két nappal azután, hogy a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete jelezte: ha nem rendeződik a NOKS-dolgozók bérhelyzete, elkezdik a sztrájkhajlandóság felmérését.
A várakozásoknál is jobban, júniusra 7,1 százalékra lassult a bruttó keresetek éves növekedése, miközben a nettó bérek még 9,4 százalékkal emelkedtek, részben az adókedvezmények bővülése miatt.
Az Európai Unió által előírt bértranszparencia szabályainak magyarországi bevezetése csúszik, s ennek már érzékelhetők a jelei a munkaerőpiacon. Miközben az uniós irányelv közeledő átültetése miatt korábban nőtt a fizetési információt tartalmazó álláshirdetések aránya, az idén visszarendeződés kezdődött. A 25-27 százalék körüli csúcsról 22-23 százalékra mérséklődött azon hirdetések aránya, amelyekben szerepel valamilyen bérinformáció.
Az elmúlt években lezajlott bérfejlesztés hatására emelkedett a főállású pedagógusok száma, de a magas munkaterhek, illetve a szakmai autonómia és a társadalmi megbecsültség hiánya továbbra is gondot jelentenek – derült ki egy friss kutatásból.
A szakszervezet egységes, 6 százalékos alapbéremelést követel, miközben a magyar leányvállalat az előző évben 3,4 milliárd forintos profitot ért el.
Egyes hírek szerint azért nem emeltek eddig bért, mert a kormányváltás miatt a megyei kormányhivatalból vélhetően több pártkáder is utcára kerül majd, és néhányuknak helyet akarnak csinálni.
Az államháztartási hiány hiánya februárban már az egész évre tervezett deficit felénél járt.
A PDSZ reméli, hogy nem lesz szükség sztrájkra még az április 12-i parlamenti választás előtt.
A hibát Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár is elismerte.
Muzeológusok, könyvtárosok, levéltárosok, közművelődési dolgozók vonultak utcára a magyar kultúra napján Budapesten.
Muzeológusok, könyvtárosok, levéltárosok, közművelődési dolgozók tüntettek a magyar kultúra napján Budapesten.
Idén összesen 9,2 százalékkal emelkednek a bérek a társaságnál. Az alapbér egységesen 8 százalékkal nő, a munkavállalók a január havi bérüket már az emelt összegek szerint kapják meg.
Jelentősen nő a munkavállalók jövedelme a következő évben, részben az alapbérek emelése, részben a juttatási rendszer átalakítása révén.
Még a HUN-REN kötelékében kutatóknál sem annyira pozitív a kép a béremeléssel kapcsolatban, mint ami a sikerpropagandából kiviláglik – erről beszélt lapunk egy névtelenséget kérő forrása.
Szükséges, de nem elégséges a nevelőszülők bérének emelése – állítják a szakemberek. Könnyebb helyzetbe kerülnek azok, akik normál szükségletű gyerekeket nevelnek, és eljárnak dolgozni is, a többiek helyzetén viszont nem sokat javít.
Gulyás Gergely a kormányszóvivői tájékoztatón közölte: a szociális ágazatban január elsejével 15 százalékos béremelést hajtanak végre.
Ezt a Facebook-oldalán közölte a közigazgatási és területfejlesztési miniszter.
Összesen 24 ezer magyarországi pedagógust teljesen kihagytak a béremelésből.
Az akcióval az ágazat alacsony bérezésére, a jövőre sem tervezett béremelésre hívták fel Orbán Viktor miniszterelnök figyelmét.
Magyarázatot sem adtak a tettükre.
Mintegy 13 ezer tankerületi intézményben dolgozó pedagógus nem kapott teljesítményalapú béremelést, aminek az egyik oka lehet, hogy 50 pont alatti eredményt értek el, vagyis a fejlesztendő teljesítményszintűek közé sorolták őket a teljesítményértékelésen.
Szinte biztos, hogy szeptemberben újra sztrájkolnak a pécsi buszsofőrök. A város addig aligha talál forrást az elvárt béremelésre, a sofőrök viszont nem hátrálnak. Már csak azért sem, mert a képviselők nem fukarkodtak, amikor a maguk tiszteletdíját megemelték.
Ám egyelőre még senki sem tudja a részleteket.
És a törvényt ki hozta erről? – kérdezi Magyar Péter.
A Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára ezt azzal próbálta meg ellensúlyozni, hogy az édesanyáknak az Orbán-kormány családpolitikája miatt így is jó lesz.
Nincs szó sem dedikált egészségügyi bérkorrekcióról, sem az állami kórházak felújításáról a 2026-os büdzséről szóló törvénytervezetben.
