Vitézy Dávid: Újraindítjuk a Diákváros beruházását

Ma döntött a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa (FKT) hivatalosan is eldöntötte, hogy az eredeti terveknek megfelelően újraindítják az Orbán-kormány álttal messzire kisiklatott Diákváros projektet – derül ki Vitézy Dávid Facebook-posztjából. A közlekedési és beruházási miniszter bejelentése szerint a fejlesztést a a korábbi tervpályázati elképzelések alapján az ő tárcája készítheti elő azután, hogy a Tisza-kormány visszaszerezte azt a vagyont, amelyet a kínai Fudan Egyetemet fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak játszottak át. Az egészet – fűzte hozzá – az állam koordinálja majd minden vita ellenére Budapest IX. kerületével és magával a fővárosi vezetés mellett. Kapcvsolódni fog a a Wekerle Lakásfejlesztési Programhoz is, a megvalósításhoz uniós forrásokat is bevonnak majd.

Vitézy Dávid augusztusban már jelezte, hogy újra akarják éleszteni a projektet, egy vegyes lakó- és kollégiumi típusú fejlesztéssel akarnak segíteni a budapesti lakáspiacon.

Mint ismert, az akkori fideszes parlamenti kétharmad egy 2024. decemberi egy salátatörvényben intézte el, hogy a 2021-ben eredetileg a Fudan Alapítványnak (2025-től Tudás-Tér Alapítványnak) adott 600 millió forintos tőke, 6 milliárd forint értékű fejlesztési forrás és a csaknem 13 milliárdos értéken nyilvántartott összesen 17,8 hektárnyi ingatlant mellé az állam kisajátítsa a fejlesztési területen lévő fővárosi és IX. kerületi önkormányzati tulajdonú forgalomképes és forgalomképtelen ingatlanokat. Azóta ez is megtörtént. Ferencváros esetében ez egy nagy, 9500 négyzetméteres telket, három 2-3000 négyzetméteres telket és további 18 vékony, keskeny, önmagában lényegében nem is beépíthető nadrágszíjparcella átadását jelentette. A 22 forgalomképes ingatlanáért némi alkudozás után összesen 3,5 milliárdot fizettek, de a beruházást végül jegelték, aztán újra elővették, az intézésével megbízott közérdekű vagyonkezelő alapítvány, a Tudás-Tér Alapítvány viszont a kormányváltás nyomán nemrég, augusztusban megszűnt. 

Korábban az olimpiai falunak szánt, majd „Budapest Diákváros – Déli Városkapu” néven emlegetett kormányzati fejlesztés megvalósítására kijelölt dél-pesti területre több ütemben kollégiumi, sport, rekreációs és egyéb kapcsolódó infrastrukturális, valamint kiegészítő funkciókat ellátó új városnegyed építését tervezték. Ennek szellemében írt ki nemzetközi építészeti tervpályázatot a projektet akkor felügyelő, Vitézy Dávid vezette Budapest Fejlesztési Központ (BFK). A győztes oslói székhelyű Snohetta építésziroda mesterterve lenyűgöző lagúnavárost álmodott a soroksári Duna-ághoz, amelynek szíve a műemléki védelem alatt álló egykori Nagyvásárcsarnok épületegyüttese volt, amelyet egy főtér kapcsolt volna a Duna-parthoz. Azután megjelent a Fudan Egyetem, az Orbán-kormány pedig a kollégiumi funkciótól megfosztott Diákvárost a korábbi tartalékterületekre tolta át, amely a fejlesztési terület északi, forgalmas, utakkal szétszabdalt része, zömében önkormányzati és magántulajdonú ingatlanokkal.