A Pöttöm Pódiumon mutatták be szerda este a Szegedi úti felüljáró és a kapcsolódó úthálózat engedélyes szintű terveit. A XIII. kerületi Csata Utcai Általános Iskolában megrendezett lakossági fórumra cirka néhány tucat kerületi jött el. A rendezvény kezdése előtt még éles mondatok hangzottak el a teremben a sok kivágott fa, meg a Tatai és Szegedi úti házakra zúduló autóáradat miatt, sőt a vezető tervező prezentációját már az elején félbeszakította egy bekiabáló. „Miért mond ilyeneket? Mikor hallgatták meg a lakosságot? Ne állítsunk már hazugságokat!” – vetette oda Marczingós Tamásnak, a Speciálterv tervezőjének, de miután megkérték, hogy a kérdéseit majd az arra kijelölt időpontba tegye fel, elhallgatott, majd el is ment. A beruházás ellen egyébként már az első tervek bemutatásakor, 2022-ben petíció indult hasonló érvek mentén.
„Nem új ez beruházás. Még az előző kormány döntése nyomán indult közbeszerzési eljáráson választották ki a tervezőirodát, aki mostanra elkészítette az engedélyes terveket” – tisztázta már az elején Pántya József, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium közúti fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára, aki csak tudja, hiszen az előző kormány idején is a szaktárcánál volt. Mint mondta: a projekt részben uniós forrásból valósul meg.
Az engedélyek beszerzése után várhatóan jövő év második felében írható ki a kivitelezői tender, a mostani elképzelések szerint 2028 második felében kezdődhet a kivitelezés és 2031-re fejeződhet be a projekt.
A felüljáró és a kapcsolódó útfejlesztések szerepelnek a főváros és a kerületek rendezési terveiben, támogatják a projektet, a minisztérium több megállapodást kötött az önkormányzatokkal és a közmű-engedélyezéssel is jól haladnak.
A Speciálterv az elmúlt években számos modellszámítás, szakmai, önkormányzati és közműcégekkel való egyeztetés után készítette el a felüljáró és a kapcsolódó úthálózat terveit. A négy évvel ezelőtt bemutatott elképzelésekhez képest a legfontosabb változás az, hogy a lakóházaktól tartandó minél nagyobb távolság érdekében kissé északabbra tolták a nyomvonalat. De így is lesz olyan rész, ahol 10-11 méterre lesz a levezető szakasz.
„A zuglói részen magas töltésen vezetik rá a felüljáróra a forgalmat, míg a XIII. kerületi oldalon kissé alacsonyabb rézsűvel alakítanak ki szintbeli kapcsolatot. A híd 41 méter széles, illetve a két támasz között 148 méter hosszú lesz, de a rámpák miatt a valódi hossz ennél jóval több lesz” – magyarázta a hallgatóságnak Marczingós Tamás, a Speciálterv vezető tervezője.
A 3-as villamos a híd közepén halad majd át, mellette kétszer egy sáv lesz az autóknak, a széleken kerékpársávok és széles gyalogos járdák.
A híd közepén lesz egy villamosmegálló, ahonnan több kerékpár szállítására is alkalmas lifttel lehet majd lemenni az újonnan felépülő vasútállomáshoz. A 3-as vonalának meghosszabbításával az eddig szigetszerű közösségi közlekedés összekapcsolódik, átszállásmentesen lehet eljutni Újpalotától egyelőre a Göncz Árpád városközpontig, de lehetőség lesz Buda felé folytatni a pályát, illetve Pesten a Bajcsy-villamoshoz kapcsolódni. A villamospálya alkalmas lesz trolibuszok közlekedésére is, de buszokat nem terveztek a hídra.
A tervező már az elején igyekezett eloszlatni a legnagyobb aggodalmat, miszerint az M3-as forgalmát rávezetik Zugló és Angyalföld lakónegyedeire, szerinte erről szó sincs, a felüljáró a két városrész közötti hiányzó kapcsolatot pótolja, az autópályát a Vágány utca felé terelik, ahol plusz sáv és lámpa segíti majd a felkanyarodást a Hungária körútra, ami „vígan elvezeti majd a forgalmat” akkor is, ha a Városligetet lezárják az autósok elől. Bár annyi azért elhangzott, hogy az M3-as bevezetőjén érkező autók cirka harmada vélhetőleg rákanyarodik majd a felüljáróra és a két kerület felé halad tovább.
Részletesen ismertették a villamos új nyomvonalát is. A Szegedi úton középen vezetett villamos miatt ki kell vágni az ott lévő fasort, de helyette két oldalon duplasorban állnak majd a fák, így a mostani három fasor helyett négy lesz. Marad kétszer egy sáv az autóknak, illetve lesznek irányhelyes kerékpársávok az út szélén.
A Reitter Ferenc utcánál lesz villamosmegálló és ahol lehet, párhuzamos parkolóhelyeket is kialakítanak.
A Béke téren a 14-es vonalába csatlakozik be a 3-as villamos, az összkép a tervező szerint a Móricz Zsigmond körtér kialakításához hasonlít majd. A villamosok egyébként 2 percenként járnak majd, de senki ne rémüljön meg – bizonykodott Marczingós Tamás -, ezek a modern CAF-villamosok sokkal halkabbak, mint a most ott közlekedő Tátrák. A 3-as villamos végállomása egyébként a Göncz Árpád városközpontnál lesz, de ez nem vesz el majd el az autósávokból. A Dévényi utcánál marad a 2x1 sáv az autóknak, mellette lináris parkot alakítanak ki.
A parkolást modellezték, szerintük nem lesz gond, lévén most is ritka a 100 százalékos kihasználtság. Ezzel együtt tény, hogy a Dévényi utcánál, illetve a Szegedi úttól délre markánsan csökken majd a parkolóhelyek száma. A másik kritikus elem a fakivágás. A nyomvonalon lévő 378 fából 170 fát vágnak ki, de ebből 114-et rossz egészségi állapota miatt szerintük egyébként is ki kellene vágni. Helyettük 425 új fát ültetnek. Ezek törzsátmérője csaknem a duplája lesz a meglévőknek.
Vitézy Dávid bejelentette, hogy kezdődhet az önkényes lakásfoglalók által megszállt épületek bontása RákosrendezőnEzután jöttek a kérdések, amelyek a nyitányhoz képest korántsem voltak olyan vérmesek. A Magyar Autós Érdekvédelmi Egyesület képviselője hiányolta a P+R parkolókat, mint kiderült ezek tervezése a felüljáróhoz képest lassabban halad, de lesz kettő is, tervezetten a Kacsóh Pongrác útnál és a Mexikói útnál. Kevesellte a kétszer egy sávot az autóknak és túlzottnak tartotta a gyalogosoknak biztosított széles járdát, mondván, a forgalom 40 százalékát az autók adják, a gyalogok meg csak 4 százalékot. A villamos szerinte nagyobb környezeti terhelést jelent, mert hangos és vibrál. Kérdésére válaszolva a tervezők elmondták, hogy a XIII. kerületi oldalon összesen 118 parkolóhely szűnik meg. A villamosok pedig környezetbarátok: egy 37 méter hosszú villamos 200 autót vált ki. A villamospályák éppenhogy átjárhatóbbá teszik a beszűkült úthálózatot.
Az is elhangzott, hogy a Szegedi útra merőleges utak fejlesztésére is számítani kell, esetenként a torkolattól számított 100 méteres távolságban is lehetnek átépítések, illetve helyenként elképzelhető, hogy megváltoztatják a forgalmi rendet. Szinte minden merőleges utcában lesz valami beavatkozás.
A beruházás előkészítése egyébként 2021-ben indult azzal a céllal, hogy pótoljon egy hiányzó kapcsolatot a XIII. kerület és Zugló között, fejlessze a közösségi közlekedési, valamint a kerékpáros és gyalogos kapcsolatokat, jobb átszállást biztosítson a vasútra, és lehetővé tegye a Városliget autómentesítését.
Az elkészült tanulmányterveket 2022-ben ismertette a beruházás akkori irányítója, a Budapest Fejlesztési Központ (BFK). Akkor kikérték a két érintett kerület véleményét is. Zugló akkor azt kérte, hogy készüljön egy komplett vizsgálat a vasút szerepéről a területen, legyenek füvesítettek a villamospályák, az M1 metró (kisföldalatti) vonalát hosszabbítsák meg legalább a Nagy Lajos király útjáig, a Nagy Lajos király útja és Kacsóh Pongrác út kereszteződése szintben legyen, ezzel biztosítva, hogy a kerületi utakat, lakóterületeket ne terhelje az M3-as bevezető forgalma. Az is fontos lenne Zugló szerint, hogy a felüljáró ne legyen „Duna-híd”, inkább a Ferdinánd híd arányaihoz igazodjon. A XIII. kerület is több feltételt szabott, amelyeket a főváros is támogatott.
A lakosság egy része pedig már akkor is tiltakozott, mondván, az M3 forgalma az eddig békés angyalföldi utcákra zúdul, a Szegedi úti fasor harmadát ki kell vágni.
A projekt előkészítését jelenleg a Közlekedési és Beruházási Minisztérium irányítja, vezető tervezője a Speciálterv Építőmérnöki Kft. A szerdai tervbemutató célja, hogy a környéken élők megismerhessék, hogyan alakult a tervezés előrehaladtával a beruházás műszaki tartalma, milyen ütemezéssel számolhatnak az itt lakók a kivitelezés kapcsán és milyen új kapcsolatokat teremt majd a beruházás a közlekedésben, különös tekintettel a közösségi közlekedésre.
A Szegedi úti felüljáró fontos eleme a főváros által megvásárolt Rákosrendező mögött felépülő új városnegyednek. Ahogy arról beszámoltunk a Városliget mögött elterülő 80 hektáros területet ugyanis a fővárosi önkormányzat cége, a Budapesti Közművek (BKM) Zrt. vásárolta meg, elhalászva az Orbán-kormány által kiválasztott emírségbeli ingatlanfejlesztő cég orra elől. A főváros elővásárlási jogával élve lépett az arab vevő helyére.
A hét telekből álló ingatlanegyüttest 59 milliárd forintért vette meg az önkormányzat tulajdonában álló Budapesti Közművek (BKM) Zrt. A vételárból azonban eddig csak a szerződés szerinti első vételárrészletet - 12,7 milliárd forintot - fizették ki. S ha lehet, a főváros sanyarú pénzügyi helyzetére tekintettel, nem is fizetne többet. Helyette inkább bevinnék az ingatlant egy állammal közös projektcégbe. Az erről szóló egyezség az újrainduló Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának (FKT) egyik sarkalatos pontja lesz.
Karácsony Gergely örül a Vitézy Dávid által bejelentett lakásprogramnak, de a Rákosrendezőre ígért tízezer lakásról már egyikük sem beszélA további vételár részletek kifizetéséhez egyébként számos feltételt szabott az eredetileg az arab befektetőkkel kötött szerződés. Ezek egyelőre nem teljesültek. Köztük a birtokba adás sem. A terület nagy részét még nem sikerült átadnia a MÁV Zrt.-nek, több per is folyamatban van. Az Orbán-kormány aláírta az új városnegyedbe ígért 800 millió euró (cirka 290 milliárd forint) értékű állami beruházásról szóló megállapodást. Ebben sok más mellett a Szegedi úti felüljáró és az azon átvezető villamosvonal megépítése, illetve a millenniumi kisföldalatti meghosszabbítása is benne van. A vállalások teljesítése viszont a Tisza-kormányra maradt. A főváros az idén kiírta és sikeresen le is zárta a mesterterv-pályázatot.
A nyertes pályamű egy működő városi rendszer, amelynek megvalósításával hosszú távon is fenntartható, emberléptékű és magas életminőséget biztosító környezet jöhet létre. Az előzetes számítások szerint akár 27 ezer embert befogadó új negyed tükrözi majd a legújabb urbanisztikai trendeket a szivacsvárostól a 15 perces város modelljéig.
Március végén Karácsony Gergely főpolgármester és Vitézy Dávid még fővárosi bizottsági elnökként úgy kalkulált: ha a szükséges állami infrastrukturális beruházások időben megvalósulnak akkor az évtized végén, 2029 körül már megjelennek a projekt első látványos jelei a területen. Elsőként a Szegedi úti felüljáró.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter régi híve a vasút által elvágott két városrészt – a XIII. és a XIV. kerületet – összekapcsoló felüljáró megépítésének, a terveken évekkel ezelőtt még a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) igazgatójaként is dolgozott. Aligha meglepő módon a felüljáró megépítése bekerült a Tisza-kormány által megmentett uniós források elég nagy szeletéből megvalósuló, rendkívül ambiciózus, 2035-ig kitekintő, 3550 milliárd forint értékű Baross Gábor vasútfejlesztési program munkatervbe. A projektre 46,8 milliárd forintot szánnak a hazahozott IKOP Plusz forrásból.
A Szegedi út vonalában a Rákosrendező vasúti pályái fölött átívelő új híddal kiváltható lesz a most 40 percig zárva tartó rákosrendezői sorompó. Másrészt ez lehetőséget nyit arra, hogy a Városligetet végleg lezárják az áthaladó autóforgalom, elől, így az M3-as forgalma Angyalföld vagy Zugló belső úthálózatát terhelné.
A Rákosrendező fölött ívelő híd az 1950-es évek óta szerepel a fővárosi tervekben. Az előző, még Tarlós idején felállt Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa 2019-ben döntött is a megépítéséről, a BFK 2020-ban kapta meg a tervezési feladatot. A felüljárón át a Béke térig tervezik a villamost. Az előzetes elemzések azt mutatják, hogy a 3-as körgyűrűt érdemes a Göncz Árpád városközpontig, sőt Óbudáig folytatni. Másrészt a 69-es villamos egyik ága a Lehel térig mehetne, onnan pedig a későbbiekben a Bajcsy-Zsilinszky úti villamos visszaépítésével Dél-Buda felé.
