Az aradi vértanúknak azért kellett meghalniuk, mert a szabadabb, függetlenebb, önálló Magyarországért álltak ki - mondta Magyar Péter miniszterelnök kedden Gyulán, október 6-a, az aradi vértanúk napja alkalmából tartott megemlékezésen.
A kormányfő a Gyulai vár mellett, a honvédtiszti emlékhelynél tartott megemlékezésen kiemelte, hősnek lenni nem azt jelenti, hogy valaki nem fél, a hősiesség éppen az, hogy amikor az ember fél, akkor is vállalja azt, amit helyesnek gondol. Az aradi vértanúk számára a független Magyarország eszméje volt ez a gondolat - fogalmazott. A miniszterelnök hangsúlyozta, az aradi vértanúk a jövőért, a szabad, erős, demokratikus és független Magyarországért haltak meg, egy olyan Magyarországért, amelyből nekik már nem jutott, és talán ez teszi igazán naggyá, nemessé az áldozatukat.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc öröksége nem egyetlen párté, politikai oldalé, hanem a teljes magyar nemzeté - mondta a miniszterelnök. Magyar Péter felidézte, Kossuth és Széchenyi vitatkozhatott egymással, de mindketten Magyarországot akarták szolgálni. Ezt nagyon fontos tanulságnak nevezte, hozzátéve, lehet ugyanazt a hazát szeretni úgy, hogy közben mást gondolunk róla.
„Lehet vitatkozni úgy, hogy közben nem kérdőjelezzük meg a másik ember magyarságát, hogy nem nevezünk rovarnak egyetlen magyar embert sem. Lehet másképp látni a világot úgy, hogy közben ugyanazon zászló alatt állunk, például ma, október 6-án”
- fogalmazott.
Az első felelős magyar miniszterelnök, gróf Batthyány Lajos sorsát felidézve a kormányfő arról is beszélt, ő kompromisszumot keresett, tárgyalt és békíteni próbált, a vérontás elkerülése érdekében még küldöttséget is akart küldeni, mégis ő lett az osztrák megtorlás egyik legnagyobb jelképe. Ezt egyetlen magyar miniszterelnöknek sem lenne szabad elfelejtenie - jegyezte meg. Majd kijelentette, „a hatalom nem tulajdon. A miniszterelnöki hivatal nem jutalom, a mandátum nem kiváltság, hanem szolgálat és időleges, mert előbb-utóbb minden miniszterelnökből volt miniszterelnök lesz. Magyarország viszont itt marad.”
Méltónak kell lennünk örökségünkhöz, hőseink eszményeihez, a szabadsághoz, az önrendelkezéshez, a törvény előtti egyenlőséghez és a felelős magyar kormányzáshoz - folytatta a kormányfő. Mint mondta, Magyarország sorsáról csak a magyar emberek dönthetnek.
Az aradi vértanúk azért haltak meg, mert hittek abban, hogy egyszer lesz egy szabadabb, függetlenebb, békésebb Magyarország. Egy ország, amelyben azok élhetnek tovább, akik ő utánuk jönnek - hangsúlyozta a miniszterelnök, majd úgy fogalmazott: „és mi vagyunk azok, akik utánuk jönnek”.
„Egyszer majd utánunk is jönnek mások. A mi felelősségünk, hogy amikor átadjuk nekik Magyarországot, akkor legyen szabadabb, erősebb, emberségesebb és működőbb annál, mint amilyennek mi kaptuk”
- mondta Magyar Péter.
Mint közölte, miniszterelnökként számára október 6. különösen súlyos nap, mert nem lehet úgy végiggondolni gróf Batthyány Lajos sorsát, hogy az ember ne érezze ennek a hivatalnak a súlyát. Az első felelős magyar miniszterelnököt kivégezték, mert következetesen képviselte a magyar alkotmányosság és a magyar politikai önállóság ügyét - emlékeztetett.
Szerinte gróf Batthyány Lajos utolsó napját végiggondolva adódik a kérdés: van-e nemesebb, mint a hazáért élni és meghalni, és a válasz erre, hogy talán nincs. Ugyanakkor arra figyelmeztetett, ma szabad országban élünk, nem új „mártírok” keresése, hanem a magyarok szabadságának, biztonságának biztosítása a feladat, és az, hogy a különleges magyar sors mellett is újra megtaláljuk az európai közösséget, amelyre számíthatunk. Szerinte ugyanis a '48-asok története legalább annyira szól magyar és magyar, főnemes és paraszt, polgár és honvéd, pesti és alföldi, felvidéki és erdélyi testvérek egymásra találásról, mint arról a felismerésről, hogy a hazán kívül is lehetnek az embernek barátai, szövetségesei.
Magyar Péter hangsúlyozta, Magyarország mindig Európa része volt, de csak akkor tud méltó európai ország lenni, ha közben önmaga marad, saját hanggal, kultúrával, érdekkel és felelősséggel.
„Nem bezárkózva, nem térden állva, különösen nem kávészünetre kiküldve, hanem egyenes háttal, ott, az európai asztalnál”
- fogalmazott Magyar Péter, utalva a volt miniszterelnök európai ténykedésére.
A miniszterelnök elmondta, 1848 és 1849 magyar története még hosszú évszázadokig a magyarságtudat szerves részét fogja képezni. Szerinte a magyarokat századról századra megpróbálták elhallgattatni, de mindig ugyanaz történt: a magyarok összekapaszkodtak, felálltak, túléltek és győztek, bár lehet, hogy csak évtizedekkel később. „Ha együtt vagyunk, erősek vagyunk” - mondta a miniszterelnök, aki a közös gondolkodást nevezte a magyarok egyik legnagyobb erényének. Arra figyelmeztetett, a szabadság nem örökség, amelyet „egyszer megkapunk, aztán bezárunk egy vitrinbe”, azt használni, gondozni kell, és ha szükséges, védeni is, ahogy a függetlenséget is.
„Október 6. arra tanít bennünket, hogy legyen valami, ami fontosabb nálunk, hogy legyen ügy, amelyet nem adunk fel, melyet nem dobunk el az első nehéz pillanatban. Legyen haza, amelyért képesek vagyunk, készek vagyunk közösen dolgozni, ha kell, évtizedeken keresztül csendesen, makacsul, becsülettel”
- fogalmazott a politikus. Magyar Péter kifejtette, a zsarnokság egyik legnagyobb tévedése mindig az, hogy azt gondolja, ha elhallgattatja az embert, akkor elhallgattatja az ügyét is. 1849-ben is ezt gondolták egyesek. Kivégezték a honvéd tábornokokat, ezredeseket, gróf Batthyány Lajost, betiltották a megemlékezéseket. „És mégis, mi ma itt vagyunk, őket pedig ismeri minden magyar gyermek ma is” - mondta.
A megemlékezést - amelyen mások mellett részt vett Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter is - ünnepi műsor és emlékmenet követte.
Nem akar politikát október 6-án Gyula polgármestere, ezért előre jelezte, hogy Magyar Pétert ellenszenvesnek tartja