Szeptember 30-án bezárul az utolsó kapu a Covid-járvány után létrehozott uniós helyreállítási alapnál: eddig kell Magyarországnak benyújtania a végső kifizetési kérelmet és az összes bizonyítékot, amely igazolja a vállalt reformok és beruházások teljesítését. A kormány szeptember elején azt közölte, hogy az augusztus 31-i végrehajtási határidőre minden feltételt teljesített. Ez azonban még nem jelenti automatikusan a pénz folyósítását. Az Európai Bizottság előzetesen nem hitelesíti a magyar teljesítést, hanem a benyújtott dokumentáció alapján értékeli, hogy az egyes mérföldkövek és célok valóban teljesültek-e. Az idő különösen szűk: az uniós szabályok szerint az RRF-ből minden kifizetést 2026. december 31-ig végre kell hajtani, 2027-re már nem vihető át el nem bírált vagy hiányosan igazolt tétel.
A szeptember 30-i határidő után már csak a korábban teljesített vállalásokat lehet bizonyítani.
A júliusban jóváhagyott új magyar helyreállítási terv 10 milliárd euró lehívását teszi lehetővé: ebből mintegy 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, 3,5 milliárd pedig kedvezményes hitel. A Tanács azért fogadott el teljesen új tervet, mert a korábbi program az évekig tartó késedelem, az energiaárak változása és a végrehajtási idő lerövidülése miatt már nem volt reálisan befejezhető. A módosított csomag ezért több olyan beruházást és reformot koncentrált egy rövid időszakba, amelyet még az RRF kifutása előtt végre lehetett hajtani.
Nem ugyanaz a tízmilliárd és a 16,4
A helyreállítási pénzt érdemes különválasztani attól a 16,4 milliárd eurós összegtől, amelyről Magyar Péter miniszterelnök és Ursula von der Leyen bizottsági elnök május végén állapodott meg politikai szinten. A csomag 10 milliárd eurónyi RRF-forrás mellett kohéziós pénzeket és az akadémiai szabadsághoz kötött tételeket is tartalmazott. Ezek felszabadítása nem egyetlen döntéssel és nem azonos menetrend szerint történik. A helyreállítási alapnál a 2026 végi lejárat miatt most napokban mérhető a mozgástér, a kohéziós programoknál hosszabb a felhasználási idő, és külön eljárásokban kell igazolni a jogállamisági, ellenőrzési és alapjogi feltételek teljesítését.
A júliusi tanácsi döntés szerint az új helyreállítási és újjáépítési (RRF) tervnek továbbra is védenie kell az Unió pénzügyi érdekeit, erősítenie kell a korrupció elleni kereteket, a közbeszerzések és a közpénzek átláthatóságát, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségét. A korábbi 27 úgynevezett szupermérföldkő jelentős része ezekhez a területekhez kapcsolódott. A Tisza-kormány az elmúlt hónapokban több, korábban vitatott szabályt módosított, átalakította a vagyonnyilatkozati és közadat-szabályokat, és elindította az Európai Ügyészséghez való csatlakozást. Magyarország augusztus 2-án hivatalosan is részt vevő tagállammá vált az EPPO-ban, de az intézmény hazai operatív működése csak a magyar európai ügyész kinevezése után indulhat el.
A költségvetés számára nagy a tét: az állam már több mint kétezer milliárd forintot előlegezett meg a programokra.
Ez teszi az ügyet közvetlen költségvetési kérdéssé. A Pénzügyminisztérium adatai szerint augusztusban 2311,2 milliárd forintos hiány keletkezett a központi alrendszerben, és ebből 2186,9 milliárdot az RRF-programok előfinanszírozása okozott. Vagyis az állam saját pénzből fizette ki a beruházások és programok jelentős részét, abban a várakozásban, hogy az uniós bevétel később megtéríti ezt. Az egyszeri tétel nélkül az augusztusi pénzforgalmi hiány 124,3 milliárd forint lett volna. Az első nyolc hónap egyenlege így 5169,1 milliárd forintos mínuszt mutatott, miközben a költségvetés módosítása már jóval magasabb éves deficittel számol, mint az eredeti törvény.
Decemberig lefut a végső vizsga
Ha a kifizetési kérelem szeptember 30-ig teljes dokumentációval megérkezik, a Bizottságnak rendkívül sűrű menetrendben kell lezárnia az értékelést. Az uniós útmutató szerint a testület két hónapon belül készíti el előzetes értékelését; a tervezett ütemezés alapján ezt november 20-ig továbbítaná a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságnak. Utóbbi december 8-ig adhat véleményt, a Bizottság pedig december 18-ig hozhat kifizetési döntést, hogy az utalások még december 31. előtt megtörténhessenek. A határidők emiatt sokkal kevésbé rugalmasak, mint az RRF korábbi éveiben.
A rendszer teljesítményalapú: önmagában az, hogy egy beruházásra pénzt költöttek, nem elég, a vállalt mérföldkövek és célok teljesülését is dokumentálni kell. Az Európai Bizottság már korábban figyelmeztette a tagállamokat, hogy a hiányos bizonyítékcsomagoknál 2026 végén alig marad idő érdemi hiánypótlásra. A szeptember 30. után végrehajtott intézkedések ráadásul már nem használhatók fel az augusztus 31-i teljesítési határidő pótlására. Ha egy tétel nem igazolható megfelelően, az ahhoz rendelt összeg elveszhet az RRF-ből, még akkor is, ha a magyar állam a projektet saját forrásból már részben vagy egészben finanszírozta.
A helyreállítási pénzek megérkezése ezért egyszerre javítaná az állam rövid távú finanszírozási helyzetét és zárna le egy többéves vitát Magyarország és az uniós intézmények között. A Bizottság szeptember 21-ig nem közölt előzetes minősítést arról, hogy a magyar vállalások közül melyeket tekinti teljesítettnek. A következő kulcslépés így nem új politikai alku, hanem a végső kérelem beadása és tételes ellenőrzése. A kormány álláspontja szerint minden feltétel teljesült; ennek uniós igazolása azonban csak az őszi értékelési eljárás végén válik konkrét pénzügyi döntéssé.
Az Európai Bizottság figyeli Magyarország tevékenységét a jogállamiság helyreállításának ügyébenHárom hét maradt az uniós milliárdok megmentésére, augusztus 31-én lejár a határidő