Csehország díszvendégként, hetvenöt szerzővel mutatkozik be a Frankfurti Könyvvásáron

Az őszi irodalmi szezon egyik legfontosabb eseményére ismét a Majna-parti metropoliszba érkeznek a nemzetközi könyvpiac szereplői. A 78. Frankfurti Könyvvásár egyszerre üzleti találkozó, a kiadási és fordítási jogokról szóló tárgyalások fóruma, valamint a kortárs kulturális és közéleti viták színtere. A kiállítási csarnokokban kiadók, szerkesztők, ügynökök és szerzők találkoznak, hogy felmérjék az olvasási szokások változásait, megkössék a következő évek nemzetközi fordítási szerződéseit, és megvitassák az irodalmat is érintő társadalmi kérdéseket. A frankfurti könyvkereskedelem több évszázados hagyományára épülő, mai formájában 1949 óta működő rendezvény időközben átfogó kulturális fesztivállá nőtt: a politika, a digitális média, a filmművészet és a Gutenberg-galaxis egyaránt helyet kap a programjában.

A vásár egyre nagyobb figyelmet fordít a közösségi médiás olvasóközösségekre és a fiatal közönséget megszólító műfajokra. A TikTok könyves közössége, a BookTok, valamint a fiatal felnőtteknek szóló New Adult-regények sikere a kiadók és a vásárszervezők számára is megmutatta, milyen jelentős szerepet játszanak az online ajánlások a könyvválasztásban. A romantikus történetek, a képregények, a képregény-regények és a japán mangák új olvasókat vonzanak, miközben a rendezvény megőrzi közéleti jellegét. A beszélgetéseken a szólásszabadság, az autoriter rendszerek működése és a mesterséges intelligencia szerzői jogi kihívásai is napirendre kerülnek. A vásárt megelőzően, október 5-én a frankfurti városházán átadták a Német Könyvdíjat: az év legjobb német nyelvű regényének járó elismerést Shida Bazyar kapta a Die Lücken című könyvéért, amely egy képzeletbeli német település történetén keresztül vizsgálja az elhallgatott múltat és az otthonkeresést.  

A 2026-os seregszemle középpontjában Csehország áll, amely hivatalos díszvendégként mutatkozik be Frankfurtban. A cseh kulturális jelenlét jelmondata – „Csehország – Egy ország a tengerparton” – William Shakespeare Téli rege című darabjának ismert földrajzi képtelenségére utal: a drámaíró tengerpartot adott a tengerrel nem határos Csehországnak. A szervezők ezt a motívumot a képzelet és a szellemi nyitottság jelképévé tették. A Forum épületének első szintjén kialakított, 2300 négyzetméteres díszvendégpavilonban különböző méretű, felfújható elemek tagolják a teret, amelyek ülőhelyként is szolgálnak. Az interaktív állomások között mesterséges intelligenciát használó „költői világítótorony” is szerepel, egy robot pedig képregényrajzolásban működik közre. A cseh bemutatkozás azonban jóval túlterjed a vásár területén: hetvenöt szerző érkezik Frankfurtba, a felolvasásokhoz és szakmai beszélgetésekhez pedig kiállítások, színházi, zenei és filmes programok kapcsolódnak. A díszvendégséget fordítástámogatási program és a német nyelvterületen rendezett kulturális eseménysorozat készítette elő.

A kortárs cseh irodalom egyik meghatározó vonulata a XX. századi történelmi traumák, az elhallgatott bűnök és a kollektív emlékezet feltárása. Számos regény a második világháborút követő megrázkódtatásokkal, a német lakosság kitelepítésével és a kommunista diktatúra elnyomásával szembesíti az olvasót. Ebben a tematikában alkot az ország egyik legolvasottabb szerzője, Kateřina Tučková, aki a brnói halálmenetet feldolgozó regénye után a Bílá Voda című művében a kommunista rendszer által internált katolikus apácák és a földalatti egyház történetéhez fordult. A regény hosszú levéltári kutatómunkára és személyes visszaemlékezésekre támaszkodva vizsgálja a hit, az ellenállás és a női szerepek kérdéseit. Hasonlóan meghatározó alkotó Alena Mornštajnová, akinek Hana című könyve a holokauszt túlélőinek gyötrelmeit és a kisvárosi közösségek traumáit világítja meg. Listopád című alternatív történelmi regénye olyan világot ábrázol, amelyben a bársonyos forradalom elbukott, és a diktatúra fennmaradt. E művekben a múlt nem lezárt történelmi korszak: következményei a következő nemzedékek életét és döntéseit is befolyásolják.

A cseh irodalom másik meghatározó iránya a társadalomkritika, a feminista nézőpont és az autoriter politikai berendezkedések vizsgálata. Ezen a területen emelkedik ki Radka Denemarková munkássága, aki regényeiben az egyéni felelősség és az intézményesített hatalmi erőszak összefüggéseit kutatja. Hodiny z olova című műve a modern Kína elnyomó rendszerét állítja szembe az európai értékek eróziójával, éles kritikát fogalmazva meg a nyugati világ gazdasági megalkuvásaival szemben. A női tapasztalatok olykor provokatív ábrázolása Petra Hůlová prózájának is fontos sajátossága: műveiben a rendszerváltás utáni kapitalista illúzióvesztést és az identitások bizonytalanságát vizsgálja erőteljes, kísérletező nyelven. Bianca Bellová disztópikus prózája – különösen az Európai Unió Irodalmi Díjával kitüntetett A tó című kötete – a perifériára szorult emberi létezés kiszolgáltatottságát és a természeti környezet pusztulását helyezi tágabb összefüggésekbe. E szerzők elutasítják a kényelmes nosztalgiát, és társadalmuk jelenkori konfliktusaival is szembesítik az olvasót.

A kortárs alkotásokban ugyancsak fontos szerepet kap a közép-európai identitás, a határhelyzetek és a finom iróniával átszőtt melankólia hagyománya. Jaroslav Rudiš, aki csehül és németül egyaránt ír, a kontinens vasúti hálózatát tekinti Közép-Európa közös idegrendszerének. Winterberg utolsó útja című regényében egy idős férfi és gondozója vonatos utazásán keresztül tárul fel az Osztrák–Magyar Monarchia máig ható öröksége, a régi temetők, vasútállomások és csatamezők világa. Rudiš prózájában Bohumil Hrabal és Jaroslav Hašek humorának hagyománya a modern ember gyökértelenségének tapasztalatával találkozik. A hajdani disszidens nemzedékhez tartozó Jáchym Topol ezzel szemben sodró lendületű, lázas nyelvezettel ragadja meg a szabadság mámorát és a társadalom peremére szorult figurák küzdelmeit. Citlivý člověk című regénye a közép-európai periféria groteszk világát mutatja be, amelyben a családi történeteket a közelmúlt erőszaka és a jelen bizonytalansága hatja át.

A frankfurti seregszemlén bemutatkozó cseh művek olvasatát a jelenlegi európai biztonságpolitikai helyzet is befolyásolhatja. A háborúk és a geopolitikai bizonytalanság idején különös jelentőséget kapnak a közép-európai térség történelmi tapasztalatai. A cseh alkotók számos műve arról beszél, hogy a szabadság, a demokrácia és a függetlenség nem magától értetődő, végleges állapot. A frankfurti fellépés alkalmat teremt arra, hogy a kontinens nyugati felének olvasói közelebbről megismerjék e régió történelmi félelmeit, a nagyhatalmi elnyomással szembeni reflexeit és a mindennapi ellenállás formáit. A cseh részvételnek így a könyvpiaci bemutatkozáson túl is lehet jelentősége: a regények és a hozzájuk kapcsolódó beszélgetések a közös európai történelem eltérő tapasztalatait hozzák közelebb egymáshoz.

A cseh díszvendégség lehetőségeit a magyar irodalom korábbi frankfurti bemutatkozása is érzékelteti. Magyarország 1999 októberében, az 51. Frankfurti Könyvvásáron szerepelt hivatalos díszvendégként, elsőként a volt keleti blokk rendszerváltó országai közül. A „Határtalanul” gondolatára épülő program új figyelmet irányított a magyar irodalomra, és lehetőséget adott a szerzők, fordítók és kiadók nemzetközi kapcsolatainak megerősítésére. Esterházy Péter, Nádas Péter, Krasznahorkai László, Konrád György, Szabó Magda és más magyar alkotók művei szélesebb közönséghez juthattak el, miközben a bemutatkozás a már korábban kialakult németországi érdeklődésre is támaszkodott.

A frankfurti szereplés Kertész Imre nemzetközi ismertségét is erősítette, és hozzájárult a Sorstalanság szélesebb körű megismertetéséhez; 2002-es irodalmi Nobel-díját azonban nem lehet egyszerűen e rendezvény következményének tekinteni. A magyar díszvendégség azt mutatta meg, milyen jelentős lendületet adhat egy kis nyelv irodalmának a fordítások, a kiadói kapcsolatok és a személyes találkozások összehangolt támogatása. Most Csehország élhet ezzel a lehetőséggel a Majna partján.