„A fantáziám nem tudja a valóság őrületét követni” – Spiró Györggyel forradalomról és forradalmárról

Minden forradalom zűrzavarosan kezdődik, véletlenekkel, furcsaságokkal – mondja Spiró György, akinek Padmaly című új, hatszáz oldalas nagyregénye minden bizonnyal az idei, 96. Ünnepi könyvhét egyik legjobban várt olvasmánya. Táncsics Mihály és felesége, Seidl Teréz élettörténete mentén sok száz szereplőjével felvonul az egész tizenkilencedik századi magyar történelem a regényben – a maga elképesztő valóságával. A Kossuth-díjas íróval az igen művelt titkosrendőri szakértőkről és a kis népek komplexusairól is szót ejtettünk.

Megpályázva az érzéseket – Jeleneteiről Timár Benjáminnal

„Fontos felvállalni az érzéseket, akár a gátlástalanságig, de a leírásuknál már mértékletesen kell eljárni, mert ezen a mértéken múlik aztán a vers hatása” – mondja Timár Benjámin, akinek Jeleneteim című első versesfüzete nemrég látott napvilágot. A szerzővel közép-kelet-európai melankóliáról is szót ejtettünk.

Túl az anyahiányon – Horváth Florenciával a Hiátusról

„A szövegek által van lehetőség átkiabálni egy olyan térbe, ahol nem biztos, hogy hallanak minket” – mondja Horváth Florencia, akinek Hiátus címmel áprilisban jelent meg első verseskötete. A költővel a hosszú sorokban megjelenő „én”-keresésről is beszélgettünk.

Lehetőségek világa – Gyerekkönyv kiadási kihívásokról Lovász Andreával

Hetvenöt év nem csak úgy ellibbent – a születésnapját idén ünneplő Móra Kiadó kiadványain nőtt fel a mai nagyszülők és szülők generációja. De vajon a most legfiatalabbak forgatják-e még a könyveket? A Lehetne orrszarvúnk című születésnapi antológia apropóján beszélgettünk gyerek- és meseirodalomról Lovász Andreával, a kiadó új főszerkesztőjével.

Mesterházy Balázzsal a véges lét csodálatos könnyűségéről

Prózaversei úgy hullámzanak, akár a tenger. A víz áramlása szóvá, mondattá és gondolattá formálódik. A Földközi-tenger és partvidéke különös inspirációval szolgál – e tájékon nem minden nap hétfő. A magyar költészet napja alkalmából Mesterházy Balázs költőt kérdeztük A Mediterrán-állandó című új kötete kapcsán.

Mindenkinek más a krokodil-élménye - Szenderák Bencével a Csendrendeletről

Nem csak a versírás, a létezés maga is nehézségekkel terhes – mindezt a versek befogadóival is érzékeltetni szeretné Szenderák Bence, akinek első kötete Csendrendelet címmel, chapbook formátumban jelent meg. A költővel a nem értés kudarcának pozitívumairól is beszélgettünk.

A valóság túlélése - Bartalos Tóth Ivetával félmillió ember emlékezetéről

Mi történik, ha jönnek a cseh kombájnok? Ha muszáj számolni a kanyarokat vezetés közben? Ha cirkusz érkezik a szülő temetése napján? Bartalos Tóth Iveta Helé című legújabb novellagyűjteményéből kiderül. Ahogy a szerzővel való beszélgetésünkből az is, milyen volt felnőni Csehszlovákiában magyarként. A Kisvakondról nem is szólva…

Balatoni tetthelyek - interjú az életműdíjas krimiíró Kellei Györggyel

A barátai csak „füredi Agatha Christie”-ként emlegetik a Balaton mellett élő krimiíró Kellei Györgyöt, aki 2023-ban az Első Magyar Krimifesztiválon életműdíjat kapott. Tavaly két új regénye is megjelent – Gyilkolni bolondulásig; Fullasztó csend –, így virtuális helyszíni szemlét tartottunk a írói inspirációi és a könyvei felett.

Miért nem a harmadik „randin”? - Gyimesi Emesével szabadságról, szerelemről

Egy 18 éves lány és egy 23 éves fiú egymásra találásának története – sok belső vívódással és külső akadályozó tényezővel. Szinte csodaszámba ment Szendrey Júlia és Petőfi Sándor beteljesült románca. Ahogy számtalan félreértés övezte mind korukban, mind a későbbiekben is ezt a kapcsolatot. Gyimesi Emese irodalom- és társadalomtörténész Szendrey Júlia és Petőfi Sándor szerelmi szabadságharca című könyve azonban segít eloszlatni a homályt. A szerzővel beszélgettünk.

Életéből irodalmat - Jókai-olvasatok Fried István irodalomtörténésszel

Kétszáz éve, 1825. február 25-én született Jókai Mór, a magyar irodalom klasszikusa. „A Jókai-kutatás soha ilyen virágzó nem volt, mint most, miközben a Jókai-olvasás a mélypont felé közeledik” – állapítja meg a Jókai Mór életrajzai és más furcsaságok című könyv szerzője, Fried István irodalomtörténész, akit a bicentenárium alkalmából kérdeztünk.

A nemzeti örökség védelme szent - Könyvtári kalandozások Baróthy Zoltánnal

Visszaszámlálás indul. Ezek az Utolsó napok. Baróthy Zoltán regényének fejezetei visszafelé számozódnak, elérve a végkifejletet: egy csatát a nemzeti könyvtár kincseiért a mindent magának akaró hatalom és az örökség megőrzését szívügyként kezelők között. Ám már az összecsapásig vezető út sem leányálom, sok esetben inkább lidércnyomásszerű: a könyvekbe zárt szellemek ugyanis elszabadulnak… A regény és a könyvtár labirintusát a szerzővel beszélgetve jártuk be.

Nem tudjuk, de nem úgy! - Bíró Zsófiával A kathar királynőről

Ki és miért gyilkolta meg 1213-ban Gertrúd magyar királynét? Vannak, akik felderítenék a merényletet, és vannak, aki szerint az az üdvözítő, ha örökre homály fedi a mozgatórugókat és az elkövetők kilétét. A sok évszázados rejtély kulcsát maga Gertrúd adja a kezünkbe A kathar királynő című regényben. Bíró Zsófiával beszélgettünk talányokról és tényekről.

Apasági perből családregény - cserépillesztés Zámbó Tamással

Első pillantásra klasszikus huszadik századi történelmi regénynek mutatja magát Zámbó Tamás Törött ablak cserepei című könyve, s bár a valós és nagy múltú soproni Flandorffer família tagjai a szereplői, a történeteiket és emberi viszonyaikat főként az írói képzelet hozta létre. Hogyan lesz egy apasági perből több generációs családregény? Minderről a szerzőt kérdeztük. 

Gyilkosságokkal tele - Doszpot Péter és Szlavicsek Judit közös nyomozásai

Keveseknek adatik meg, hogy már életükben regényhőssé váljanak. Doszpot Péter egykori rendőrnyomozónak, a ’90-es évek második fele sztárzsarujának – bőrdzseki, napszemkó, sportkocsi, lazaság, jó sváda – a gyilkosságok elkövetőinek lecsukása mellett ez is sikerült. Szlavicsek Judit Doszpot nyomoz című krimijében egy sorozatgyilkos után kajtat a csapatával, miközben – mintegy mellesleg – fel-feltűnnek az azóta elhíresült alvilági leszámolások esetei is. Ikonikus hard-boiled krimifigura, érző szívvel, valóságalapú történések, izgalmas, sodró tempójú regény. A szerzővel és főszereplőjével beszélgettünk.

Nem célja, hanem oka - Kupihár Rebekával fóliázott erdőről

„Ez a versbeszéd igen teherbíró, sokfelé nyitható, kiválóan, anyanyelveként beszéli, amin viszont megszólal, az a saját, markáns változata… Kupihár Rebeka jó költő, ízig-vérig az…” – méltatta A heterók istenéhez című verseskönyvet és szerzőjét Parti Nagy Lajos a 7000 euróval is járó, Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíj fődíjának átadóján. A debütkötet szerzőjével beszélgettünk.

Marc Chagall Külső-Somogyban - Vass Norberttel légies hazatéréséről

Szellemjárta, szellemdús és különösen szórakoztató a sajátos zeneiséggel feltáruló Kappanfölde. Rózsafüzér a traffipax ellen, műkörmök beragyogta égbolt, szalmalovakon nyargaló démonok, zsíros tejet nyakaló, snapszlizó falusiak Koppány egykori szálláshelyén. Vass Norberttel, a tizenhárom novellát magában foglaló kötet szerzőjével beszélgetve nemcsak egy mára kivesző világról, de Kadlott Károly életművének kiemelkedő alkotásairól is sok mindent megtudhattunk.

Felgyülemlett feszültség - A kíváncsiság Istenéről Balizs Dániellel

Az ördöggel cicázik, az Istennel cimborál. Ha kell, angolul is versel, és nem riad vissza a mesterséges intelligencia jelentette kihívásoktól. Balizs Dániellel első, A kíváncsiság Istene című verseskötete kapcsán beszélhettünk.

Závada Pál: Államunk és pártunk vezetői lettek a leggyalázatosabb visszaélői ennek a napnak is

Milyen összefüggések, kapcsolatok vannak az ötvenes évek legszörnyűbb jusztizmordjai és a néhány évvel korábbi háború, a holokauszt, a vidéki gettók történetei és szereplői között? Závada Pál új, Pernye és fű című regénye megvilágítja ennek a kérdésnek a hátterét. Minden valóságfeltáró kezdeményezésre adna pénzt, hogy ne csak a botrányok és a politikailag gyorsan learatható sztorik érkezzenek vidékről. Interjú.

Kisvárosi hangulatban - Patkó Ágnessel könnyed krimiről, erős nőkről

Többen halnak borban, hogysem a tengerben – tartja a mondás, s különösen igaz ez Patkó Ágnes Szekszárdi vörös című krimisorozatára, melyben a pannon lankák övezte és szurdokok tagolta tolnai tájakon a borászkodás mintha elátkozott szakma lenne: egyesek nem csak a bánatukat fojtják szőlőlébe… A Halálos rozé és a Gyilkos borvidék szerzőjével beszélgettünk.

Kimozdulás a mélypontról - Jánoki-Kis Viktóriával lelki pokoljárásról

Kell egy kis elmélyülés, csend, ha az ember az összeomlás szélére kerül. Meditáció a kapcsolatainkról, önmagunkról: mi romlott el? Ki a felelős érte? A Csend és Zivatar című regény helyszíne egy csendtábor, ahol a tekintet befelé irányul, a szemkontaktust pedig illik mellőzni. Szerzőjét, Jánoki-Kis Viktóriát kényszerekről és az út kezdetéről kérdeztük.

Mindenki megkapja érdeme szerint - Bíró Péterrel a bűn hosszú árnyékáról

Mit keres a miniszterelnök egy falu határában a bozótosban? Ki festette szivárványszínűre a Gellért-hegyi Szabadság-szobrot? Mit suttog egy kriptaőrnek álmában a régóta halott gróf úr? Milyen kötetekkel érhet el sikereket egy könyvkiadó? Mindezekről a Hosszú árnyék című regény szerzőjével, Bíró Péterrel beszélgettünk.

Kitörési vágy - Schillinger Gyöngyvérrel a naplózott szenvedésről

Rohadjon meg az összes címmel kerül jövő héten a könyvesboltok polcaira Schillinger Gyöngyvér első regénye. Ügyvéd hősei változást szeretnének az életükben, maguk mögött hagyni a szenvedést. Egy csődeljárási csalás bonyodalmai közepette ez különösen embert próbáló feladat. A szerzővel megsemmisített naplókról és nehezen kezelhető anyákról is beszélgettünk.

Ragyogás - Örömökről és vágyakról Wirth Imrével

Még hogy a Wirthek mindent elrontanak! Dehogy! Mi sem szolgál jobb bizonyítékként erre, mint az a két kötet, amelyek nyár elején jelentek meg: a Karolina kertje című regény és az Átkelés a Szuezi-csatornán című, Takács Zsuzsával készült beszélgetőkönyv. Most mi kérdeztük szerzőjüket, Wirth Imrét.

Jegygyűrű a középső ujjon - Kiss Lászlóval a nosztalgia elutasításáról

A gyermeki játékban van valami euforikus, még ha a képzeletben bevonul a Vörös Hadsereg is – mondja Kiss László, aki legújabb, Mi kell a boldogsághoz című novelláskötetében elsősorban gyerekkori élmények és párkapcsolati krízisek mentén teszi mérlegre a boldogságot. A szerzővel a leválasztás és az eltávolítás egyes stációiról is beszélgettünk.

Kell valami rejtély! - Cserháti Évával a magyar krimiről

Kovácsné Fáy Matild és nyomozótársai (a K. É. Z.) ismét – immár negyedik alkalommal – egy az államszocializmus idején elkövetett, a jelenig gyűrűző gyilkosság elkövetőjének nyomába erednek, miáltal a hírneves Albatrosz Könyvek női szerzői is figyelmük gócpontjába kerülnek. Az Albatrosz-rejtély című krimi írójával, Cserháti Évával beszélgettünk.

Szellemi rokonság - Térey Jánosról Szirák Péterrel

Öt éve, 2019. június 3-án hunyt el a kortárs magyar irodalom egyik legkiválóbb költője-írója, Térey János. Rá emlékezünk a szomorú évfordulón Szirák Péter irodalomtörténésszel beszélgetve – felelevenítve barátságuk történetét, a költő személyiségét, megidézve műveit, valamint szót ejtve a hagyatékáról.

Dalszövegszobrászat - Lesz majd úgy Mesterházy Balázzsal és Váczi Eszterrel

Miféle távolság áll fenn egy dalszövegíró és a saját dala között, mely nem leküzdhető? Milyen akadályokon kell túljutnia egy dalszerzőpárosnak a szavak szintjén a közös alkotás érdekében? Mi az, ami csak papíron működik, énekelve fals? Lesz majd úgy címmel jelenik meg a Váczi Eszter és a Quartet új, ötödik nagylemeze, melyet rendhagyó módon a Pesti Színház színpadán mutatnak be. Ahogy az sem mindennapi, hogy a dzsesszénekesnő Mesterházy Balázs költővel együtt írta a dalait. Tudnunk kellett, hogyan.

Létünk alapjai - Láng Zsolttal szelídebb életformákról

Van valami közös a méhekben és az emberekben – mondja Láng Zsolt, akinek legújabb regénye Az emberek meséje címmel jelent meg április végén, a méhek napján. A rendkívül sűrű szövésű, gazdag tartalmú írásmű kóstolónyi ízlelése végett egy kis időre együtt rezegtünk az írójával.

Aki nem ad, nem is követelhet - Nagy Gerzsonnal az anyaközpontúságról

Az örökölt családi mintákból nagyon nehéz kitörni, mondja Nagy Gerzson, akivel a Meddig él egy anya című új regénye kapcsán beszélgettünk a családon belüli kötelékek hatalmi viszonylatairól, a szeretetről és annak hiányáról, a felelősségérzetről – Rejtő Jenő és Mándy Iván említése mellett pedig még egy dél-amerikai utazásról is szó esett.

Csak suttogva: költő vagyok - Simon Bettinával a versek helytelenségéről

Mi lenne, „ha ma a költők bérverseket írnának, és ugyanolyan hétköznapi dolog lenne ezeket a verseket megvásárolni, mint gyógyszertárba menni, ha fájdalomcsillapítóra van szükségünk”? – teszi fel maga is a kérdést Simon Bettina, akit máskülönben mi faggattunk új, Rengeteg állat a vonatból című, a költészet napjára megjelent verseskötete kapcsán.