A Václav Havel Emberi Jogi Díjat 2013 óta osztja ki az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE). A három döntőbe jutó jelöltről és a díjazott személyéről azonban nem a képviselők, hanem egy független jelölő bizottság dönt, amelybe a cseh Charta ‘77 Alapítvány és a PACE delegál 3–3 független szakértő tagot, míg a grémium vezetője a PACE elnöke.
Először a díj történetében mindhárom jelölt nő volt. Egy magyar és két iráni.
Ketten közülük az iráni teokratikus diktatúra ellen küzdenek: a jelenleg száműzetésben élő Maszih Alinedzsád újságíró és a csak pár hónapja szabadult, hazájában élő Naszrin Szotúde emberi jogi ügyvéd. A harmadik jelölt Pardavi Márta volt. A díjátadót az évekig bebörtönzött belarusz ellenzéki politikusnő, Marija Kalesznyikava beszéde nyitotta meg, majd a díjazottat a PACE elnöke jelentette be.
A díj strasbourgi ceremóniáját követően, szeptember 30-án Václav Havel elnök kilencvenedik születésnapjára emlékezve Prágában konferenciát tartanak a jelöltek és hírességek, korábbi kitüntetettek részvételével.
A korábbi kitüntettek között ott találjuk például a venezuelai ellenzék legismertebb alakját, María Corina Machadót, aki tavaly a Nobel-békedíjat is megkapta, amit Donald Trumpnak adott át a Nicolás Maduro kézrekerítése iránti elismerése jeléül. Vlagyimir Kara-Murza a legismertebb jogvédők közül került ki, aki ellenzéki jogvédőként és Alekszij Navalnij barátjaként, az Open Russia alapítvány alelnökeként is ismert. Megjárta a szibériai börtönt, miután 2023-ban 25 év büntetésre ítélték hazaárulás címén.
A díjazott, Nasrin Sotoudeh, aki Iránban él, nem tudott jelen lenni az ünnepi közgyűlésen.
A Václav Havel-díj nyertese: Nasrin Sotoudeh
Irán egyik vezető emberi jogi ügyvédje, aki aktivistákat, újságírókat, kisebbségekhez tartozókat, valamint kivégzéssel fenyegetett gyermekeket is képviselt. Emellett kampányolt a kötelező hidzsábviselésre vonatkozó törvények eltörléséért és a halálbüntetés ellen is, mindezt annak ellenére, hogy többször letartóztatták, hosszú éveket töltött börtönben, és komoly személyes kockázatot vállalt.
Legutóbb 2026 áprilisában tartóztatták le, majd májusban óvadék ellenében szabadlábra helyezték. Mind a mai napig nem érezheti magát biztonságban, az iráni hatóságok minduntalan nyomást gyakorolnak a független ügyvédekre és az emberi jogi jogvédőkre.
Pardavi Márta az ünnepi közgyűlésen maga is méltatta a győztest, de őt is több felszólaló méltatta. Pardavi 1995-ben csatlakozott még egyetemistaként a Magyar Helsinki Bizottsághoz, és különböző munkakörökben azóta is ott dolgozik. Társalapítója és vezetője a Recharging Advocacy for Rights in Europe (RARE) nemzetközi programnak, amely az emberi jogvédőket erősebb szervezetek és szövetségek építésében támogatja a civil szféra és jogállamiság terén az EU-ban. Számos nemzetközi civil szervezet vezető testületének is tagja, így a joghoz való hozzáférést jogászok között népszerűsítő PILnet és az International Partnership for Human Rights civil szervezetek kuratóriumi tagja. Részt vesz az Európa Tanács civil szervezetek jogával foglalkozó szakértői tanácsában, valamint a jogállamiságot támogató re:constitution program tanácsadó testületében is.
Elsimerések jelzik, munkáját nagy érdeklődés követi: elnyerte a Human Rights First (2018): William D. Zabel Human Rights Award (2019); Civil Rights Defenders: Civil Rights Defenders of the Year 2019 díját.
Pardavi Márta ötször szerepelt a Forbes.hu „legbefolyásosabb magyar nők” lista közéleti kategóriájában, és felkerült a POLITICO28 „Class of 2019” listájára is.
A harmdik jelölt Masih Alinejad, száműzetésben élő iráni ellenzék ikonikus alakja volt, iráni-amerikai újságíró, női jogvédő aktivista. Ő indította el a „My Stealthy Freedom” (Titkos szabadságom) kampányt a hidzsábviselést kötelezővé tevő törvények ellen, amely idővel globális mozgalommá nőtte ki magát. Egyik legelkötelezettebb támogatója a „Nők, Élet, Szabadság” tüntetéseknek. Társalapítója a World Liberty Kongresszusnak és az Egységben a Gender Apartheid Ellen szervezetnek, munkáját pedig számos nemzetközi díjjal ismerték el.
Németh Zsolt viszont Hankó Balázs és Seszták Miklós mellett kampányolt az Európa Tanács ünnepi közgyűlésén
A közgyűlésen felszólalt Németh Zsolt, aki az Európa Tanács magyar küldöttségének 2014 óta a vezetője az ünnepélyes eseményen felhozta Hankó Balázs volt kulturális és innovációs miniszter illetve Seszták Miklós volt nemzeti fejlesztési miniszter mentelmi jogának a felfüggesztését, amit elfogadhatatlannak tartott. Gyakorlatilag rögtön azután beszélt erről, hogy a magyar parlament 139 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül két fideszes felfüggesztését megszavazta. A Fidesz meghatározó politikusa jogállamárt kiáltva jelezte, szükség van a magyar helyzet folyamatos monitorozására. Politikai üldözést emlegetve azt állította, hogy az igazságszolgáltatást politikai célokra használja fel az új kormány.
