A Hormuzi-szoros körül hónapok óta nemcsak katonai és energiapiaci, hanem egyre súlyosabb környezeti válság is kibontakozik. Augusztusban a Copernicus Sentinel műholdképei több nagy olajfoltot rögzítettek Irán déli partjai, Qeshm és Hengam szigete közelében, miközben Omán partjainál egy külön hajóbalesetből származó szennyezés is hatalmas területet érintett. A Reuters által ellenőrzött felvételeken sötét, szénhidrogénnel szennyezett víz mosódott partra Qeshm szigetén. Azóta a térség hajózási kockázata sem csökkent: a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet szeptember 21-ig 82 megerősített incidenst tartott nyilván a Hormuzi-szorosban és a környező vizeken.
A környezeti kár pontos nagyságát még nem lehet felmérni, de a szoros sérülékeny partvidékét már több különálló olajszennyezés érte. A helyzet azért különösen veszélyes, mert a Perzsa-öböl és a Hormuzi-szoros félig zárt, lassan cserélődő tengeri rendszer. Egy nagyobb olajfolt hosszabb ideig maradhat a térségben, a szennyezést pedig az áramlatok gyorsan a sekély part menti élőhelyek, mangroveerdők és korallzátonyok felé sodorhatják. A Qeshm és Hengam környéki vizek gazdag tengeri élővilágnak adnak otthont, a helyi közösségek pedig halászatból, turizmusból és kisebb tengeri gazdaságokból élnek. A szennyezés így nemcsak természetvédelmi, hanem közvetlen megélhetési kérdés is.
Már több hajóból is szivárog a nyersanyag
Az IMO legfrissebb összesítése szerint szeptemberben is folytatódtak a hajók elleni támadások. A szeptember 12-én megsérült EL GAIA esetében szennyezést is jelentettek, ennek pontos kiterjedése még nem ismert. A szeptember 10-én Omán közelében találatot kapott ROMANCE olajszivárgását szintén vizsgálják. Más megtámadott hajóknál ugyanakkor nem észleltek szennyezést. A tartályhajók mérete miatt akár egyetlen súlyosabb sérülés is több száz kilométeren érezhető következményekkel járhat.
A Hormuzi-szorosban a hajózási incidensek száma már meghaladta a nyolcvanat, ezért minden újabb találat komoly környezeti kockázatot jelent.
Az augusztusi műholdas megfigyelések különösen Qeshm szigetének déli részén mutattak jelentős szennyezést. A PAX környezetvédelmi szervezet egyik kutatója a képek alapján nehéz fűtőolaj jelenlétére utaló sötét foltokat azonosított, míg a hígabb szennyeződés mintegy 160 kilométer hosszan húzódhatott. A SkyTruth szakértői az egyik legsúlyosabb, az amerikai–iráni konfliktus kezdete óta látott eseménynek nevezték az esetet. A források ugyanakkor nem támasztják alá azokat a pontos becsléseket, amelyek több tízezer négyzetméter teljes pusztulásáról vagy húsz centiméter mély talajszennyezésről szólnak, ezért a kár nagysága továbbra is csak részben ismert.
A természet lassan regenerálódik
A part menti ökoszisztémák különösen érzékenyek az olajra. A mangroveerdők gyökérzete felfoghatja a szennyeződést, de ezzel a növények oxigénellátása is romlik, a szénhidrogének pedig hosszú időre megmaradhatnak az üledékben.
A sekély korallzátonyoknál az olaj és a tisztításhoz használt vegyszerek egyaránt károsíthatják a telepeket.
A szigetek homokos partjai tengeri teknősök fészkelőhelyei is, ezért a tojásrakási időszakban a partra sodródó szennyezés különösen súlyos következményekkel járhat. A regeneráció ilyen környezetben éveket vehet igénybe, még akkor is, ha a további utánpótlást gyorsan sikerül megszüntetni.
A mentesítés technikailag is nehéz.
A nyílt vízen olajfogó gátakkal és fölöző berendezésekkel lehet csökkenteni a terjedést, de erős áramlásban ezek hatékonysága korlátozott. A partokon kézi eltávolításra, szennyezett üledék elszállítására és hosszú távú vízminőség-ellenőrzésre van szükség. Háborús környezetben mindezt az is nehezíti, hogy a mentőhajók, szakértők és környezetvédelmi szervezetek mozgása korlátozott, miközben az újabb támadások veszélye folyamatos.
A környezeti válság közben összekapcsolódott a globális energiapiac bizonytalanságával. Szaúd-Arábia a Vörös-tenger felé vezető vezetéket ért támadás után ismét nagyobb mennyiségű olajat kezdett a Perzsa-öbölből, a Hormuzi-szoroson keresztül exportálni. Ez növeli a térség hajóforgalmát éppen akkor, amikor a biztonsági kockázat magas. A szoros ezért egyszerre vált a világ energiaellátásának és a térség környezetének egyik legsérülékenyebb pontjává: minden újabb katonai incidens nemcsak az olajárat, hanem egy rendkívül érzékeny tengeri ökoszisztémát is fenyeget.
Omán partjainál találat ért egy olajszállító hajót a Hormuzi-szorosbanCsővezetékek törhetik meg Irán évtizedes zsarolási potenciálját a kulcsfontosságú Hormuzi-szorosnálA százdolláros szintet ostromolja a Brent, miközben Hormuzban tankerek váltak célponttá