Az ukránok már most is nagyon nehéz körülmények között élnek, azonban az egyre sűrűsödő orosz dróntámadások még kiszolgáltatottabbakká teszik őket a tél közeledtével, különös tekintettel az általában kritikusnak minősített energia-infrastruktúra megrongálása miatt – közölte az Ukrajnával foglalkozó Független Nemzetközi Vizsgálóbizottság az ENSZ Emberi Jogi Tanácsához megküldött legfrissebb jelentésében, amely napirendre kerül a ma kezdődő éves ENSZ-közgyűlésen.
A 2025–2026-os rendkívül kemény tél idején az oroszok akkor is folytatták az ukrán energia-infrastruktúra elleni, szisztematikus támadássorozatokat, amikor a hőmérséklet mínusz 20 Celsius fokig süllyedt – állapította meg a Genfben székelő bizottság, amiről Saule Mukhametrakhimova, a vizsgálóbizottság sajtósa tájékoztatta lapunkat.
Erőművek, távvezetékek, távhőszolgáltató- és gázipari létesítmények rongálódtak meg vagy semmisültek meg teljesen. Több millió civil szenvedett hónapokon át, mert hosszú áramkimaradások voltak, gondok voltak az ellátással, és fagyoskodtak fűtés nélkül.
A bizottság sorra járta a falvakat, és a megkérdezettek arról számoltak be, hogy lakásaikban olyannyira leesett a hőmérséklet, hogy sokaknál egészségügyi, köztük pszichés problémák alakultak ki. Egy Kijevben élő 74 éves nő, aki egy 18. emeleti lakásban lakik, arról beszélt, hogy a fagyos hideg és az áramszünetek miatt nemcsak fagyoskodott, de el sem tudta hagyni a lakását, hogy esetleg máshol felmelegedjen, mert nem működtek a liftek. Kínozta a fagy és a bezártság.
„Hidegen és éhesen feküdtem, gyógyszer és segítség nélkül” – mondta el az őt felkereső kérdezőbiztosnak.
Ugyanerről számoltak be az ukrán hatóságok is, akik több halálesetet, illetve betegséget hoztak összefüggésbe a hideggel, a faggyal, az egyre elviselhetetlenebb életmóddal. Akiknek lehetőségük volt rá, a leghidegebb hónapokban máshová költöztek.
„Az energia-infrastruktúra elleni folytatódó támadások egyre elviselhetetlenebbé teszik a civilek életkörülményeit, és aggódunk amiatt, hogy a következő telet még nehezebb körülmények között kell átvészelniük” – mondta a jelentés bemutatásakor Erik Møse, a bizottság elnöke.
Vizsgálatuk kiterjedt az orosz hazafias és katonai oktatás bevezetésére is, méghozzá ukrán gyerekek számára. Oroszország ugyanis 2022, azaz „különleges katonai művelet” megindítása óta különösen nagy hangsúlyt fektetett a hazafias nevelésre, és amint lehetett, azt kiterjesztette a megszállt ukrán területekre is.
Az iskolai tantervekbe Oroszországról szóló hazafias előadásokat és órákat építettek be, már hároméves gyermekek számára is.
A megszállt területeken élő ukrán gyerekeket arra kényszerítik, hogy olyan iskolákba járjanak, amelyek az orosz tantervet követik, és amelyek alapján Oroszországot dicsőítő tanítás folyik. Az előírások betartását szigorúan ellenőrzik, és a tantervtől való eltérést azonnal büntetik.
A 14 éves kortól kötelező tananyag részét képezik a fegyverhasználatra vonatkozó elméleti képzések és a katonai, gyakorlati kiképzések. Az orosz állam olyan ifjúsági szervezeteket támogat a megszállt területeken, amelyek az effajta hazafias nevelésre és katonai kiképzésre fókuszálnak.
A bizottság számos olyan esetet is regisztrált, amikor a megszállt területekről kiszöktek és elmenekültek gyerekek, mert lelkileg nagyon megviselte őket a hazafias nevelés éppúgy, mint a kemény katonai kiképzés. Többségük egyedül vágott neki az ismeretlennek, nem számolva azzal, hogy saját életüket teszik kockára.
A folyamatban lévő vizsgálatok harmadik része a külföldi állampolgárok toborzását vette górcső alá. Számos külföldi állampolgár határozott céllal és önként csatlakozott mind az orosz, mind az ukrán fegyveres erőkhöz. A vizsgálatok során számos esetben viszont az derült ki, hogy a különböző kontinensekről érkező önkénteseket megtévesztették: félrevezették őket, és végül az orosz hadseregben kötöttek ki. Ügynökök és közvetítők jól fizető civil munkát ígérve csábították őket Oroszországba, és megszervezték az utazásukat is.
Röviddel megérkezésük után azonban arra kényszerítették őket, hogy szerződést írjanak alá az orosz védelmi minisztériummal. A túlnyomó többségük nem beszélt oroszul, és nem értette a szerződések feltételeit, így végül a frontvonalban találták magukat.
Szintén az ukrán fronton találta magát az orosz börtönökben sínylődő külföldi bűnelkövetők jelentős hányada, mert egyszerűen kivezényelték őket úgy, hogy semmit nem tudtak tenni ellene. A besorozottak többsége nem sokkal a frontra érkezés után meghalt, eltűnt, megsebesült, vagy az ukránok fogságába esett, mert nem voltak semmire felkészítve. Családtagjaik kétségbeesetten próbálnak információt szerezni a világ legkülönbözőbb pontjáról, azonban a toborzó ügynökök rendszerint letiltják a hívásaikat.
A bizottság igyekszik jogi segítséget nyújtani azoknak, akik szenvedői lettek a háborúnak, és eközben felderíti a felelősöket. A folyamatban lévő vizsgálatok mostani, legfrissebb összegzését az ENSZ Közgyűlésének 81. ülésszakán ismerteti.
