Titkolja az Országgyűlés Hivatala, hogyan pontozták a bizottsági tagok az NVVH vezetőjelöltjeit

Nem adja ki az Országgyűlés Hivatala azokat a kitöltött lapokat, amelyeken az új Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökének kiválasztásakor az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság tagjai rögzítették, kiket tartanak a legalkalmasabbnak a pályázók közül – derül ki az Országgyűlés Hivatalának közérdekű adatigénylésünkre adott válaszából.

A dokumentumokat úgy kértük ki, hogy azokból se a pályázók, se az értékelő bizottság tagjainak személyazonossága ne legyen megállapítható, az Országgyűlés Hivatala azonban anonimizált formában sem adja ki őket. Azért kértünk újabb adatokat, mert egy korábbi közérdekű adatigénylésre adott válaszból még nem derült ki egyértelműen, léteznek-e a bizottsági tagok egyéni preferenciáit tartalmazó kitöltött lapok.

Az első válasz azt rögzítette, hogy nem volt olyan előre meghatározott, súlyozott értékelőlap, amelyen minden pályázat minden szempontra kiterjedő pontozást kapott volna. A második adatigénylésre küldött válaszból viszont már egyértelmű: kitöltött preferencialapok léteznek, de azokat nem adják ki.

Az elnöki tisztségre a mostani közlés szerint határidőben összesen 99 pályázat érkezett. Korábban 96-ról lehetett tudni, az Országgyűlés Hivatala az eltérést azzal magyarázta, hogy a sajtóközlemény megjelenésekor még nem fejeződött be a pályázatok feldolgozása, három további pályázatot később dolgoztak fel. Két jelentkezés határidőn túl érkezett, a 99 határidőben benyújtott pályázat közül pedig 97 felelt meg a formai követelményeknek.

Ezeket a pályázatokat értékelték a bizottság tagjai. Nem alkalmaztak olyan rendszert, amelyben mind a 97 érvényes pályázat minden szempont szerint pontszámot kapott volna. A személyes meghallgatásra behívandók kiválasztásakor ehelyett „preferenciális véleménynyilvánítást” tartottak: minden résztvevő megjelölte az általa három legalkalmasabbnak tartott pályázót, akik sorrendben 3, 2, illetve 1 pontot kaptak.

Az első adatigénylésre válaszul az Országgyűlés Hivatala elküldte ennek a preferenciális szavazásnak az üres sablonját. A háromoldalas dokumentum minden oldalán „név” és „javaslat” oszlopokat tartalmazó táblázat szerepel.

Ezután újabb közérdekű adatigénylésben már kifejezetten a sablon ténylegesen kitöltött példányait kértük. Azt is jeleztük, hogy a pályázók neve helyett következetes anonim azonosítók is megfelelnek, amelyekből csak az állapítható meg, hogy ugyanarról vagy különböző pályázókról van-e szó. Így az derülhetett volna ki, hogy az egyes anonim értékelőlapokon melyik anonim pályázó kapott 3, melyik 2 és melyik 1 pontot.

Az Országgyűlés Hivatala ezt is megtagadta: válasza szerint a kitöltött lapok elektronikus másolata még anonimizált formában sem adható ki. A közlés egyben azt is megerősíti, ami az első válasz után még nem volt egyértelmű: a kitöltött lapok léteznek. Ezeken a hivatal megfogalmazása szerint „a bizottsági tagok által megjelölt pályázók nevét és a rájuk vonatkozó egyedi értékelést” rögzítették.

A kiadás megtagadását több érvvel indokolták. Egyrészt arra hivatkoztak, hogy a pályázók neve és a rájuk vonatkozó értékelés személyes adat. Másrészt a kitöltött lapokat és azok összesítését a bizottság javaslattételi döntését megalapozó adatnak, vagyis döntés-előkészítő dokumentumnak tekintik. Álláspontjuk szerint a tagonkénti preferenciák nyilvánosságra kerülése a bizottsági tagok szabad véleményalkotását is veszélyeztetné. Hozzátették, ugyanezt az eljárási rendet alkalmazzák a folyamatban lévő elnökhelyettesi kiválasztásnál. A hivatal arra is hivatkozott, hogy a preferenciális véleménynyilvánításra az Országgyűlés bizottságának augusztus 24-i zárt ülésén került sor. Közlésük szerint erre a pályázók személyes adatainak védelme miatt volt szükség, a zárt ülés megtartását pedig már a korábban közzétett pályázati felhívás is előre rögzítette.

Közérdekű adatigénylésünkben ugyanakkor éppen azért kértük a dokumentumok anonimizálását, hogy a pályázók személyazonossága ne legyen megállapítható. Nem a zárt ülés jegyzőkönyvét, a pályázók nevét vagy a pályázati anyagokat kértük, hanem a már létező preferencialapok személyes adatok nélküli változatát.

A két közérdekű adatigénylésre adott válasz között így maradt egy eltérés. Az elsőben ugyanis nem kizárólag hagyományos pontozólapokra kérdeztünk rá, hanem kifejezetten kértük az egyes pályázatokhoz kapcsolódó „már kitöltött értékelőlapok, elektronikus értékelési rekordok, értékelési űrlapok vagy azokkal érdemben azonos funkciójú dokumentumok” másolatát is.

Erre az Országgyűlés Hivatala szeptember 15-én azt válaszolta, hogy „előre rögzített, súlyozott értékelőlap nem volt, amelyen minden pályázat minden szempontra kiterjedő pontozást kapott volna”. Közölték a 3-2-1 pontos preferenciális véleménynyilvánítás rendszerét, és mellékelték annak üres sablonját, arról azonban nem tájékoztattak, hogy a sablonnak ténylegesen kitöltött példányai is léteznek. Azt sem közölték, hogy ezek kiadását valamely konkrét jogalapra hivatkozva megtagadják.

Ez csak a második, célzott adatigénylés után vált egyértelművé. Az október 1-jei válasz már egyértelműen a kitöltött lapokról beszél, és azt közli, hogy azokat anonimizált formában sem adják ki.

A két válasz tartalma nem feltétlenül zárja ki egymást. Nem létezett minden pályázat minden szempontját pontozó, súlyozott értékelőlap, miközben készültek olyan kitöltött preferencialapok, amelyeken a bizottsági tagok az általuk három legalkalmasabbnak tartott pályázót rangsorolták. A két válaszból ugyanakkor dokumentálható, hogy az első adatigénylésben kifejezetten kértünk az értékelőlapokkal „érdemben azonos funkciójú dokumentumokat”, az Országgyűlés Hivatala pedig csak a második, célzott adatigénylés után közölte egyértelműen, hogy a tagonkénti preferenciákat tartalmazó kitöltött lapok léteznek, és azokat nem adja ki.