A szennyezett levegő nemcsak a légzőrendszert károsítja, a helyzet ennél súlyosabb. A tüdőrákon túl összefüggésbe hozható olyan betegségekkel, mint a stroke, a szívbetegségek, a cukorbetegség vagy a demencia, de egyebek mellett az elhízással, koraszüléssel, tanulási nehézségekkel vagy a meddőséggel is – fogalmaz a Tiszta levegő kék égboltért napja alkalmából Varga Judit, a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. levegőminőség-védelemmel foglalkozó munkatársa.
Aránytalanul nagy mértékben érinti a gyermekeket, az időseket, a forgalmas utak vagy ipari létesítmények közelében élőket és a rossz szociális-gazdasági helyzetben lévőket. A legsúlyosabban az alacsony és közepes jövedelmű országokat sújtja, ahol a halálesetek 89 százalékát hozzák többféleképp összefüggésbe a szennyezéssel.
Tízből kilenc európai városlakó még mindig szennyezett levegőt lélegzik
Ahogy legfrissebb levegőminőségi elemzésében az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) is leszögezi, az elmúlt évtizedekben a légszennyezettség folyamatosan csökkent Európa-szerte, de az EU levegőminőségi előírásai még mindig nem teljesülnek teljes mértékben.
Bár 2011 óta minden ország csökkentette az egészségügyi szempontból legkárosabb kisméretű részecskéknek (PM2,5) való kitettséget, az EU városi lakosságának túlnyomó többsége (94 százaléka) továbbra is a WHO irányértékeit meghaladó PM2,5-koncentrációjú helyen él.
A nemrégiben felülvizsgált levegőminőségi irányelv 2030-ra szigorú levegőminőségi határértékeket határozott meg, melyek közelítik a WHO irányelveit, és elérésük segít csökkenteni ezeket a káros egészségi hatásokat.
Magyarország még a jelenlegi levegőminőségi, légszennyezés-csökkentési kötelezettségeit sem teljesíti maradéktalanul.
A helyzet hazánkban is javult az utóbbi időszakban, de messze van még a WHO által ajánlott értékektől. Sőt, az EEA által vizsgált 761 város közül a magyarországiak Sopron kivételével a lista szennyezettebb felében vannak.
A légszennyezőanyagok közül nálunk is a kisméretű részecskék (PM10, PM2,5), a nitrogén-oxidok és nyári időszakban az ózon okoz kiemelt gondot. Bár akadnak olyan kivételes évek, mint például 2023, amikor nem történt határérték-túllépés. Ennek dacára feladat bőven van még.
A helyzet javításához kiemelten fontos a kibocsátáscsökkentési kötelezettségeink teljesítése. EU-összehasonlításban itt sem állunk túl jól. A friss EEA-jelentés szerint hazánk azon 6 tagállam között szerepel, amelyek nem teljesítették a 2020-tól érvényes kibocsátáscsökkentési kötelezettségüket.
Itt kiemelik az ammónia-kibocsátás csökkentésének szükségességét (további 1,14 százalékos csökkentésre lenne szükség), de az illékony szerves vegyületek, a nitrogén-oxidok és főleg a kiméretű részecskék (PM2,5) emissziójának csökkentését is jelentősen mérsékelni kellene 2030-ig.
Az idei, a tiszta levegő hetedik nemzetközi napján a legfontosabb feldatokat foglalták össze a szakmai szerveztek, kormányok csatlakozását kérve a mozgalomhoz.
A politikai döntéshozók csökkenthetnék a fosszilis tüzelőanyagok támogatását, összehangolhatnák a levegőminőségi és éghajlatvédelmi tervezést és kibocsátási kvótákat, szükség lenne a levegőminőségi monitoringhálózat közös fejlesztésére is.
Az önkormányzatok látványosan javíthatnának a helyzeten például autómentes utcák létrehozásával. Szervezhetnének ökosétákat és nyilvános kerékpáros rendezvényeket, utóbbikban Budapest jól áll. Magyarországi példákat és tapasztalatokat többek között a HungAIRy program kínál - véli a szakember.
Az iskolák és egyetemek áttérhetnek tisztább energiaforrásokra, fejleszthetik épületeik energiahatékonyságát szigeteléssel, nyílászárócserével. Elektromos buszokkal és kerékpárbarát kampuszokkal fenntarthatóvá tehető a közlekedés, amihez például a Kölcsönkapott levegő program és Bicibusz program is támpontokat ad.
Az intézmények megfontolhatják úgynevezett iskolautcák kialakítását is, vagyis azt, hogy meghatározott időszakokban korlátozzák a gépjárműforgalmat az iskola előtti útszakaszon.
Egyéni szinten is számos lehetőségünk van a légszennyezés mérséklésére: csökkenthetjük a keletkező hulladék mennyiségét, kerülhetjük az egyszer használatos műanyag termékeket, és sem avart, sem hulladékot nem égetünk. Egyre több bizonyíték jelzi, hogy bizonyos károsanyag-kibocsátás esetén az ipari szennyezésnél nagyobb az egyéni. Hazánkban évente 11 ezer ember hal meg idő előtt a légszennyezés miatt. Egyre többet halljuk ennek kapcsán: együtt szívunk és együtt nevetünk!
