Az egyetlen európai ország, ahol Vlagyimir Putyin pozitív értékelést kapott a bécsi székhelyű Gallup International Association (GIA) legfrissebb kutatásában, az Szerbia. A közvélemény-kutató szervezetek szövetségeként működő GIA által közzétett felmérés Oroszországra, Fehéroroszországra, Albániára, Koszovóra, Kazahsztánra és Moldovára nem tér ki.
Az intézet magyarázata szerint a mutatót úgy számítják ki, hogy a Putyinról pozitív véleményt alkotók arányából levonják a negatív véleményt alkotók arányát.
Az összképben semmi meglepetés nincs, a részletekben azonban annál inkább. Minél közelebb van egy ország Oroszországhoz, annál negatívabb a második világháború óta példátlan európai háborút kirobbantó orosz államfő értékelése.
Ukrajna esetében közel 100 százalék, -98-as értéket mutat. Azt az intézet nem közölte, hogy az adatgyűjtés kiterjedt-e a Krím-félszigetre és az orosz hadsereg által megszállt, Moszkva által annektált ukrán területekre is, vagy csak a Kijev által ellenőrzött országrészre.
Putyin közölte Trumppal, hogy Oroszországnak nincsenek agresszív tervei Európával szembenSzerbiában Putyin támogatottsága +37 százalék. Ez az Európában egyedüli eredmény részben a két nép közötti szoros vallási, kulturális kötődés eredménye, de vélhetően elsősorban annak tudható be, hogy a szerb lakosság mindmáig hálás Oroszországnak és személyesen Putyinnak is, aki hosszú elnöksége során sokszor nyilvánosan elítélte Szerbia NATO általi 1999-es bombázását és Koszovó függetlenségének elismerését. A bombázások idején, 1999 tavaszán nem Putyin volt Oroszország elnöke, hanem Borisz Jelcin. Putyin akkor még az orosz Biztonsági Tanács titkáraként dolgozott, de támogatta a kormányzat hivatalos álláspontját, a testület titkáraként pedig aktív szerepe volt azoknak az intézkedéseknek a meghozatalában, amelyekkel Oroszország akadályozni próbálta, majd elítélte a NATO-nak az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) jóváhagyása nélkül megindított jugoszláviai katonai beavatkozását. (Az ENSZ BT jóváhagyása különben Oroszország és Kína vétóján múlott.)
Putyin később, már elnökként, többször hivatkozott a délszláv háborúra, egyenesen azt állította, hogy Oroszország és a Nyugat kapcsolatának megromlása nem a Krím 2014-es annektálásával kezdődött, hanem Jugoszlávia bombázásával, amit a nemzetközi jog és az ENSZ alapokmánya sárba tiprásának tart.
A volt Jugoszlávia más utódállamaiban mindenhol negatív Putyin megítélése. Montenegróban a legnépszerűtlenebb az orosz elnök, itteni mutatója -75, Horvátországban -66, Szlovéniában -48, Boszniában és Macedóniában egyaránt -14. Koszovóra nincs adat.
Az ugyancsak kulturálisan és vallásilag Oroszországhoz ezer szállal kötődő Bulgáriában -18 Putyin mérlege, amit elég sok kommentelő meg is kérdőjelez a Gallup felméréshez való hozzászólásában. Szerintük ugyanis országukban Putyin mérlege egyértelműen pozitív – Szófiában kevésbé, vidéken nagyon. Mások viszont úgy vélik, Bulgária nemcsak politikailag mélyen megosztott ország, a kormányzati kommunikáció és a média nem feltétlenül tükrözi híven a valós közhangulatot és értékítéleteket.
Meglepő módon Putyin elutasítottsága Ukrajnán kívül nem a balti, hanem a skandináv államokban a legmagasabb. Dániában és Svédországban -94, Norvégiában -90-es, Finnországban -87-es mutatóval rendelkezik.
Németalföldön sem népszerű az orosz elnök. Hollandiában -80, Belgiumban -73 az elért pontszáma.
A moszkvai Kreml CaligulájaA balti államokban a legnagyobb orosz kisebbséggel (24,1%) rendelkező Lettországban -53 Putyin megítélése, míg a legkisebb orosz kisebbséggel (5%) rendelkező Észtországban -88. Litvániában, ahol a lakosság mintegy 20 százaléka orosz, Putyin mérlege -75.
Nyugat- és Közép-Európában is akadnak „furcsaságok” e téren, Putyin lakossági megítélése nem mindenhol egyezik meg teljesen a politikai vezetés álláspontjával.
Lengyelországban az ukrajnai háború kirobbantása óta minden kormányzat, ideológiai irányultságtól függetlenül, elkötelezett támogatója volt az ukrán önvédelmi háborúnak, az orosz megszállástól való félelem is történelmileg jelen van az országban, így nem meglepő módon ebben a térségben Lengyelországban legrosszabb Putyin támogatottsági indexe, ami -88.
Németországban -78, Spanyolországban -79, Portugáliában -70, Svájcban -79, Írországban -74. Ausztriában, ahol igen sok politikai botrány robbant ki egyes kormányzati szereplők és intézmények szoros orosz kapcsolatai miatt -68 Putyin mutatója. Ennél érdekesebb, hogy Ukrajna legfőbb európai támogatóinak számító Egyesült Királyságban „csak” -48, Franciaországban pedig -59-es értéken áll Putyin. Csehországban, ahol igencsak látványos az ukránok támogatottsága – épületekre kifüggesztett ukrán zászlók, egyebek – Putyin -51-es mutatót ért el, ami jobb érték, mint amire számítani lehetett.
Az Oroszországgal ugyan nem szomszédos, de igencsak közeli Romániában az állandó drónincidensek és orosz választási beavatkozás ellenére is „csak” -30-as, Törökországban pedig -17-es értéket mutat.
Magyarország is bizonyos tekintetben meglepetés, hiszen az Orbán-kormány állandó Ukrajna elleni uszítása és a Moszkvával és Putyinnal fenntartott szoros kapcsolat ellenére hazánkban is negatív a viszonyulás az orosz elnökhöz, aki így -34-es mutatót ért el. Másrészt viszont, a Tisza kétharmados győzelme, az Orbán-kormány külpolitikájának nagyarányú elutasítottsága folytán ennek az aránynak jóval negatívabbnak kellene lennie.
