Konténerekkel védekezik egy orosz olajfinomító az ukrán drónok ellen

A portál szerint az űrfelderítési adatokat gyűjtő Dnipro Osint csoport által megosztott, a novosahtyinszki finomítóról készült műholdfelvételeken jól látható, hogy az (ukrán határhoz közeli, Rosztov megyei) finomító olajtartályai és feldolgozóberendezései köré több emelet magasságban konténerfalakat emeltek, hogy némi védelmet nyújtsanak az alacsonyan szálló drónok és azok törmelékei ellen.

Az orosz létesítmények már eddig is kísérleteztek drónelhárító hálókkal és fémkeretekkel, ám a felülről fedetlen részek továbbra is sebezhetőek, a konténerfalak hatékonyságát pedig egyelőre semmi sem bizonyítja. A kezdetleges védelmi megoldások jól szemléltetik, mekkora problémával kell szembenéznie Moszkvának – állapítja meg a Splash247 cikkírója.

Csak augusztusban legalább 21 ukrán dróntámadás érte az orosz finomítókat; ez a legmagasabb havi esetszám az Ukrajna elleni teljes körű invázió kezdete óta. Az EA Analytics adatai szerint az orosz finomítói kapacitás kihasználtsága napi 3,8 millió hordóra esett vissza a nyári időszakra jellemző napi 5,3-5,5 millióról, ami a szokásos termelés mintegy 30 százalékának kiesését jelenti. A benzin előállítása közel 20 százalékkal, a gázolajé pedig több mint 23 százalékkal csökkent.

Putyin a vállalatokra hárítja drónvédelmük felelősségét

Mint azt a Népszava is megírta, Vlagyimir Putyin elnök néhány hete állami kézbe vétellel fenyegette meg a saját drónvédelmükről „nem hatékonyan” gondoskodó orosz vállalatokat. Az augusztus második felében erről kiadott elnöki rendelet a dróntámadások okozta károk „késedelmes” helyreállítását is kellő alapnak nyilvánítja ahhoz, hogy magáncégeket átmenetileg állami irányítás alá vonjanak.

Az intézkedéssel – amelynek hatálya az energetika, az ipar, a távközlés, a közművek, a közlekedés, a logisztika és a létfontosságú infrastruktúra vállalataira is kiterjed – a Kreml kimondatlanul is elismerte, hogy az Ukrajna által megritkított orosz légvédelem nem képes megakadályozni a hatalmas kiterjedésű ország gazdasági infrastruktúrája elleni ukrán csapásokat.

Az ukrán erők legutóbb vasárnap éjjel a megszállt Mariupol energiahálózatára mértek csapást, amely miatt a város egy része áram nélkül maradt. Mindeközben a dél-oroszországi Taganrogban már második napja égnek egy katonai repülőtér üzemanyag-tároló tartályai – jelentette az Exilenova Plus.

Moszkva egyre inkább a feldolgozott olajtermékek importjára kényszerül

Az ukrán dróntámadások okozta ellátási zavarok miatt Oroszország, a világ korábban egyik legjelentősebb üzemanyag-exportőre egyre inkább a feldolgozott olajtermékek importjára kényszerül.

A Finnországban működő Energia- és Tiszta Levegő Kutatóközpont (CREA) adatai szerint Oroszország augusztusban 172 ezer tonna kőolajterméket importált;

 Az import 70 százalékát, ezen belül az orosz benzinbehozatal 94 százalékát India biztosította; a szállítmányok jelentős része a Rosznyefty olajipari óriáshoz köthető vadinari finomítóból (Nyugat-India) származott, ahol orosz nyersolajat dolgoznak fel.

Trumpnak is fájnak az ukrán csapások

Donald Trump amerikai elnök vasárnap nyilvánosan felszólította Volodimir Zelenszkijt, hogy hagyjon fel az orosz gázolaj-infrastruktúra elleni támadásokkal, mivel a globális üzemanyagárak meredeken emelkednek. „Zelenszkij úrnak egy dolgot kell tennie. Le kell állnia az orosz gázolajellátás megbénításával” – jelentette ki Trump, amellett érvelve, hogy Ukrajna támadhat más célpontokat is, de a finomítók elleni csapások „ártanak a világnak”.

Az Egyesült Államokban a gázolaj ára gallononként 6 dollár fölé emelkedett, mivel az oroszországi ellátási zavarokhoz hozzájárul a közel-keleti szállításoknak az Iránnal kapcsolatos közel-keleti konfliktus miatti drasztikus csökkenése is.

Ez pedig súlyos politikai fejfájást okoz a közelgő novemberi félidős választások republikánus párti jelöltjei számára, mivel nyilvánvalóan rámutat, hogy milyen súlyos következményekkel jár Amerikai számára is a Trump Irán ellen indított, elhúzódó és egyre inkább kierjedő háborúja.