Bánki Erik nem tudta megmondani, hogyan került hozzá az MNB által készített törvényjavaslat

Nem tudta megmondani az MNB-ügyet vizsgáló parlamenti bizottság előtt a 2016-os törvényjavaslat egykori benyújtója, hogyan került hozzá a jegybank által elkészített előterjesztés - írja a 444.

Bánki Erik azt állította, nem emlékszik arra, miként jutott el hozzá.

Az előterjesztés azt mondta volna ki, hogy az MNB-alapítványaiba került vagyon nem közvagyon. A parlament ugyan elfogadta a javaslatot, de az akkori köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz küldte, végül pedig módosított szöveg lépett hatályba. Bánki Erik erre hivatkozva azt mondta, az általa benyújtott változatnak nem volt jogkövetkezménye, ezért a meghallgatását is értelmetlennek tartotta.

A bizottság Kósa Lajost is meghallgatta, aki 2016-ban a Fidesz parlamenti frakcióját vezette. Kósa Lajos szerint a törvényjavaslat megfogalmazója tévedett, és úgy véli, a parlamenti vizsgálóbizottságoknak a „vízgereblyézésen” és a politikai vitákon kívül nincs sok értelmük. A testület december 31-i határidejéről azt mondta, annak az lehet a vége, hogy „leteszik a semmit az asztalra”.

Kósa Lajos azt is közölte, hogy szerinte majd a bíróság állapítja meg, mennyi pénz tűnt el a Magyar Nemzeti Bankból, jelenleg pedig csak annyi mondható, hogy az MNB-nél „furcsa dolgok” történtek. Arra ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy 75 ezer forint árú két palack borért is vittek el embert, a jegybanki ügyben viszont eddig senkit nem vittek el.

A parlamenti vizsgálóbizottság augusztus végén alakult meg. Korábban felmerült Matolcsy György, Matolcsy Ádám és Orbán Viktor meghallgatása is, erről azonban a 444 cikke szerint még nem született döntés.

Mint lapunk korábban is beszámolt róla, Bánki Erik 2016 februárjában önálló képviselői indítványként nyújtotta be az MNB-törvény módosítását, amely egyebek mellett korlátozta volna a jegybanki alapítványok adatainak megismerhetőségét. A javaslat indoklása szerint az alapítványoknak átadott vagyon az elkülönüléssel elveszítette volna közvagyonjellegét.

Az Országgyűlés március 1-jén elfogadta a módosítást, Áder János köztársasági elnök azonban előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól, amely később alaptörvény-ellenesnek mondta ki az adatnyilvánosságot korlátozó rendelkezéseket.

Az MNB-ügyet vizsgáló parlamenti bizottság 2026 augusztusában kezdte meg munkáját, feladatai között az alapítványi vagyon sorsának és annak feltárását jelölve meg, miként kerülhetett veszélybe annak közpénzjellege. A testület szeptember elején kezdeményezte Bánki Erik és Kósa Lajos meghallgatását, majd mindkettőjük beidézéséről döntött.