A Színház-és Filmművészeti Egyetem modellváltása idején a növendékek elfoglalták az intézményt, Ferencz Győző, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia ügyvezető elnöke szerint Upor László megbízott rektor ebben az időben néhány hónap alatt kulturális hérosszá vált. Ezzel a felütéssel indította az elnök Upor akadémiai székfoglalójának a felvezetését. Lehet arról vitázni, hogy túlzott-e a megfogalmazás, de nem érdemes, mert hangvételében jól illett „a dramaturg, műfordító, matematikus és könnyűbúvár” nagyívű, olykor intellektuálisan és hangvételében is sziporkázó előadásához.
A dráma kvantummechanikája és egyéb tudnivalók kétségkívül hangzatos cím, de Upor László hosszú, olykor valóban szárnyaló gondolatmenete meg is felelt ennek a cím által felkeltett érdeklődésnek.
Az újonnan megválasztott akadémikus matematika szakon szerzett először diplomát Szegeden, majd kanyarodott a drámák, vagyis a dramaturgia irányába. Főként angol nyelven író szerzőket, kortársakat fordított. A nyelvészet, a fordítás, a dramaturgia mélyebb bugyraiba is elkalandozott. És eközben, mint a mostani előadásában is hallhattuk nem tagadta meg a matematikusi végzettségét, illetve a természettudományok iránti érdeklődését.
Előadásában így fogalmazott: „A cél az, hogy a teremben nem túl nagy számban helyet foglaló matematikus az eddiginél is elfogulatlanabb rokonszenvvel és értő figyelemmel forduljon a színház felé, a valamelyest nagyobb számban megjelent színházcsináló pedig a matematika felé. Az igazi nagy öröm az volna, ha a többséget képező összes többiek sem kezdenék ijedten kapkodni a fejüket, vajon mit keresnek ők itt. És főleg ha félóra múltán sem kérdezné meg senki, hogy ÉN mit keresek itt?”
Nos nyugodt szívvel beszámolhatok róla, hogy a hallgatóság, amelyben helyet foglalt - többek között Spiró György, Várady Szabolcs, Nánay István, Sándor L. István – nem hogy megijedt volna, hanem nagyon jól szórakozott.
Upor László, miután túljutott egy oldalon, ledobta maga mellé a papírt, a végén felbátorított, hogy összeszedhetem. Össze is szedtem, és közben azon mosolyogtam, hogy amikor az előadó előtte az Istenről és az ördögről beszélt, az utóbbi szó elhangzásánál kifogyott a tollam. A dráma kvantummechanikáján pedig azóta is gondolkodom. Aki kíváncsi ezek után a teljes előadásra hamarosan elolvashatja Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia oldalán.
