A hatóságok szerint a Moszkvát övező régióban két ember vesztette életét, és találat érte az orosz főváros korábban is támadott kapotnyai olajfinomítóját, ahonnan sűrű fekete füstoszlop emelkedett a magasba, az üzemben keletkezett károkról azonban nem adtak hírt.
"Az ellenséges drónok legnagyobb támadását hárítottuk el. Tegnap óta több mint 1600 drónt sikerült lelőni a frontvonalakon; ezek közül 450 tartott Moszkva felé” – közölte Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester a Telegramon, szokás szerint nem térve ki sem az ukrán támadáshullám teljes léptékére, sem az okozott károkra.
„Ezt a példa nélküli támadást egyértelműen a választások megzavarásának szándékával tervezték meg. Az ellenség nem járt sikerrel” – jelentette ki Szobjanyin.
Putyin háborús politikájának megerősítése a tét
A választásoknak demokratikus értelemben nyilvánvalóan nincs tétje: a kormányzó Egységes Oroszország párt kétségkívül könnyedén megőrzi dominanciáját az eltérő véleményeket nem tűrő diktatórikus rendszerben. Az eredményeket a Kreml a Reuters szerint úgy tálalja majd mint a Putyin politikája és a háború iránti társadalmi támogatottság bizonyítékát, miközben egyelőre remény sincs az ötödik éve tartó, a második világháború óta legvéresebb európai konfliktus lezárására.
Putyin a választás előtti televíziós beszédében kifejezetten hangsúlyozta, hogy a szavazás megerősíti az Ukrajnában harcoló orosz csapatok iránti támogatást.
„Döntésük és akaratuk ismételten bizonyítja majd, hogy emberek milliói állnak katonáink mögött;
hogy egységes nép vagyunk, amelyet közös értékek, történelmi emlékezet és a hazánk iránti szeretet köt össze; és hogy senkinek sem sikerül majd megosztania vagy megfélemlítenie minket” – mondta az orosz vezető.
Az első eredmények várhatóan vasárnap, közép-európai idő szerint 20 óra körül kezdenek majd megjelenni, a teljesebb eredmények pedig hétfőn válnak elérhetővé.
Szavaztatják a megszállt területek lakosságát is
Az Ukrajna elleni teljes körű invázió 2022. februári kezdete óta első parlamenti választásokon most először vehetnek részt az orosz invázió első évében Ukrajnától illegálisan elcsatolt kelet-ukrajnai régiók lakosai is. Kijevi tisztségviselők jogsértőnek bélyegezték az intézkedést, egy emberi jogi aktivista pedig arról számolt be, hogy az ott élőket kényszerítik a választáson való részvételre.
Bár a szavazás az anyaországi területeken – a részvételi arány növelése érdekében – péntektől vasárnapig tart,
az Ukrajnától elcsatolt területeken, valamint a határ orosz oldalán fekvő egyes térségekben a voksolást, biztonsági okokra hivatkozva, már augusztus végén megkezdték.
Az orosz hatóságok adatai szerint az érintett donyecki, luhanszki, herszoni és zaporizzsjai régióban több mint 3,5 millió választópolgár él.
Ukrajna, amely a hadiállapotra hivatkozva elhalasztotta saját választásait, „álválasztásnak” minősítette az orosz szavazást.
A Kreml biztosra megy, de zavaró tényezők így is vannak
A kívánt választási eredményt bebiztosítandó, az orosz hatóságok eltiltották az országos listaállítástól a háborúellenes kampányt tervező liberális Jabloko pártot, két magas rangú tagját súlyos börtönbüntetésre ítélték a konfliktussal kapcsolatos, törvényellenesnek minősített megnyilvánulásaik miatt, és a párt helyi jelöltjeinek többségét is kizárták a választásról.
Nyikolaj Rjbakov, a Jabloko vezetője annyit tudott tenni, hogy a szavazóhelyiségben látványosan érvénytelenítette szavazólapját azzal, hogy ráírta pártja nevét és a „Békéért” jelszót.
Putyin pártjának biztosra vehető „győzelme” ellenére a komiföldi Sziktivkarból jelentett első szavazat-hamisítási hír arról szólt, hogy az egyik szavazókörben 48, az Egységes Oroszország párt javára hamisított szavazólapot találtak. A helyi választási bizottság elnöke szerint a szavazólapokat elkobozták, az eredményeket pedig érvénytelenítették.
Ella Pamfilova, a Központi Választási Bizottság vezetője szombati sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy a választások első másfél napjában 22 büntetőeljárást indítottak, főként a szavazókörök elleni hamis bombariadók ügyében. Pamfilova szerint azonban összességében „gyakorlatilag nem voltak rendzavarások”.
A „zavartalan” lebonyolítást szolgálhatta, hogy a Jabloko megfigyelőit az orosz emigráns ellenzéki sajtó közlései szerint sehol nem engedték be a szavazóhelyiségekbe.
Ez történt például Permben a 3104. számú szavazóhelyiségben – egy Jabloko képviselővel együtt egy kommunista párti megfigyelőt is megtagadtak a belépéstől, arra hivatkozva, hogy nincs hová leültetni őket.
A Leningrádi terület egyik szavazóhelyiségében, Vinnyicja faluban a rendőrség őrizetbe vett egy szavazni érkezett nőt, akinek megfigyelőként való belépését korábban megtagadták.
Választási tisztviselők emellett szombaton közölték, hogy kibertámadás érte a moszkvai online szavazási rendszert. Putyin előző nap a választásokba történő beavatkozással vádolta Ukrajnát, miután az orosz erők által megszállt ukrajnai Zaporizzsja régióban csapás érte egy választási tisztviselő otthonát, annak halálát okozva.
A rendszerhű ellenzék jól jöhet ki a választásból
Bár szakértők szerint a választás kimenetele előre borítékolható, a berlini székhelyű NEST agytröszt – amelynek a Kreml-kritikus Mihail Hodorkovszkij az egyik társalapítója – úgy véli: a szavazás így is kínos pillanatokat okozhat a Kremlnek a fokozódó gazdasági nehézségek közepette.
„A háború következményei egyre inkább érezhetőek az országon belül, a felgyülemlett szorongás és frusztráció pedig szavazatokká válhat azon rendszerhű ellenzéki pártok javára, amelyeknek a Kreml engedélyezte, hogy rajta maradjanak a szavazólapon” – állt a szervezet elemzésében.
Megjegyezték, hogy a Kommunista Párt és az Új Emberek párt – amelyek a dumában rendre az Egységes Oroszországgal együtt szavaztak a fontosabb kérdésekben – olyan voksokat szerezhet meg, amelyeket a hatóságok szívesebben látnának az Egységes Oroszország pártnál.
