Az utolsó pillanatban sikerült elkerülnie Koszovónak egy újabb előrehozott parlamenti választást: a pristinai törvényhozás szerdán hajnalban Justina Shiroka Pula közgazdász professzort választotta az ország új elnökévé. A 120 tagú parlamentben 81 képviselő támogatta, vagyis pontosan egy vokssal kapott többet a szükséges minimumnál. Ha a képviselők a határidőig nem választanak államfőt, az alkotmány szerint fel kellett volna oszlatni a parlamentet.
Shiroka Pula megválasztása lezár egy elhúzódó intézményi válságot, de az alku, amely lehetővé tette a szükséges többség összegyűjtését, máris új politikai vitát indított. A kormányzó Önrendelkezés, a Vetëvendosje és az ellenzéki Koszovói Demokrata Párt (PDK) megállapodása ugyanis összekapcsolódott a hágai koszovói különleges bíróság hatáskörének korlátozásával. A testület a koszovói háború idején elkövetett bűncselekményeket vizsgálja.
A parlamenti kompromisszum néhány nappal azután született, hogy Pristinában rendőrök könnygázt és vízágyút vetettek be a bíróság ellen tüntetők feloszlatására. A demonstrálók szerint a hágai testület aránytalanul szigorúan bánik a volt Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) vezetőivel. A bíróság szeptember 16-án Hashim Thaçi volt államfőt és három társát összesen 81 év szabadságvesztésre ítélte háborús bűncselekmények miatt.
A különleges bíróság története szorosan összefügg Koszovó függetlenségének vitatott örökségével.
Az 1998–1999-es háborúban a többségében albán Koszovói Felszabadítási Hadsereg Szerbia erőivel harcolt. A konfliktusba a NATO is beavatkozott, majd Koszovó 2008-ban kikiáltotta függetlenségét. Szerbia ezt a mai napig nem ismeri el, ahogyan több EU-tagállam és Oroszország sem.
A hágai testületet koszovói törvény alapján hozták létre, de Hollandiában működik, mert a tanúk védelmét és az eljárások biztonságát így látták biztosíthatónak. Formálisan koszovói bíróság, nemzetközi bírákkal és ügyészekkel. Feladata azoknak a súlyos bűncselekményeknek a kivizsgálása, amelyeket a háború és az azt követő időszak alatt az UÇK egyes tagjai követhettek el.
Koszovóban sokan úgy érzik, hogy a bíróság egyoldalúan az albán félre összpontosít, miközben a szerb erők által elkövetett bűncselekmények jelentős részét más nemzetközi és szerb eljárásokban vizsgálták. Ez a sérelem könnyen mozgósítható politikai erővé vált, különösen Thaçi elítélése után. A volt elnök a függetlenségi háború egyik legismertebb vezetője volt.
Shiroka Pula személye ezért kompromisszumos választásnak tekinthető. Az 1953-ban született közgazdász a Koszovói Tudományos és Művészeti Akadémia elnöke, korábban gazdasági miniszterként is dolgozott. Nem tartozik a napi pártpolitika legmegosztóbb szereplői közé, ami megkönnyítette, hogy a kormány és az ellenzék egy része is elfogadja.
Az új elnök első nyilatkozatában azt mondta, mandátuma nem egyetlen személyé, hanem az állampolgároké, és minden koszovói elnöke kíván lenni.
Ez fontos üzenet egy olyan országban, ahol az albán többség és a szerb kisebbség viszonya továbbra is feszült, különösen a szerbek lakta Észak-Koszovóban. Az elnöki tisztség Koszovóban alapvetően reprezentatív, mégis rendszeresen politikai válság forrása. Az államfő megválasztásához széles parlamenti támogatás kell, amelyet a töredezett pártrendszerben nehéz összegyűjteni. Az ország már korábban is kényszerült előrehozott választásra amiatt, hogy a képviselők nem tudtak megegyezni az elnökről.
Kormánya elkerülte, hogy ismét kampányba kényszerüljön, és folytathatja a gazdasági, igazságügyi és külpolitikai programját. Ugyanakkor a hágai bíróság körüli alku miatt komoly nemzetközi kritikára számíthat, különösen az Egyesült Államok és az Európai Unió részéről.
Washington és Brüsszel hosszú ideje ragaszkodik ahhoz, hogy Koszovó tiszteletben tartsa a különleges bíróság függetlenségét. A jogállamiság és a háborús bűnök elszámoltatása az ország euroatlanti integrációjának egyik fontos feltétele. A hatáskör politikai korlátozása azt a benyomást keltheti, hogy Pristina a számára kellemetlen ítéletek után változtatja meg a szabályokat.
A koszovói politika másik nagy kérdése továbbra is Szerbia. Az EU közvetítésével évek óta folyik a normalizációs párbeszéd, de az áttörés elmaradt. Belgrád nem ismeri el Koszovó államiságát, Pristina pedig azt várja, hogy Szerbia legalább de facto fogadja el a függetlenségét és ne akadályozza nemzetközi szervezetekhez való csatlakozását.
Észak-Koszovó szerb többségű településein az elmúlt években többször alakult ki súlyos feszültség. A helyi intézmények, a rendőrség, a választások és a szerb önkormányzati társulás kérdése rendszeresen konfliktust okoz. A NATO vezette KFOR békefenntartó misszió ezért továbbra is kulcsszerepet játszik. Magyar katonák hosszú ideje szolgálnak a KFOR-ban, és a magyar honvédség a misszió egyik jelentős hozzájárulója. Budapest egyaránt jó kapcsolatokat ápol Belgráddal és Pristinával, miközben támogatja a Nyugat-Balkán gyorsabb európai integrációját.
Az új elnöknek ezért már mandátuma elején kényes egyensúlyt kell tartania. Egyszerre kell a pártok fölött álló államfőként megjelennie, képviselnie Koszovót külföldön, és kezelnie azt a belpolitikai feszültséget, amely éppen a megválasztását lehetővé tevő egyezségből fakad. A szerda hajnali voksolás így egyszerre megkönnyebbülést és új bizonytalanságot is hozott.
Tüntetők torlaszolták el a parlament kijáratait Pristinában, a tiltakozásokon legkevesebb 17 ember megsebesültÚj biztosítékokkal és fokozatos integrációval gyorsítaná fel a bővítést az Európai Unió