A világ egyetemeinek a rangsora annak a 195 országnak az intézményeit jelenti, amely két kivétellel (a Vatikán és Palesztina) az ENSZ tagja. Ha most ezeknek az országoknak a szigorúan vett egyetemeiről beszélünk, akkor is csak becsült adatokról lehet szó, s ha nem mélyedünk el a becslések különbözőségeiben, akkor 18-22 ezer intézményről állapíthatjuk meg, hogy teljesítik az egyetemmel szembeni elvárásokat (vagy meghatározó kritériumokat). Ezek a számadatok a hivatalosan akkreditált és valódi egyetemi rangot viselő felsőoktatási intézményekre vonatkoznak.
Erről szól az UNESCO mellett működő Nemzetközi Egyetemi Szövetség (IAU) hivatalos adatbázisa, amelyben csak azokat az intézményeket regisztrálják, amelyek megfelelnek a következő, meglehetősen szigorú kritériumoknak:
1) legyen a saját állama által elismert,
2) legyen legalább négy évig tartó oktatást követő vizsga után kapható diplomája,
3) legyen igazoltan folyamatos múltja, vagyis több, folyamatosan egymást követő évfolyam diákjai kaptak már diplomát.
Erről a listáról szigorúan kizárják a csak katonai vagy zárt vallási célú akadémiákat, a rövid távú szakképző intézeteket és a közösségi főiskolákat.
A dolog azonban nem olyan egyszerű. Mivel az egyetemek rangsorolása meglehetősen sok szempontú, ezért ahány rangsorolás, annyiféle kritériumot lehetne meghatározni.
Bárki vagy bármilyen intézmény rangsorolhatna a saját maga által kreált szabályok szerint, de lássuk be, ez a megközelítés káoszba futna. Főként azért, mert még a kritériumok meghatározása vagy összeállítása is át meg át lenne szőve tárgyilagos és kevésbé tárgyilagos (mondjuk így: érzelmileg befolyásolt) indítékokkal. Ezt a fajta méricskélést nyilvánvalóan nem lehet úgy elvégezni, mint mondjuk egy atlétikai verseny távolugró- vagy diszkoszvetődöntőjét, a futószámokról nem beszélve. Ebből következően nincs egyetlen, mindenki által elfogadott „legmegbízhatóbb” rangsor, mivel a különböző szervezetek eltérő szempontok alapján értékelnek.
A sok „méricskélő” intézmény közül mégis kiemelkedik három, amelyet a szakma és a közvélemény is mértékadónak, így a rangsorait irányadónak tekinti. Ez a nagy hármas a Quacquarelli Symonds (QS) nevű brit, a Times Higher Education (THE) nevű, ugyancsak brit és a Shanghai Ranking Consultancy (ARWU) (angol) nevű kínai rangsoroló intézmény.
A QS, amelyet egy olasz származású brit állampolgár, Nunzio Quacquarelli még az egyesült államokbeli tanulóévei alatt indított 1990-ben, a listáit aszerint állítja össze, hogy a célzott diákok a megszerezhető diploma piaci értékével legyenek tisztában. Ezért fő szempontjai: az intézményi hírnév, a munkáltatói megítélés, valamint a nemzetközi elismertség. Ez a rangsor méri a leginkább, hogy a munkaadók hogyan vélekednek az adott egyetemen végzett hallgatókról.
A THE elsősorban olyan kutatóknak és diákoknak ad támpontokat, akik az oktatás minőségét keresik, és ezért az oktatási környezetre és a kutatásra koncentrál: rangsorában az egyes egyetemek tudományos hírneve és oktatási színvonala a lényeges.
A sanghaji rangsor (ARWU) a tudományos és kutatási teljesítményre koncentrál, elsősorban azoknak szolgál iránymutatással, akik diákként doktori képzésen (PhD) vesznek vagy vennének részt, ezenkívül elit kutatóknak szól. Ebben az esetben a tudományos teljesítmény számít mindenekelőtt, nem használ szubjektív hírnévfelméréseket, besorolásában erősen a természettudományokon van a hangsúly, és hogy az adott egyetemen végzettek közül hányan lettek Nobel-díjasok. (Az ARWU az angol nyelvű rövidítése a világ egyetemeinek tudományos rangsora kifejezésnek.)
A nagy hármas mellett, amelyek rangsorai 2003 óta versenyeznek egymással, az utóbbi években erősen feljövőben van az Európai Unió által támogatott U-Multirank, amely nem állít fel egyetlen merev listát, hanem lehetővé teszi, hogy az általa képviselt legfontosabb szempontok (szociális háttér, gyakorlati képzés stb.) alapján összehasonlíthatóak legyenek az egyetemek.
Mindezek után akkor fussunk neki az egyetemek rangsorának. Először nézzünk rá a tíz legjobb egyetemre a QS 2027-re dátumozott rangsorában:
1. Massachusetts Institute of Technology (USA)
2–3. Imperial College London (Egyesült Királyság), Stanford University (USA)
4. University of Oxford (Egyesült Királyság)
5. Harvard University (USA)
6. University of Cambridge (Egyesült Királyság)
7. California Institute of Technology (USA)
8–9. ETH Zurich (Svájc), University College London (Egyesült Királyság)
10. National University of Singapore (Szingapúr)
Mint látható, öt európai (köztük négy brit), négy amerikai és egy ázsiai egyetem szerepel a legjobb tízben. Akkor most nézzük, hányadik helyen találjuk ebben a 2500 intézmény vizsgáló QS-rangsorban a magyar egyetemeket. A QS, de a többiek is, bizonyos szint fölött (alatt?) már csak tízes-ötvenes-százas csokorban minősíti a „versenyzőket”, többnyire ábécésorrendben a csokron belül.
595. Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE)
600. Debreceni Egyetem (DE)
633. Szegedi Tudományegyetem (SZTE)
751–760. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME)
791–800. Pécsi Tudományegyetem (PTE)
1001–1200. Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE)
1001–1200. Széchenyi István Egyetem (Győr)
1001–1200. Óbudai Egyetem
1001–1200. Pannon Egyetem (Veszprém)
1401. fölött Miskolci Egyetem.
Most nézzük meg a THE ugyancsak 2027-es rangsorát. Az első tízben aligha lesz meglepetés. Hacsak nem tekintjük annak azt, hogy náluk már egy évtizede az Oxford vezeti a mezőnyt.
1. University of Oxford (Egyesült Királyság)
2. Massachusetts Institute of Technology (USA)
3–4. Princeton University (USA), Stanford University (USA)
5. University of Cambridge (Egyesült Királyság)
6. Harvard University (USA)
7. California Institute of Technology (USA)
8. Imperial College London (Egyesült Királyság)
9–10. University of California, Berkeley (USA), Yale University (USA)
No és náluk hol találhatók a magyar egyetemek? A THE trendszerében mindössze négy magyar egyetem van az első ezerben. A Semmelweis Egyetemet a 247. helyre sorolták, majd az Óbudai Egyetem következik a 701–800. csokorban, végül pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem a 801–1000. csokorban. Megjegyzésre méltó, hogy a szakterületi listákon (THE Subject Rankings) a Semmelweis Egyetem az orvos- és egészségtudományi kategóriában a világ 200 legjobb egyeteme közé (a 176–200. helyre) tudott bekerülni.
És végül nézzük meg a sanghaji, 2026-ra dátumozott rangsort. Nyilvánvaló, hogy nincsenek nagy meglepetések. Az ARWU évente 2500 egyetemet vizsgál és rangsorol, a legjobbakat természetesen pontos helyosztással, a többieket (1000 egyetem helyezését) csokrokban teszik közzé. Itt a legjobb tízbe az amerikaiakon kívül csak a két emblematikus brit egyetem tudott beférni.
1. Harvard University (USA)
2. Stanford University (USA)
3. Massachusetts Institute of Technology (USA)
4. University of Cambridge (Egyesült Királyság)
5. University of California, Berkeley (USA)
6. Princeton University (USA)
7. University of Oxford (Egyesült Királyság)
8. Columbia University (USA)
9. University of Chicago (USA)
10. California Institute of Technology (USA)
Ami pedig a magyar egyetemeket illeti, az ARWU értékelése szerint négy intézmény került be az első ezer közé.
501–600. Eötvös Loránd Tudományegyetem
501–600. Szegedi Tudományegyetem
701–800. Semmelweis Egyetem
901–1000. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Az előző években a magyar intézmények nagyságrendileg hasonlóan szerepeltek a listákon. Most, hogy sok hátráltató tényező megszűnt egyetemeinkkel kapcsolatban, kíváncsian tekintünk a következő évi rangsorokra.
