„Sokan támadják az önazonossági rendeletet, hogy az önkormányzatok ezzel akarják megakadályozni a romák beköltözését, pedig ez nem igaz”

A Győr-Moson-Sopron megyei Szil településen az áprilisi választások és kormányváltás után, idén májusban fogadták el a helyi önazonosság védelméről szóló rendeletet. Pákai Péter alpolgármester szerint eddig még nem alkalmazták, a széles kedvezményezetti kör miatt sokan ki is esnek annak hatálya alól. – A megvásárolni kívánt ingatlanok szomszédai elővásárlási jogot élveznek, ami szerintem jó, éljenek is vele! Mi nem akarjuk megtiltani senkinek sem a betelepülést, de azért jó, ha van valamilyen beleszólása az önkormányzatnak abba, ki költözik be a faluba – mondta.

Nemcsak Szil, hanem további legalább két tucat település döntött úgy a választások után, hogy bevezeti a sokat vitatott helyi önazonosság védelméről szóló rendeletet, noha Magyar Péter már a kormányváltás előtt, a kampánya során is beszélt arról, hogy vissza kell vonni ezt a jogszabályt. Az előző kormány által megszavazott, Navracsics Tibor miniszter nevéhez köthető 2025. évi XLVIII. törvény új jogi keretet teremtett a magyar kistelepülések számára. A szabályozás deklarált célja a helyi közösségek társadalmi, gazdasági és kulturális identitásának megőrzése, a szerves fejlődés biztosítása, valamint a hirtelen lakosságszám-növekedéssel szembeni védelem volt, ugyanakkor

számos jogvédő szervezet jelezte: a gyakorlatban ezt a rendeletet leginkább a falvakba betelepülni kívánó roma családok kiszorítására alkalmazták.

Kőszegi Krisztián, a parlament Tisza párti alelnöke Pécsen, a Freedom of My Identity Emberjogi Fesztivál nyitórendezvényén jelentette be szeptember elején, hogy az önazonossági törvény eltörlése javaslatként már a kormány előtt van. Megkérdeztük a Terület- és Vidékfejlesztési Minisztériumot, valóban van-e szándék az önazonossági törvény visszavonására, megváltoztatására, ám mindössze annyit válaszoltak: a kormány vizsgálja a jogszabály módosításának kérdését, de még nem vette azt napirendre.

Számos településen megkérdeztünk polgármestereket, alpolgármestereket, helyieket, vajon mit szólnak a törvény tervezett visszavonásához, s a válaszokból az derült ki: a legtöbb helyen nem szeretnék „elengedni” ezt a betelepülést szabályzó eszközt. A fentebb megszólaló szili alpolgármester ezzel kapcsolatos kérdésünkre azt válaszolta: reméli, hogy az új kormány nem fog mindent lerombolni, amit az előző kormányzat hozott, például az önazonossági rendelet. – Nézze, sok helyen olvasni, hogy ezt a rendeletet a falvak a romák ellen hozták. De ez nincs így.

– fogalmazott Pákai Péter. Szavai szerint az ő településük teljesen átlagos, legfeljebb annyi szerencséjük van, hogy közelebb helyezkednek el a nyugati határszélhez, s az ingatlanok ára még nem nőtt az égig. Aki a városból ki akar költözni, az palotát tud itt venni egy 50 négyzetméteres, nem miskolci, de győri panel árából. Az itteni kockaépületek nagyjából 30-40 millió forintosak és szinte azonnal lakhatók. A faluban körülbelül 630-640 lakóingatlan van, s közel 30 eladó.

A törvény alapján egyébként jelenleg az önkormányzatok többféle eszközzel korlátozhatják a betelepülést és az ingatlanszerzést. Kiterjedt elővásárlási jogot biztosíthatnak maguknak vagy a helyben lakóknak az ingatlanok értékesítése során, illetve különféle feltételekhez vagy igazolásokhoz köthetik a lakcímlétesítést, s betelepülési hozzájárulást – ez olykor az 500 ezer forintos határt is elérheti – vagy adókiegészítést róhattak ki az új lakókra. A felhatalmazással élve 2026 tavaszára több mint 300 település fogadott el önazonossági rendeletet. Sok önkormányzat azonban messze túllépte a törvényi kereteket, és olyan kikötéseket épített be, amelyek sértették az alaptörvényt és az egyenlő bánásmód elvét: erkölcsi bizonyítványt, igazolt bejelentett munkaviszonyt, tartozásmentességet vagy éppen egyedi polgármesteri-testületi engedélyhez kötötték a beköltözést. Emiatt a kormányhivatalok törvényességi felhívásokat adtak ki, aminek hatására idén nyárra a hatályos rendeletek száma csökkent, s közel hatvan település visszavonta vagy módosította a saját szabályozását.

A Heves megyei Pély – Koncz Zsuzsa és Törőcsik Mari szülőfaluja – amely az elsők között fogadott el ilyen rendeletet, nem tartozik közéjük, ott továbbra is él a rendelet. Bakondi Péter polgármester a Népszavának azt mondta: természetesen, ha a kormány visszavonja a törvényt, ahhoz nekik is igazodniuk kell. Kérdésünkre, hogy vajon hányszor alkalmazták a rendeletet, azt válaszolta: egyetlen egyszer éltek az elővételi joggal, és megvásárolták az érintett ingatlant a beköltözni vágyók elől. Arra azonban nem felelt, hogy mi volt a kifogásuk az adott családdal szemben.

– Sokan, akik támadják az önazonossági rendeletet, azt állítják, hogy az önkormányzatok ezzel akarják megakadályozni, hogy romák költözzenek az adott településre, pedig ez nem igaz – mondta lapunknak Vámosi Róbertné, a halmozottan hátrányos helyzetű, bő félezres belső-somogyi település, Beleg polgármestere. – Nálunk a falu cirka 70 százaléka cigány, hatvanéves kor alatt már alig akad magyar, mégis hoztunk egy rendeletet, mert így próbáltuk megakadályozni, hogy a közösségbe beilleszkedni nem tudó, nem akaró családok költözzenek be hozzánk. Beleg az ország 300 legszegényebb települése közé tartozik, munkahely alig akad helyben, aki csak teheti, próbál elköltözni, nem véletlen, hogy egy átlagos állapotú Kádár-kockát már 3-4 millió forintért meg lehet vásárolni a faluban. Több család a falusi csokot kihasználva költözött a településre, akadtak viszont, akiket csak az olcsó ingatlan vonzott, így előfordult, hogy Kelet-Magyarországról egy erőszakos bűncselekmények miatt elítélt, börtönből szabadult férfi költözött Belegre. Emellett spekulánsok vásároltak fel házakat, ahová intézetből kiöregedetteket költöztettek be, akik be sem jelentkeztek, viszont nem tudtak beilleszkedni a faluközösségbe.

– Nincs más lehetőségünk, hogy valamilyen szinten szabályozzuk, kik költöznek ide – folytatta a polgármester asszony, aki azt is elismerte, hiába hozták a rendeletet, így sem sikerül kivédeni, hogy olyanok költözzenek a faluba, akik gondot okozhatnak, ezért is módosították a rendeletet, s vettek ki belőle különböző megkötéseket, s mára már csak a betelepülési hozzájárulás maradt feltételként. – A meghatározott 50 ezer forint a kívülállók számára is jól láthatóan egy jelképes összeg, úgy gondoltuk, aki itt akar házat venni, annak ennyi pénze kell, hogy legyen. Ezt például könnyű azzal kijátszani, hogy nem vesznek házat, csak beköltöznek, s nem is jelentkeznek be. Elvileg van elővásárlási joga az önkormányzatnak, de még sohasem éltünk vele, vagyis bár létezik a rendeletünk, de nem tudjuk érdemben alkalmazni, pedig jó lenne, ha valamilyen módon szűrni lehetne, kik költözzenek a faluba, persze a közösségi együttélés szempontjából.

A zalai Paton 2025 júliusában fogadta el a képviselő-testület a helyi önazonossági rendeletet, melyben rögzítették, büntetlen előélet, nullás adóigazolás, biztosítotti jogviszony szükséges a beköltözni vágyóknak, akiket előzetesen meghallgat a testület, s az önkormányzatnak elővásárlási joga is van az eladandó ingatlanra. Az idén év elején aztán módosította a rendeletet a faluvezetés, s csak az önkormányzati elővételi jog, illetve a betelepülési hozzájárulás maradt előírásként.

– Utóbbi félmillió forint – állította Bata Zoltán polgármester, aki hozzátette, amióta bevezették a rendeletet, még nem kellett alkalmazni, mert nem volt beköltözési igény. Ahogyan a szintén zalai Becsehelyen sem kellett még alkalmaznia az önkormányzatnak a tavaly szeptemberben elfogadott rendeletet, melyben egyedül az önkormányzat elővételi jogát rögzítették.

– magyarázta Németh Géza polgármester. – Az elővásárlási joggal pedig korábban is éltünk már, az önkormányzat 2008 óta több, a településkép szempontjából fontosnak ítélt ingatlant is megvásárolt, éppen azért, hogy megakadályozza, hogy nem megfelelő tulajdonoshoz kerüljenek. Összesen 12-13 épületről beszélünk, ezeket jellemzően értékesítettük ugyanazon az áron, mint amennyiért megvettük, a leggyakrabban valamelyik szomszéd ingatlantulajdonos vásárolta meg. Voltak olyan épületek is, melyeket a rossz állapot miatt elbontottunk, ezekben az esetekben a telkeket adtuk el. Vagyis az önazonossági rendelet nem hozott érdemi változást, arra viszont mindenképpen jó, hogy korábban figyelnünk és keresnünk kellett az eladó ingatlanokat, a rendeletnek köszönhetően viszont bejelentési kötelezettsége lett az eladóknak, így sokkal egyszerűbb követnünk az ingatlanhelyzetet. És igazából csak ennyit szerettünk volna vele elérni.