Változatlan intenzitással folyik a világban a brain drain, azaz az agyelszívás. Idegen országok szellemi elitjének elcsábítása elsősorban az Egyesült Államokat jellemezte a XX. században és sokak szerint az agyelszívásnak jelentős szerepe volt abban, hogy az USA szuperhatalommá nőtte ki magát. Ám Neumann János, Teller Ede, Szent-Györgyi Albert tengeren túlra vezető útja mostanra megfordulni látszik. A fordított agyelszívás célpontja ma Kína.
A tudás hatalom. A világszerte szállóigeként ismert mondat Francis Bacon angol filozófustól származik és a mai napig helytálló. Sőt, talán sokkal inkább, mint bármikor korábban. Napjaink globalizált világában az emberek állandó mozgásban vannak. A migránsok száma 2000 és 2019 között 150 millióról 272 millióra emelkedett. Mint Philippe Legrain Bevándorlók: az országodnak szüksége van rájuk című könyvéből kiderül, a migránsok távolról sem csak az elmaradott világtérségekből érkező, a jobb megélhetés reményében útra kelő szegény, nyomorult tömegeket jelentik. Bár kétségkívül ők vannak többségben, s befogadásuk jelentős anyagi terhet ró a célországokra.
Az érkezők másik, egyre növekvő része azonban magasan képzett szakember, vagy olyan elit egyetemeket végzett fiatal, akik előtt fényes szakmai jövő áll.
Az ő befogadásuk a célországoknak is érdekükben áll, hiszen a tehetséges külföldiek fellendíthetik az innovációt az őket integráló országokban.
Másik oldalról nézve viszont szembeötlenek az agyelszívás negatív hatásai is. A magasan képzett munkaerő elvándorlása akadályozza a küldő ország fejlődését, gazdasági növekedését és erősítheti a szóban forgó országok munkaerőhiányát az olyan kulcsterületeken, mint az egészségügy, az oktatás, vagy a szakemberképzés. Az olyan hátrányokról már nem is beszélve, hogy a küldő ország kormányai pénzügyi veszteségeket szenvednek – elesnek a személyi jövedelemadótól és a különböző járulékoktól – a legjobban kereső szakembereik távozásával.
A globális szintű agyelszívást vizsgálva 2022-ben csaknem kétmillió tartózkodási engedélyt adtak ki első alkalommal a külföldi felsőoktatási hallgatók számára az OECD-országokban.
A diákok többsége Ázsiából (Kína, India, Vietnam) érkezik, Magyarország a 9. helyen áll ezen a listán. Az OECD adatai szerint a magasan képzettek kivándorlási aránya a legtöbb országban magasabb, mint a teljes kivándorlási arányszám.
Ez a különbség a legszegényebb származási országokban még magasabb, van ahol az alacsony képzettségűek kivándorlási aránya elenyésző. A The Fund of Peace szervezet által készített jelentés szerint a kis szigeteket (Szamoa, Jamaica, Haiti) és a szubszaharai Afrikát sújtja leginkább a humán erőforrás elvándorlása. Magyarország kedvező helyet foglal el ezen a ranglistán: a vizsgált 179 ország közül a 132. helyen áll, azaz világviszonylatban alacsonynak számít a magyar humántőke kivándorlása.
Ez annál is figyelemreméltóbb adat, mivel számos uniós ország megelőz minket a magasan képzett munkaerő elvándorlásában. A franciáknál ez az arány 67,8, az íreknél 63,9, a finneknél 62,8, a németeknél 58,9, a belgáknál 56,8, az osztrákoknál 50,9 százalékos. Nálunk ez a ráta 7 százalék, de még így is aggasztó az évente 40 ezer, magasan kvalifikált szakember elvándorlása.
Új tendencia a világban a fordított agyelszívás. A kínai tehetségek számára évtizedeken keresztül az jelentette a sikert, ha az Egyesült Államok technológiai szektorában tudtak karriert befutni. Ez a helyzet napjainkra megváltozott; egyre többen térnek haza közülük, hogy támogassák Peking erőfeszítéseit a saját Szilícium-völgy fejlesztésében.
A fordított agyelszívás egyre több olyan kínai fiatalt is hazacsábít, aki külföldön szerzett diplomát, s a korábbi években ott is vállalt munkát. A világ második legnagyobb gazdasága, Kína ma kendőzetlenül arra törekszik, hogy megelőzze az USA-t az olyan területeken, mint a mesterséges intelligencia, a robotika és az orvosi kutatás.
Van miből válogatniuk. Az olyan amerikai világcégek, mint a Meta, a Google, a Microsoft, vagy az Amazon jelentős létszámleépítésekbe kezdett, s az elbocsájtott szakemberek szabad prédát jelentenek a kínai konkurensek számára. Ma már olyan sztárok dolgoznak kínai cégeknek, mint a Google korábbi kutatásokért felelős alelnöke, Vu Jong-Hui (Wu Yonghui), vagy az OpenAI vezető kutatója, Jao Sun-ju (Yao Shunyu).
Kínában külön nevet adtak a hazatérőknek. Tengeri teknősöknek (najkuj) hívják őket, mert ennek a fajtának a nőstényei évekig bolyonganak az óceánban, de aztán visszatérnek születési helyükre.
