Úgy fest, valaki az asztalra csapott a Legfőbb Ügyészségen 

A fideszes Hankó Balázs, a KDNP-s Seszták Miklós és Magyar Péter miniszterelnök mentelmi jogának felfüggesztését kezdeményezte kedd délután az ügyészség. Több jogi forrást is megkérdeztünk arról, miért most és miért így, egy csomagban kérte ki a Legfőbb Ügyészség a képviselők mentelmi jogát. 

Seszták Miklóst az ügyészség kétszámjegyű börtönbüntetéssel kecsegtető, hét rendbeli, bűnszövetségben elkövetett korrupcióval gyanúsítja. A gyanú szerint Seszták Miklós – részben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő akkori vezérigazgatójával együtt - összesen mintegy 12,2 milliárd forint kenőpénzt fogadott el. Hankó Balázs esetében szintén komoly büntetéssel járhat az NKA-pályázatok kapcsán elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés-gyanú, amelynek során – szintén a gyanú szerint - Hankó Balázs asszisztenciájával mintegy 13,7 milliárd forint kár érte az államot.

Magyar Péter esetében ennél lényegesen enyhébb ügyről van szó: arról a 2024-es szórakozóhelyi jelenetről, amikor Magyar Péter elvette és a Dunába dobta egy őt fotózgató férfi telefonját. A miniszterelnök akkori tettét az ügyészség most „lopásnak” minősítette. Ez jogi forrásaink szerint igencsak a fideszes érára hajazó, eléggé rosszhiszemű megítélés, mivel egyértelmű, hogy Magyar Péter célja nem a telefon megszerzése, azaz vagyongyarapodás volt, hanem a telefon megsemmisítése, ami ilyenformán csak rongálás, ami az okozott kár összegétől függően lehet szabálysértés is. 

Forrásaink nagyjából egyhangúlag azt valószínűsítették, hogy a nyomozások már jóval korábban eljutottak a két, korrupcióval gyanúsítható képviselőig. Így Hankó Balázs és Seszták Miklós meggyanúsítását is már hetek óta lehetett sejteni, az érintettek közül maga Hankó Balázs is úgy nyilatkozott, hogy lélekben felkészült az eljárásra.

Ami most történt – fogalmaztak forrásaink - annyi, hogy a legfőbb ügyész pozícióját ellátó Lajtár István valamiért most ragadott tollat és írta alá ezeket a jó ideje asztalán heverő kikérő leveleket. Erre utal a Magyar Péterrel szembeni eljárás is, mivel az ominózus, 2024-es szórakozóhelyi kakaskodás vizsgálatát az ügyészség már réges-régen lefolytatta. Így 2024-ben az ügyészség kezdeményezte – sikertelenül - az Európai Parlamentnél az akkor még EP-képviselő Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését, amit elvileg csak le kellett volna porolni és a magyar törvényhozásnak benyújtani, amikor Magyar május 9-én magyar országgyűlési képviselő lett és megszűnt az EP által nyújtott mentelmi joga. 

Hogy Lajtár István miért dönthetett úgy, hogy aláírja ezeket a kikérőket, azt forrásaink leginkább a folyamatban lévő legfőbb ügyészi kiválasztási folyamattal hozták összefüggésbe. Lajtár István - akiről a szakmában az vélelmezik, hogy a legfőbb ügyészi pozíciót ambícionálná, így az, hogy Baka András nem őt jelölte, hanem Szathmáry Zoltánt, számára komoly arculcsapásként volt értelmezhető - már korábban egy drámai hangvételű videóval jelentkezett, amiben nem kevesebbet állított,  mint hogy az ügyészség működése az eltelt 155 évben nem volt ilyen nehéz helyzetben. (Ez utóbbi megállapítás az ügyészség 1949 és 1953 közötti működésére is tekintettel minimum sajátságos, ám visszakérdezésünkre a Legfőbb Ügyészségen nem akarták kommentálni Lajtár kijelentését.)

Mindenesetre tény, hogy az ügyészséget tényleg rendkívül komoly presztízsveszteség érte azzal, hogy egy nappal Lajtár videónyilatkozata után Fürcht Pál volt Központi Nyomozó Főügyészségi (KNYF) főügyész - akiről a szakmában szintén vélelmezik, hogy maga is kacsingat a legfőbb ügyészi pozícióra – mondhatni, borított az ügyészségről. A napokban az ATV-n megerősítette azt, amit a 444-en kiszivárgott lemondó levelében is írt, miszerint az aranykonvoj-ügyben a Legfőbb Ügyészség egyik vezetője próbálta befolyásolni a nyomozást, illetve magát Fürcht Pált is rendkívül komoly nyomás alá helyezte.

Ezzel együtt a most beinduló eljárások egy időben történő berobbanása – Jellinek Dániel és Szivek Norbert meggyanúsítása, vagy az, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyei kapcsán házkutatások indultak el Matolcsyék köre környékén - azzal magyarázható, hogy már a Polt-érában is jó sok olyan ügy volt, amelyet az ügyészek majdnem teljesen lenyomoztak, csak a meggyanúsítás előtti utolsó pár lépés hiányzott. 

A kormányváltás óta csak fel kellett tenni a pontot az „i”-re, azaz miután az ügyészségről eltűnt a politikai nyomás, sorra elővették ezeket a kényszerűségből spájzolt ügyeket. Most néhány hónap alatt lezárták és személyes felelősségeket állapítottak meg korábban érinthetetlennek vélt figuráknál. Forrásaink szerint ez arra utal, hogy még jócskán következhetnek újabb eljárások a közeljövőben.