Negyven civil szervezet követeli, hogy vessenek véget a magyar erdők államilag támogatott pusztításának

Negyven civil szervezet adott ki közös elemzést és követeléslistát az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerével (EU ETS) és a megújuló energiáról szóló irányelvvel (RED) kapcsolatban. Az elemzésben szerepel, hogy az erdei biomassza égetésére irányuló célkitűzések és ösztönzők súlyosbítják az éghajlati válságot, ezért az EU-nak a lehető leghamarabb meg kell szüntetnie az erdei biomassza égetését támogató politikai intézkedéseket. A civil szervezetek javaslatai révén több milliárd eurónyi állami forrás takarítható meg, amelyeket energiatakarékossági beruházásokra (különösen hőszigetelésre), energiatárolásra és a hálózat korszerűsítésére, valamint az erdei ökoszisztémák helyreállítására, ellenálló képességük és az éghajlati válság legsúlyosabb hatásainak tompítására való képességük növelésére fordíthatók.

Az elemzés elkészítésében részt vevő egyik szervezet, a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége elnökét, Kun Zoltánt kértük meg, részletesen magyarázza el a legfontosabb üzeneteiket és céljaikat.

„A megújuló energia direktíva keretében – ez egy EU-s jogszabály, amit Magyarország is átvett többé-kevésbé – az elsődleges erdei biomassza (magyarul a faanyag, amit levágunk) megújuló energiának számít. Ráadásul nulla karbonkibocsátással számolják. Holott szerintem egy gyerek is megérti, hogy ha a kéményből kijön a füst, amikor elégetem a fát, az nem zéró karbonkibocsátás. 

Ugyanis ha ma kivágunk egy 100 éves erdőt, az legalább 100 év alatt nő meg újra” – magyarázta.

Magyarország a többi uniós tagállammal együtt azt vállalta, hogy 2050-re klímasemlegesek leszünk, ami azt jelenti, hogy csak annyi üvegházhatású gázt bocsátunk ki, amennyit a hazai ökoszisztéma (például az erdők) képesek elnyelni, ezt viszont nem lehet úgy elérni, ha folyamatosan égetjük az erdeinket. Márpedig ma Magyarországon az erdeinkből kikerülő fa 50-60 százaléka tűzifa, és ami még aggasztóbb, hogy amióta az uniós direktíva életbe lépett, az EU-ban ez az arány növekedni kezdett.

Kun Zoltán hozzátette: a levelüket három hazai vezetőnek címezték elsősorban: Kapitány István gazdasági és energiaügyi, Gajdos László élő környezetért felelős miniszternek, valamint V. Németh Zsoltnak, a parlament élő környezetért felelős bizottsága elnökének, de rajtuk kívül másolatban mindazoknak a döntéshozóknak elküldték, akik klímakérdésekkel foglalkoznak.

Kérdésünkre, hogy mire számítanak, az elnök mosolyogva válaszolta: arra, hogy a levelük célba fog érni. De bővebben kifejtve: azt szeretnék elérni, hogy hazánk uniós szinten azt az álláspontot képviselje, hogy a megújuló energia direktívából vegyék ki az erdei biomasszát. 

Annak ellenére, hogy már a 90-es évek óta szajkózzák a szakemberek, hogy baj lesz, eddig nem akarózott erről tudomást venni. Tőlünk délebbre korábban is meleg és szárazság volt, az északabbi országokat még kevésbé érte el ez a folyamat, a Kárpát-medence azonban 2022 óta egy nagyon radikális változáson megy keresztül. Azonban az idei aszálynak és hőhullámoknak már valóban minden, józan ésszel gondolkodó embernek a szemét fel kellett nyitnia. „Abban bízunk, hogy mivel Magyarországon elkezdődött egy társadalmi változás, ennek az is része lesz, hogy elkezdődik egy egészségesebb hozzáállás a környezetünkhöz, és hazánk radikálisan más álláspontot fog képviselni az Unióban. Egy élenjáró zöld harcos lesz. Mert olyan radikális változások történnek, amik radikális megoldásokat igényelnek.”

Nyilvánvalóan nem azt várják, hogy holnaptól tiltsák be a fatüzelést – tette hozzá a szakember. „Azt viszont igen, hogy azokat a forrásokat, amiket jelen pillanatban tűzifaégetésre fordít a kormány, használjuk valódi megújulókra, valamint az energiahatékonyság növelésére. 

Ezek között a legnagyobbak az oroszlányi, a pécsi, a szakolyi és az ajkai, ezek az állami támogatás nélkül már rég csődbe mentek volna. Tulajdonképpen közpénzt, a mi adófizetői pénzünket fordítják arra, hogy elégessék az állami erdőkből kikerülő faanyagot. Ha ez a 320 milliárd forint az elmúlt tíz évben energiahatékonysági beruházásokra ment volna, nem lenne kérdés, hogyan lehet átállni más fűtési módra.”

Az átállás természetesen nem egyik napról a másikra tud megtörténni, de a kormánynak meg kellene határoznia egy transzparens ütemtervet erre. Ugyanakkor az kevés, ha Magyarország lép ebben az ügyben, az Unióban viszont továbbra is fával fűtenek – emelte ki az összefogás jelentőségét Kun Zoltán. „Nekünk ennek az élére kell állnunk, ha másképp nem megy, a döntéshozókat kézen fogva ki kell vinni az erdőbe, hogy lássák, milyen katasztrofális a helyzet. Hátha sírva fakadnak. Nemrég voltam a Mátrában, ahol idén 180 mm csapadék esett a szokásos 600-900 helyett. De minden erdőnk iszonyatos állapotban van.”

A szakember optimista, úgy gondolja, még nem késő változtatni. Ehhez most minden feltétel adott, hiszen megvan a felismerés, hogy hatalmas a gond, és a kormánynak hatalmas a mandátuma, hogy megtegye a szükséges lépéseket. „Ki kell mondanunk: a komfortzónánk eltűnt. Olyan döntéseket kell hoznunk, amelyek radikálisnak hatnak, ezért el kell magyarázni az embereknek, hogy miért van szükség ezekre. Az emberek nagyon elkényelmesedtek, szellemileg is. De mégiscsak mi vagyunk a Homo sapiens, a gondolkodó ember. Itt az utolsó lehetőségünk. Az már kevés, hogy ugyanolyan állapotban adjuk tovább a természeti környezetet a következő generációnak, mint ahogy mi kaptuk. Ma már az a feladatunk és kötelességünk, hogy javítsuk ezt az állapotot.”