Csalás gyanújával nyomoz a BRFK, miután több magyar állampolgár személyes és üzleti adataival élhettek vissza a budapesti Yunus Emre Intézetben - írta meg a 24. A portál szerint az egyik érintettet úgy foglalkoztattak a szervezetnél papíron havi 400 ezer forintért, hogy az illető erről nem is tudott, és a pénzből sem kapott semmit.
Az illető a neki bemutatott dokumentumok alapján elmondta a lapnak, hogy akár két éven keresztül is foglalkoztathatták fiktív munkaszerződés alapján, elmondása szerint előzőleg arról sem tudott, hogy munkaviszonya lett volna a budapesti Yunus Emre Intézetben.
A 24 több más, a török-magyar kulturális kapcsolatok területén dolgozó szereplőt is megkeresett, akik közül többen állították, hogy az intézet szerint a korábbi igazgató hivatali ideje alatt legalább egy-egy fiktív számlát elszámolhattak a nevük alatt, anélkül, hogy az adott időszakban bármilyen tevékenységről számlát állítottak volna ki az intézetnek. A rendőrség csalás gyanújával nyomoz az egyik érintett feljelentése alapján, gyanúsítotti kihallgatás azonban egyelőre nem történt.
Az ügyet azonban a török igazságszolgáltatás is vizsgálja.
A lap török-magyar kulturális kapcsolatokra rálátó forrása szerint ugyanis az ügy egy nagyobb, nemzetközi bűncselekmény-sorozat része lehet. A számos országban működő kulturális intézeteket fenntartó közérdekű alapítvány gyanús tevékenységéről már évekkel ezelőtt beszámolt a török sajtó, azonban a visszaélések feltárását elkezdő török újságírót átmenetileg bebörtönözték.
Az ügy vizsgálati irataiban és a török sajtóban a budapesti intézetet is nevesítették, a magyarországi szálban vélhetően érintett korábbi intézetigazgatót azonban csupán áthelyezték a libanoni Yunus Emre Intézet igazgatói pozíciójába. Igaz, az őt személyesen ismerők szerint ő „a legkisebb hal volt a történetben”, aki a törökországi központból érkező utasítások végrehajtójaként végezte munkáját. Az egyik forrás szerint „ahhoz is engedélyt kért, hogy levegőt vegyen”.
A budapesti intézet élére tavaly került új igazgató, ezt követően pedig - számolt be az egyik forrás - bő fél éve telefonon keresték meg őt, azzal, „szeretnék a számlákat, meg a pénzügyeket rendbe tenni”, ezért rákérdeztek egy bizonyos számú számlára, hogy megvan-e. Ekkor szembesült vele az illető, hogy ilyen számla nem létezik.
Az ügy elsősorban a külföldi intézetek építési munkáihoz köthető, a 24 forrásai által jelzett időszakban a Yunus Emre Intézet budapesti épületénél is végeztek felújítási munkálatokat. A lap szerint
az alapítványt érő teljes feltételezett kár mintegy 630 millió 145 ezer török líra lehet,
ami átszámítva körülbelül 4,1 milliárd forint. A történtek miatt mostanáig több tucat ember, köztük magas rangú török tisztviselők ellen indult eljárás.
A lap megkeresésére az intézet „az érintett eljárások eredményességének, valamint azok szabályszerű és zavartalan lefolytatásának biztosítása érdekében” nem nyilatkozott.
