Franciaország;Donald Trump;XIV. Leó pápa;

Fontos programokat bonyolított le XIV. Leó pápa franciaországi látogatásának második napján is

Újra beszólt XIV. Leó pápa Donald Trumpnak, ez a feszültség csak egyre mélyülni fog

Párizsi hivatalos tárgyalásain a katolikus egyházfő határozott kiállást sürgetett a sajtószabadság védelmében. A Trump-adminisztráció döntése nyomán kitiltották a Fehér Házból több amerikai szerkesztőség munkatársait, ám a katolikus egyházfő egyértelműen kiállt a független tájékoztatás mellett.

A francia fővárosban szombaton sűrű és fontos programmal folytatódott XIV. Leó pápa hivatalos látogatása. Szombat délelőtt a Bakhita-házat kereste fel, amely bevándorlókat és menekülteket segít, majd egyházi képviselőkkel találkozott. A nap legnagyobb eseménye a párizsi szabadtéri szentmise, amelyre több mint hatszázezren regisztráltak. Délután a pápa Lourdes-ba utazik, ahol a kegyhelyen imádkozik, vasárnap pedig a program szerint szentmisét mutat be.

XIV. Leó pápa franciaországi útjának egyik első, politikai visszhangot kiváltó pillanata még a Rómából Párizsba tartó repülőgépen történt. A fedélzeten több mint nyolcvan újságíró utazott, és az egyházfő a szokásoknak megfelelően végighaladt közöttük, hogy személyesen is köszöntse őket. A CNN egyik tudósítója ekkor arról kérdezte, mit üzen azoknak a kollégáinak, akik az előző napokban nem jutottak be a Fehér Házba. 

XIV. Leó azt felelte: örül annak, hogy ott mindenki jelen lehet, majd hozzátette, hogy a jó sajtótudósítás nagyon fontos, és annak mindenki számára biztosítottnak kell lennie. Donald Trump nevét nem mondta ki, és nem fogalmazott meg közvetlen bírálatot az amerikai elnökkel szemben, de mindenki számára nyilvánvaló volt, kire vagy mire gondol.

A kérdés előzménye, hogy Trump szeptember 18-án bejelentette: kitiltja a CNN, az MS NOW és a Politico újságíróit a Fehér Ház területéről. Másnap az érintett riporterek belépőkártyáit deaktiválták, és nem engedték be őket. A három szerkesztőség bírósághoz fordult, arra hivatkozva, hogy a döntés nézőpont alapján különböztet meg médiumokat, és sérti az amerikai alkotmány első kiegészítését. A Fehér Ház ezzel szemben azt állította, hogy a sajtószabadság nem jelent automatikus jogosultságot fehér házi belépőre vagy sajtópoolhelyre.

A jogvita közben gyors fordulat következett. Tim Kelly szövetségi bíró szeptember 24-én ideiglenesen felfüggesztette a tilalmat, mert valószínűnek látta, hogy az alkotmányellenes. A Fehér Ház ezután visszaállította a három szerkesztőség hozzáférését, a televíziós hálózatok pedig pénteken ismét részt vettek az elnöki események közös közvetítésében. A per azonban nem zárult le, így továbbra is nyitott kérdés, milyen feltételekkel korlátozhatja az elnöki hivatal a sajtó fizikai hozzáférését.

Párizsban a béke került előtérbe

A pápai gépen elhangzott megjegyzés azért kapott külön figyelmet, mert XIV. Leó maga is amerikai, chicagói születésű, és pápasága kezdete óta rendszeresen szól olyan közéleti kérdésekről, amelyek az Egyesült Államokban is heves politikai viták tárgyai. XIV. Leó pénteken az Élysée-palotában találkozott Emmanuel Macron francia elnökkel, majd az UNESCO párizsi központjában mondott beszédet. Ott arra figyelmeztetett, hogy a nemzetközi intézmények válságba kerülhetnek, ha a jog tisztelete és az érdemi párbeszéd helyét puszta formaság veszi át. 

A négynapos út Párizs mellett Lourdes-ot és Metz városát is érinti. 

A francia út különösen érzékeny része, hogy Lourdes-ban az egyházfő szexuális visszaélések túlélőivel is találkozik. Franciaországban a 2021-ben közzétett független vizsgálat becslése szerint 1950 és 2020 között mintegy 330 ezer kiskorú válhatott egyházi személyek vagy katolikus intézményekhez kötődő munkatársak áldozatává. A túlélői szervezetek azt várják a pápától, hogy a már megtett intézkedéseken túl a felelősségre vonás és a jóvátétel egységesebb rendszerét is támogassa.

Feszült viszony

A vatikáni és a washingtoni vezetés közötti viszony már hosszabb ideje kifejezetten feszült, a kapcsolatok az elmúlt időszakban több éles konfliktuson mentek keresztül. Az Egyesült Államok konzervatív katolikus körei és a republikánus vezetés már Robert Francis Prevost megválasztását is gyanakvással fogadta.

A Chicagóban született, Ágoston-rendi szerzetesként évtizedeken át Peruban misszionáriusként és püspökként szolgáló főpásztor Ferenc pápa szellemi örökségét viszi tovább. Amikor pápává választásakor felvette a XIV. Leó nevet, világos jelzést adott arra, hogy a modern katolikus társadalmi tanítást megalapozó XIII. Leó nyomdokaiba kíván lépni. Ez a teológiai irányvonal a szolidaritást, a munkások védelmét, a kirekesztettek felkarolását és a nemzetközi igazságosságot állítja a középpontba, ami éles ellentétben áll a nacionalista gazdaságpolitikával és az agresszív határvédelmi intézkedésekkel.

A feszültségek idén tavasszal különösen élessé váltak. 

Donald Trump a közösségi médiában többször is durva hangvételű kirohanást intézett a Vatikán ellen, gyengeséggel és a nyugati határok feladásával vádolva az egyház vezetését. Ezt követően, amikor az újságírók megkérdezték a pápát, tart-e a washingtoni adminisztráció nyomásgyakorlásától, XIV. Leó kemény és egyértelmű választ adott: „Nem, nem félek a Trump-kormánytól, és attól sem, hogy hangosan hirdessem az evangélium üzenetét, amely szerintem az, amit itt tennem kell, amiért az Egyház itt van.” Ez a kijelentés világossá tette, hogy a Szentszék nem hajlandó politikai kompromisszumot kötni a társadalmi igazságosság és az emberi méltóság védelmében.

Az ellentét gyökerei mélyre nyúlnak. A washingtoni adminisztráció által elrendelt tömeges kitoloncolási programok, a bevándorlók megbélyegzése és a déli határfal építése közvetlenül ütközik a pápai tanítással. XIV. Leó megnyilvánulásaiban rendre kiáll a menekültek befogadása, integrációja és alapvető jogainak tiszteletben tartása mellett.

Hasonló törésvonal húzódik a klímavédelem területén is: miközben a Fehér Ház sorra mondja fel a nemzetközi környezetvédelmi egyezményeket, és a fosszilis energiahordozók korlátlan kitermelését támogatja, Róma a teremtett világ védelmének erkölcsi kötelességét hirdeti. A külpolitikai doktrínák terén a Vatikán a többoldalú nemzetközi diplomáciát és a békés tárgyalásokat részesíti előnyben, szemben a Fehér Ház egyoldalú, zsarolásra és gazdasági nyomásgyakorlásra épülő stratégiájával.

A sajtószabadság körüli mostani összecsapás új dimenziót nyitott ebben a küzdelemben. A Fehér Ház kommunikációs gépezete az utóbbi időszakban egyre agresszívabban lép fel a független médiával szemben, ellenségnek bélyegezve a tényfeltáró újságírókat. A CNN, a MS Now és a Politico kitiltása arra irányul, hogy az adminisztráció kizárólag a hozzá lojális sajtóorgánumoknak biztosítson hozzáférést a hivatalos forrásokhoz. 

A Szentszék és a Trump-adminisztráció közötti feszültség a novemberi amerikai félidős választások közeledtével várhatóan tovább mélyül. 

Az amerikai katolikus választók megosztottak a tradicionalista, nemzeti retorikát támogató csoportok és a szociálisan érzékeny, pápapárti közösségek között. Trump kampánya igyekszik a vallási értékek kizárólagos védelmezőjeként feltüntetni magát, ám a Vatikán határozott megszólalásai gyengítik ezt a politikai narratívát. XIV. Leó párizsi útja és higgadt, de határozott állásfoglalása megmutatta, hogy a római diplomácia képes finom eszközökkel, a nyilvánosság erejét felhasználva hatékony erkölcsi ellensúlyt képezni a tekintélyelvű politikai törekvésekkel szemben.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) ellenőrei az új damaszkuszi vezetés együttműködésével feltárták a korábbi titkos nukleáris program maradványait. Az ellenőrzött természetes urán már nemzetközi felügyelet alatt áll, az IAEA pedig szeptemberben lezárta a 2011 óta húzódó meg nem felelési eljárást.