Október 5-én hétfőn megkezdődtek az izraeli megemlékezések a zsidó állam történelmének legvéresebb terrortámadása, a palesztin Hamász terrorszervezet és gázai szövetségesei által elkövetett 2023. október 7-i mészárlás áldozatainak emlékére. Helyi idő szerint 06:29-kor félárbocra eresztették a zászlókat az izraeli középületeken, attól az időponttól, amikor aznap a Gázai övezetben 2007 óta hatalmon lévő Hamász körülbelül hatezer emberrel lerohanta Izraelt.
Benjamin Netanjahu miniszterelnök ünnepi beszéde már az október 27-i választás jegyében íródott. A kormányfő az áldozatok emlékére rendezett megemlékezésen egyetlen szót sem ejtett saját és kormánya felelősségéről, arról, hogy a többrétű figyelmeztetések és jelek ellenére kormánya figyelmen kívül hagyta a jelzett terrorveszélyt, késve reagált a tragédiára és mindmáig nem engedélyezte annak független kivizsgálását. A túszdráma során nem az elrabolt és Gázába hurcolt izraeli állampolgárok mielőbbi kiszabadítását, hanem saját hatalmi érdekeit tartotta szem előtt.
Az izraeli társadalom évek óta hiába követeli a független vizsgálatot, így nem véletlen a miniszterelnök ünnepi beszédét megzavaró incidens sem.
Netanjahu azt ígérte, hogy a Hamásznak soha többé nem lesz „semmilyen hatalma” a Gázai övezetben, Izrael pedig levadássza azokat, akik elrabolták és fogva tartották az izraelieket. „Egyenként számoljuk fel őket…. Nincs bocsánat a gyilkosoknak, a kínzóknak, azoknak, akik felgyújtottak embereket. Nincs bocsánat azoknak, akik pusztítottak, fosztogattak és elraboltak másokat” – mondta Netanjahu, hozzátéve, hogy „Mindenki, aki részt vett ellenünk irányuló támadásban, mindenki, aki túszul ejtett minket, már csak kölcsönzött időt él.”
Egy gyászoló apa bekiabálással szakította félbe a miniszterelnök beszédét. „Nem védted meg a fiamat október 7-én – szégyelld magad!”, idézték szavait az izraeli portálok.
Netanjahu rövid szünetet tartott, majd folytatta beszédét. Elmondása szerint Izrael előtt még számos feladat áll – „és szándékunkban áll azokat végrehajtani”. Ezek közé sorolta a békét Libanonnal, és az Irán jelentette fenyegetés felszámolását.
Libanonban – mondta Netanjahu – Izrael továbbra is támadni fogja a Hezbollahot, és „lehetőséget teremt a békére egy olyan országgal, amelynek túlnyomó többsége békét akar velünk.”
A hónap végi választások előtt álló miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy Izrael nem fogja hagyni, hogy Irán fenyegesse a létezését. Netanjahu Irán kapcsán Donald Trump optimizmusát ismételte. Az iráni rezsim „a leggyengébb, amilyen valaha is volt alapítása óta. Az életéért küzd, és végül eltűnik a világ színéről” – állította.
Netanjahu dicsekvő szavai ellenére a helyzet messzire nem ennyire rózsás.
A Gázai övezetben a terrortámadásra megtorlásként indított izraeli offenzíva több mint 74 200 halálesetet és humanitárius katasztrófát okozott, ami széleskörű Izrael-ellenes és tiltakozásokat és antiszemita gyűlöletkampányokat és támadásokat generált világszerte. Ráadásul a gázai helyzet sem rendeződött, a Donald Trump amerikai elnök által 2025 októberében bejelentett tűzszünet óta a palesztin terület politikai jövője továbbra is bizonytalan, a Hamász lefegyverzése sem valósult meg. A gázai háborúba bekapcsolódott libanoni Hezbollah és a jemeni húszik ellen külön háborúk indultak, mint ahogy a közel-keleti terrorcsoportok támogatója, a nukleáris programját csúcsra járató, az atombomba előszobájába ért Irán ellen is. A közel-keleti válság következményeit a teljes világgazdaság nyögi, a felelősség kérdésének alakulása a nemzetközi közhangulatban pedig sok tekintetben a gázai történésekre emlékeztet – egyre többen csak az Irán elleni háborút kirobbantó Egyesült Államokat és Izraelt teszik felelőssé, mellőzve Irán szerepét.
Izrael súlyos nemzetközi elszigeteltségbe került, mindenekelőtt a Netanjahu-kormány politikája, a gázai humanitárius helyzet, illetve a szélsőjobb politikai uszítás és a telepesek erőszakhulláma miatt.
Netanjahu ünnepi beszédében sem felejtette el a nemzetközi közösséget ostorozni. Hangsúlyozta, hogy Izrael nemcsak önmagát védi, hanem a szabad világot is. „Amikor kitör a terror és a fundamentalista gyűlölet vulkánja... az nem kerüli el Nagy-Britanniát, nem kerüli el Franciaországot, nem kerüli el Hollandiát. Hollandiát” – ismételte meg, mintegy arra emlékeztetve, hogy a holland kormány nemrég új rendelkezést vezetett be, amely az Európában korábban alkalmazott, a zsidó telepekről származó termékek címkézési gyakorlatát nyílt bojkottá fokozza.
„Szégyelljék magukat a hazugságaik miatt” – üzente a nagyvilágban Izraelt bíráló vezetőknek, akik szerinte „vérvádakat” hangoztatnak, „óráról órára rágalmaznak, és bojkottálni akarnak”. „Izrael az újjászületés háborúját vívja, amelynél nem is lehetne semmi szükségesebb vagy indokoltabb” – szögezte le a kormányát szélsőjobb és fundamentalista pártokra építő Netanjahu.
A Diaszpóraügyi és Antiszemitizmus-ellenes Minisztérium az ünnepségek hétfői kezdetekor közölte: adatai szerint
37 országban összesen 262 palesztinbarát, Izrael-ellenes tüntetést és rendezvényt azonosítottak a Hamász 2023. október 7-i, Izrael elleni támadásának harmadik évfordulójára időzítve. Az eseményeket október 1. és október 14. között tartják, a csúcspontot pedig a október 10-re és 11-re tervezett 121 rendezvény jelenti majd. A legtöbb tüntetésre az Egyesült Államokban, Spanyolországban, Ausztráliában, az Egyesült Királyságban és Olaszországban kerül sor.
A biztonsági szempontok kiemelt figyelmet kapnak, mivel az azonosított események mintegy harmadát közepes vagy magas kockázatúnak minősítették, írta a The Times of Israel. A tüntetések közül körülbelül 45 várhatóan izraeli nagykövetségek, konzulátusok vagy ismert izraeli létesítmények közvetlen közelében zajlik majd. A hatóságok konkrét, magas kockázatú gócpontokat azonosítottak olyan városokban, mint Ottawa, Amszterdam, Helsinki és Frankfurt.
A minisztérium szerint ezek a tüntetések stratégiai célokat szolgálnak: a médiamegjelenés és a lakossági részvétel maximalizálására törekszenek.
