A zömében kurdok lakta nyugat-iráni Szakkez városában élő Mahsza Aminit 2022. szeptember 13-án Teheránban, az utcán tartóztatta le az erkölcsrendészet, mert megsértette az iszlám köztársaság öltözködési szabályait azzal hogy nem viselte „szabályszerűen” fejkendőjét, (néhány tincs kilógott a hidzsáb alól). Az erkölcsrendészet fogdájába hurcolták, ahol átnevelőórán kellett részt vennie. A 22 éves lány itt esett össze. Két és fél napig feküdt kómában, mielőtt szeptember 16-án meghalt. Fején sérülések voltak, a fogdából szabadult más lányok szerint már véres fejjel érkezett az oktatásra, de a hatóságok mindmáig tagadják, hogy bántalmazták volna. Állításuk szerint szívrohama és agyvérzése volt egy állítólagos gyerekkori agyműtét miatt, családja viszont cáfolja, hogy egyáltalán létezett volna ilyen sebészeti beavatkozás, a lány teljesen egészséges volt.
Amini halála először csak a kurdok lakta országrészben váltott ki zavargásokat, de rövidesen az 1979 óta létező iszlám köztársaság legnagyobb országos tiltakozó mozgalmává duzzadt „Nők, élet, szabadság” jelszó alatt.
A több hónapos tüntetéssorozat az elnyomó rezsim alapjait rengette meg, az iszlám köztársaság fennállása óta még sohasem történt olyan, hogy nők tömegei dobták volna el nyilvánosan kötelező fejkendőjüket, vállalva a konfrontációt a rezsimmel. Ellenállásuk a társadalom minden rétegében támogatásra lelt, azóta már kétszer söpört végig Iránon hatalmas, hosszan tartó rezsimellenes tüntetés.
A „Nők, élet, szabadság” mozgalmat vérbe fojtották (akárcsak az azt követő tiltakozásokat), s a brutális hatósági erőszak során a biztonsági erők az Iran Human Rights jogvédő szervezet szerint 551 tüntetőt öltek meg, az Amnesty International több mint 22 ezer letartóztatásról szerzett bizonyítékot. Többeket a nemzetközi tiltakozások és szankciók dacára kivégeztek.
A rendőri intézkedés közben meghalt kurd lánynak, Mahsza Amininek és az iráni nők mozgalmának ítélték az idei Szaharov-díjatAmini halálának első évfordulóján a biztonsági erők a családtagoknak sem engedélyezték a lakás elhagyását, a temető és a sírhely felkeresését. A teheráni hatalom azóta is minden évben számolt azzal, hogy az évforduló újraélesztheti a tiltakozó mozgalmat, így országszerte szigorú biztonsági intézkedéseket foganatosítanak. Ennek ellenére országszerte voltak megemlékező tiltakozások.
Amini halálának idei, negyedik évfordulója több szempontból is kiemelt kockázatot jelent a rezsim számára.
A múlt év végi, idén januári, ugyancsak brutálisan levert tüntetéseken még az iráni hivatalos adatok szerint is 3117 ember halt meg, de független nemzetközi szervezetek, köztük az ENSZ különleges jelentéstevőjének adatai szerint a halottak száma meghaladhatta a 30 ezret. A történtek közelsége, a február végén kezdődött háború okozta gazdasági nehézségek, a megélhetési költségek egekbe szökése, a nemzeti valuta elértéktelenedése, a szankciók súlyosbodása mind olyan tényező, ami végzetes demonstrációvá alakíthatja a kurd lány halálára való megemlékezéseket.
Rendszerellenes megmozdulássá váltak az iráni tüntetésekSzeptember 16-ra, a negyedik évfordulóra a kurd ellenzéki csoportok általános sztrájkot hirdettek. Irán rendőrfőnöke, Ahmad Reza Radan vasárnap este az állami médiának adott televíziós interjúban figyelmeztetett, hogy a biztonsági erők nem lesznek elnézőek „az államot megtámadókkal szemben”. Radan rendőrfőnök az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC ) parancsnoka volt korábban és kulcsszerepet játszott a tüntetések leverésében az elmúlt két évtizedben. Már a 2009-es tüntetéseket is az ő vezényletével fojtották vérbe. Mahsza Amini halála után, 2023 januárjában Radant másodszor is kinevezte az iráni rendőrség élére Ali Hamenei akkori legfelsőbb vezető.
A vasárnap esti interjúban a parancsnok azt mondta: „Háborús körülmények között vagyunk, és ha bárki az ellenség felhívására bizonytalanságot próbál teremteni az országban, akkor elbánunk vele. Nem leszünk elnézőek ebben a tekintetben.” Radan azt is elmondta, hogy az állam március eleje óta mozgósította támogatóit a tüntetések elrettentése és a közterek feletti ellenőrzés fenntartása érdekében, a rendőrség pedig együttműködik a Forradalmi Gárdával és a reguláris hadsereggel.
A rendőrfőnök nem említette a Baszidzs milíciát, holott az Irán legbefolyásosabb félkatonai szervezete, az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) egyik szárnya, minden tüntetés felszámolásában központi szerepet játszik. Az önkéntes alapon működő, civil hátterű milícia eleve a teokrata rezsim belső védelméért, a vallási előírások betartatásáért és a tüntetések elfojtásáért felel.
A Radan által említett tavaszi készültség annak tudható be, hogy a perzsa újév, a Novruz általában március 20-ra vagy 21-re esik és 13 napos ünnepségsorozatot jelent. Az Egyesült Államok és Izrael február 28-án indította el összehangolt hadműveletét Irán ellen, Donald Trump felkelésre biztatta a perzsákat és támogatást ígért a tüntetőknek. A támogatás elmaradt, a hatóságok minden megmozdulást gyökereiben fojtottak el, az ország elleni fegyveres támadás pedig némiképp a hatalom mellé állította a lakosságot.
A rendőrfőnök azzal indokolta a készültség márciusi kezdetét, hogy bizonyos csoportok a januárihoz hasonló zavargásokat terveztek a perzsa év utolsó szerdája körül, ami azért vallott kudarcot, mert a kormány sikeresen tudta mozgósítani támogatóit. Elmondása szerint mintegy 30 millió Jan-Fada [életüket feláldozni kész önkéntes] van, akik már nem pusztán reagálnak, hanem „megelőző jelleggel cselekszenek is; ami azt jelenti, hogy mielőtt bárki a helyszínre akarna menni, készen állnak szembenézni a fenyegetéssel ”.
Ha a rendőrfőnök igazat mondott, akkor jelentősen növekedett az elmúlt hónapokban a Jan-Fada-önkéntesek száma. Maszúd Peszeskján iráni elnök áprilisban egy X-bejegyzésében azt írta: több mint 14 millió iráni regisztrált a Jan-Fada-kampányra. „Ha besorozzák őket, ez lesz a legnagyobb hadsereg az emberi történelemben.”
Az nem ismert, hogy ezen önkéntesek mennyire hajlandóak a rezsim „belső ellenségeivel”, azaz honfitársaikkal is szembeszállni vagy csak, esetleg elsősorban a reguláris hadseregbe jelentkeztek honvédő szándékkal, az amerikai–izraeli támadással szembeni harcra.
A rezsim által meggyilkolt lány halálának negyedik évfordulója erre is választ adhat, mint ahogy arra is, hogy az Irán elleni háború mennyire erősítette vagy gyengítette a teheráni rezsim lakossági támogatottságát.
