Négy köbméter – mutatta a vízvári porta hátsó traktusában szépen felpakolt, már fel is hasogatott tűzifát Imre bácsi. A nyugdíjas férfi feleségével minden évben előre készül a télre, tavasztól spórolják össze a tüzelőrevalót, augusztusban rendelik meg a fát, amely minden évben valamivel kevesebb.
Tavaly öt köbmétert vettek, az idén négyet, ehhez kapnak még szociális tűzifát váltakozó mennyiségben, 1-2 köbmétert, aztán az időjárás eldönti, mennyit kell még hozzávásárolni a tél közepén. Az idén februárban, a 13. havi nyugdíj megérkezte után még kettőt vettek, így sikerült végigfűteniük a szezont.
– Persze nem az egész ház meleg: egy szoba, a konyha és a fürdő, ahol befűtünk – magyarázta az idős férfi –, a teljes épületet kifűteni kellene 10-12 köbméter fa, mert látja, elég rossz állapotban vannak a falak és az ablakok, megy ki a meleg, bármennyit rakunk is a tűzre.
Az idén azért vettünk egy köbméterrel kevesebb fát, mert hittünk a Tiszának, hogy több szociális tűzifát adnak majd, és a tévében láttuk is, hogy kétszer annyi pénzt adnak rá.
Nagy segítség ez nekünk, a kettőnk nyugdíja alig több, mint 230 ezer forint, egy köbméter tűzifáért a nyáron 38 ezer forintot fizettünk, vagyis a négy több mint 150 ezer volt. Ha minden jól megy, és nem lesz komoly tél, akkor január végén, február elején sem kell majd annyit venni, mint legutóbb, s meg tudunk spórolni vagy hetvenezret, ami nekünk óriási segítség lenne – mondta.
Nemcsak nekik, hanem családok százezreinek jelenthet komoly támogatást a kormány augusztus végi bejelentése: az eddigi ötmilliárdról tízmilliárdra emeli a Szociális tüzelőanyag program támogatási keretét. A 2011-ben indult támogatásra az ötezer fősnél kisebb települések jelentkezhetnek minden évben, s egyféle tüzelőanyag beszerzésére igényelhetnek forrást. Másfél évtizede 800 milliós, 2013-ban kétmilliárdos, 2014 után hárommilliárdos, 2018-tól ötmilliárdos keretre lehetett pályázni – azaz az összeg nyolc évig változatlan maradt. A támogatott háztartások száma ráadásul 2011 óta 45 ezerről 200 ezerre nőtt, az önkormányzatoké pedig több mint ötszörösére, 456-ról 2358-ra. Mindez a 15 esztendő inflációjával felütve azt is jelentette, hogy lényegesen kevesebb tüzelőt tudnak kiosztani az érintett önkormányzatok.
Öt százalékra csökkenti a Tisza-kormány a tűzifa áfájátAz állami tűzifából alig jutott el az érintettekhez, ezzel szemben az önkormányzatok össztűz alá kerültekMíg ugyanis 15 éve a tűzifa köbmétere fafajtától függően 8 és 15 ezer forint között mozgott, 2018-ban pedig – amikor ugyanúgy ötmilliárdos keret állt rendelkezésre, mint mostanáig – 10–19 ezer forintot kellett fizetni köbméterenként, addig az elmúlt fűtési szezonban 23–40 ezer forintért kínálták az eladók. Tavaly a nyertes önkormányzatok közel 200 ezer család számára 170 220 erdei köbméter tűzifát és 65 391 mázsa barnakőszenet vásároltak az ötmilliárdos keret terhére. (A hivatalos adatok szerint Magyarországon a háztartások cirka 20-22 százaléka, azaz 800–900 ezer család használ fát elsődleges vagy kiegészítő fűtési forrásként. A fafűtés szoros összefüggést mutat a jövedelmi helyzettel, a legszegényebb társadalmi rétegekben az arány a 30–40 százalékot is eléri.)
Az idén várhatóan jelentősen megnő a mennyiség, s nemcsak az összeg megduplázásának köszönhetően, hanem mert a kormány a tűzifa – egészen pontosan a rönkfa, a hasított és a méteres fa, a tuskó, a rőzse, a különböző préselt és tömörített fa tüzelőanyagok, köztük a fapellet és a fabrikett – áfáját is csökkentette 27 százalékról ötre. Azaz,
ha ez valóban megjelenik majd a kiskereskedelmi árakban is, akkor tulajdonképpen még 22 százalékkal nő az elkölthető összeg.
– Nem ismerem pontosan a törvényi hátteret, de úgy hallottam, egyúttal ki is bővítik a pályázó önkormányzatok körét, így nem tudjuk, az idén mekkora összeg jut majd nekünk; egyelőre nem úgy számolunk, hogy pont a dupláját kapjuk, mint tavaly – mondta Rengel László, egy hátrányos helyzetű dél-somogyi település, Heresznye polgármestere.
– Mi eddig is mindenkinek tudtunk adni, aki megfelelt az általunk előírt kritériumnak, azaz az egy főre jutó jövedelem nem érte el a 115 ezer forintot. Tavaly 42 igénylés érkezett szociális tüzelőre, vagyis a falu fele kért támogatást, családonként 1,4 köbméter fa jutott, amelyet december második hetében osztottunk ki. Az idén szeretnénk bővíteni a támogatottak körét, megemelnénk a jövedelmi határt, s így több nyugdíjasnak tudnánk szociális tüzelőt adni. Az áfacsökkentés is nagy segítség, elvileg így még több tűzifát vehetünk ugyanannyi pénzért, így remélem, tényleg mindenkinek jut, aki rászorul. Persze ez a mennyiség nem elég télre, egy ház teljes és normális kifűtése 10–12 köbméter tűzifát jelent, de 7-8-ból már biztosan nem fagy meg senki. Az önkormányzati büdzséből is vásárolunk fát, s ha valaki nem tudja a maga részét teljesen hozzátenni, akkor szoktunk segélyként 1-2 köbmétert adni. Csak az a baj, hogy akadnak családok, amelyek erre bazíroznak, s nem vesznek saját tűzifát, hanem várnak az ingyenfára. Ráadásul nem idősek, hanem mind fiatalok – fogalmazott a polgármester.
Babócsán sem tudják, mennyi fát fognak kapni, ám az már kiderült: 426 köbméterre pályázhatnak. Hogy ebből mennyit ítélnek majd meg nekik, csak októberben derül ki, ám a tavalyi mennyiséghez azért tudnak viszonyítani.
– Az biztos, hogy jobban járunk majd, hiszen egy éve cirka 250 köbméterre pályázhattunk, s abból 216-ot kaptunk meg végül, vagyis az idén, ha minden jól megy, a szűk duplája is összejöhet – állította Jáger Gábor, a falu polgármestere. – Ha tényleg láthatóan nagyobb lesz a mennyiség, szeretnénk emelni a rászorultsági határon: jelenleg kétfős családnál 85 ezer, ennél nagyobb létszámúnál 76 ezer forint alatti egy főre eső jövedelemnél tudunk adni. Nagyot nem emelhetünk, mert akkor elapróznánk a támogatást, de azt szeretném, ha 100-105 ezer forintból élő, egyedülálló nyugdíjasainknak is adhatnánk – magyarázta. A faluvezető hozzátette: sajnos a jogszabály nem engedi, hogy a helyismeretük alapján döntsenek, pedig akad olyan család, ahol a szülők papíron elváltak, az asszony maradt a két gyerekkel, a férj pedig külföldön dolgozik, persze amikor hazajön, normálisan együtt élnek.
Pontosan tudják róluk, hogy a gyakorlatban nem szorulnak rá a támogatásra, de papíron jár nekik, s ki is használják, közben pedig olyanoknak nem jut elegendő, akiknél tényleg az a tét, hogy megfagynak-e, vagy sem.
– Egy köbmétert adunk évek óta, ami pedig ezután megmarad, azt képviselő-testületi döntés alapján osztjuk ki, így 20–30 család két köbméterhez jut. Utóbbiak tényleg komolyan rászorulnak a támogatásra: akadt olyan porta, ahol tavaly januárban, amikor elmentem hozzájuk, egyetlen kugli volt az udvaron estére, másnapra pedig már nem is volt tüzelőjük. És három gyerek lakik a házban – jegyezte meg Jáger Gábor. – Az is kérdés amúgy, hogy az áfacsökkentést már előre belekalkulálják-e a keretünkbe, mert azért idehaza előfordult már a történelemben, hogy a kereskedők az adócsökkentést nem teljes mértékben érvényesítették. Ráadásul a fa szállítása is drágább lesz, hiszen nagyobb mennyiséget kell idehozatnunk, s a szállítás mindig az önkormányzatokat terheli, ami akár milliós tétel is lehet. Valahogy persze megoldjuk, bár nullás a költségvetésünk, de a lényeg mégis az, hogy az emberek kapjanak segítséget. Persze nem ártana megérteniük, hogy
a teljes fűtési szezonra nem tud elegendő fát adni az állam és az önkormányzat, maguknak is gondoskodni kell valamennyi tüzelőről.
– Nekünk nem jár. Ha 5 kilométerrel arrébb laknék, Farkaslyukban, akkor járna, de mivel ózdi lakosok vagyunk, itt nem osztanak szociális tűzifát. Fűtünk, amivel tudunk. Fahánccsal, kartonnal, mikor mivel, aztán reménykedünk, hogy nem lesz olyan kemény a tél, mint ez év februárjában, amikor hiába pakoltuk a kis kályhába az olcsón megvett lignitet, még azt az egy szobát is alig tudtuk kifűteni, amit használunk – panaszkodott egy középkorú férfi az ózdi Velence-telepen.
Mivel ötezer főnél több lakosa van a borsodi városnak, az itteni önkormányzat nem indulhat a kormány által az ötezer fő alatti települések számára az idén is kiírt, megemelt keretet tartalmazó pályázaton. Pedig rászoruló lenne bőven, a harmincezres lélekszámú város lakóinak közel harmada hátrányos helyzetű roma, a munkalehetőség egyre kevesebb, és a közmunka is inkább csökken, mint növekedne.
Váradi József, az itteni roma nemzetiségi önkormányzat elnöke a Népszavának azt mondta: ha szociális tűzifát nem is, rezsitámogatást kapnak a várostól azok, akik a leginkább rászorulnak; igaz, ez még korántsem fedezi egy család téli fűtési költségét. Ők annyit tudnak segíteni, leginkább az egyedül élő, idős embereknek, hogy a nemzetiségi önkormányzat saját virágláda-készítő vállalkozásánál megmaradt raklapdarabokat ingyen felajánlják nekik.
Korábbi riportunkban megírtuk: Ózd környékéről sokan a farkaslyuki meddőhányóhoz járnak telente, s az ottani gödrökből kézzel, kapával illegálisan szedik ki a sáros szenet, hogy fűteni tudjanak.
„A bogarakkal, rovarokkal többet törődnek, mint a szegény emberrel” – Ózd mellett a rászorulók már puszta kézzel ássák ki a földből a szenet, amellyel fűtenekA Mátra lábainál lévő Feldebrő szerencsésebb helyzetben van, annyiból bizonyosan, hogy Jakab Ernő polgármester saját maga fűrészeli fel az erdészettől megvásárolt, s az utóbbi időkben már egyre nagyobb darabokban érkező rönköket, így legalább ezért a munkáért nem kell valakinek külön pénzt fizetniük.
– Tavaly, tavalyelőtt is kétméteres szálfák érkeztek az erdőről, amiket az önkormányzat autójával nem tudunk kiszállítani, ezért ketté kellett darabolni a 66 köbmétert, amit az elmúlt szezonban a szociális tűzifapályázaton megnyertünk – mondta.
Az előző évben 90 köbméternyi tűzifára pályáztak, de csak a kétharmadát kapták meg. Igaz, a rendkívüli hideg miatt pótkeretet is kiírt az előző kormány, de az adminisztráció elhúzódott, a segítség meg gyorsan kellett, így az önkormányzat a saját területén lévő erdőből vágatott egyfajta gyorssegélyként fát annak a nagyjából hatvan családnak, amelyik leginkább rászorult a segítségre. A Tisza-kormánytól a napokban már megérkeztek a mostani szociális tűzifapályázat rájuk vonatkozó keretszámai, így Feldebrő most 168 köbméternyi mennyiséget kaphat, ez a plafon.
– Mindenképpen megpályázzuk a maximumot, s reméljük, akárhogy is alakul, jóval többet kapunk majd, mint eddig – tette hozzá a polgármester.
A helyi családoknak már az is nagy segítség, ha az eddigi egy köbméter helyett kettő, kettő és fél köbméter fát kapnak. Az önkormányzat egyébként 10 százalékos önrészt tesz bele a pályázatba, a szállítási költséget is ők fedezik, ezért a helyieknek nem kell külön fizetniük. A település egyébként magán is spórol: a hivatalban gázfűtés helyett néhány évvel ezelőtt átálltak fafűtésre. Talán mondani sem kell, hogy a fakivágás költségét is megtakarítják, mivel a polgármester azt is maga végzi el.
– Nem mindegy, hogy egy vagy három helyiséget fűt egy család, ha ugyanis össze tudnak húzódni, akár több héttel megnövelik a szociális tűzifa felhasználásának időtartamát – halljuk Bardi Bélától, az 1700 lelkes Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gyulaháza polgármesterétől. Szavai szerint „amit ingyen adnak, abból sosem elég”, ezért meglehetősen nehéz közmegelégedésre szétosztani a szociális tűzifát. Náluk nagyjából 150 család számít rászorulónak, és mivel tavaly 150 köbméternyi keretet nyertek el, így minden érintett portára egy köbméter fa jutott. A képviselő-testület a jövő héten tárgyalja majd, hogy ebben az évben hány köbméternyire nyújtanak be igényt, de ha a duplájára tudják növelni az egy családra eső mennyiséget, már boldogok lesznek – mondta a polgármester.
Elbaltázott tüzelőakció: a pótfaosztás csak egy kapkodó, érdemi segítséget nem nyújtó kormányzati PR-kampányOlaszliszkán lázongáshoz vezetett, hogy az Orbán-kormány a faluba nem küldött plusz tűzifát