Kezdjük azzal, hogy nem igaz. Mármint amit a XIII. kerület illetékese állít: hogy az önkormányzat nem támogatja, hogy az általa állított emléktáblákon a személy származására, nemi identitására vagy vallási hovatartozására utaló szöveg jelenjen meg.
És nem pusztán azért, mert a kerület történetesen tele van olyan emléktáblákkal, amelyeken a fasizmus valamely áldozatára irányul a kegyelet, és mint tudjuk, a XX. század ki nem mondásra optimalizált magyar kódnyelvében ez pontosan azt jelenti, hogy az illető zsidó volt. Hanem azért sem, mert
ha Nádasdy székely lett volna vagy bunyevác, az minden további nélkül megjelenhetne a házfalon. Nádasdy Ádám azonban meleg volt.
Elsősorban természetesen tanár, nyelvész, költő és műfordító. De igen, meleg is volt, és ez a „nemi identitás” az önképének fontos részét adta. Egész lénye azt sugallta, hogy a személyiségének minden elemét egyformán fontosnak tekinti, és nem akar belemenni olyan kompromisszumokba, amelyek csakis a mások előítéleteit vagy a politika manipulációit szolgálják.
Nádasdy Ádám pontosan úgy élt, ahogy a családja – özvegye, lányai, legjobb barátja – az emléktáblára szánt szövegben megfogalmazták: „sokat tett a magyar melegek méltóságáért”. Könyveket írt, amelyek bemutatták, hogy a meleg magyar épp olyan ember, mint a heteró magyar. Coming outolt, vállalva az esetleges atrocitások veszélyét, így könnyítve meg másoknak akár a rejtőzést is. Ugyanolyan hétköznapi életet élt, mint bárki: boltba és koncertre járt, buszozott és biciklizett – csak épp férfi létére egy másik férfival.
Aki a kérdéses mondatot elhagyhatónak tartja arról az emléktábláról, az ugyanolyan otrombaságot követ el, mintha a botlatókövek létjogosultságát kérdőjelezné meg,
hisz nem utalunk a vallási hovatartozásra. Egyúttal tanúbizonyságot tesz a politikai gyávaságáról is: mert egy olyan korban, amikor másfél évtized gyűlöletkeltő propagandáját kell kiradírozni a fejekből, és ismét fel kell építeni egy országot, ahol evidencia a melegek jogegyenlősége, hazug indokkal letagadni valakinek az identitását ugyancsak értékválasztás. Mégpedig a lehető legméltatlanabb tettek melletti kiállás. Megtagadása egy embernek, aki nagyon sokat tett a magyar melegek méltóságáért.