Elsősorban kinek a felelőssége, hogy az országnak energiakrízissel, víz- és áramhiánnyal kellett szembenéznie a nyáron? A Publicus Intézet kérdésére a magyarok 48 százaléka a korábbi kormányokat nevezte meg felelősnek, 11 százaléka a Tisza-kormányt hibáztatta, míg 36 százaléka úgy vélte, nem egyik vagy másik politikai erőt terheli a felelősség: a válságot külső körülmények okozták. A megkérdezettek 5 százaléka nem válaszolt.
A Népszava megbízásából készült augusztus végi, reprezentatív felmérésében a Publicus azt is kimutatta, hogy a társadalom 38 százaléka szomorú jövőre számít: attól tart, több lesz az ideihez hasonló energiakrízis. Másfelől pontosan ugyanennyien vannak azok, akik abban bíznak, hogy javulni fog a helyzet. A megkérdezettek 17 százaléka szerint minden ugyanígy marad.
A túlnyomó többség (93 százalék) hallott arról, hogy a paksi atomerőmű működésének biztosítása, a Duna vízszintjének emelése érdekében fenékküszöböt építettek a folyóba és bárkákat süllyesztettek le. A válaszadók 54 százaléka ezt megfelelő megoldásnak tartotta, 27 százaléka nem tudott állást foglalni az ügyben, 18 százaléka többféle okból kifogásolta az eljárást.
Átfogó vizsgálatot indít a kormány, hogy kiderüljön, milyen mulasztások vezettek a paksi atomerőmű kritikus helyzetéhezMagyar Péter: Ma elkészül a dunai fenékküszöb első ütemeMagyar Péter miniszterelnök és a kormány a válság idején mindenkit arra kért, hogy takarékoskodjon az árammal, délután öt és este tíz óra között ne használjon nagy energiaigényű eszközöket. A lakosság 48 százaléka különösképpen ügyelt arra, hogy eleget tegyen a kérésnek, további 15 százaléka „nagyjából visszafogta” az energiafogyasztását, de nem teljesen. Az emberek 3 százaléka próbált kevesebbet fogyasztani, ami azonban csak mérsékelten sikerült. A felmérésben résztvevők 27 százaléka azt válaszolta, hogy egyébként is nagyon kevés áramot fogyaszt, vagy a kérdéses időszakban éppen nem volt otthon.
A fennmaradó 6 százalék egyáltalán nem törődött a válsággal és a kormány üzenetével, nagyjából úgy fogyasztott, ahogyan egyébként is.
Politikai hovatartozás alapján tanulságos megoszlást mutatnak az adatok. A tiszások 63 százaléka igyekezett maradéktalanul teljesíteni a mindnyájunk érdekében megfogalmazott kormányzati kérést, a Fidesz szavazóinak viszont csak 25 százaléka. A fideszesek körében 15 százalékot tettek ki azok, akik oda se hederítettek a krízisre és fogyasztásuk visszafogására, a Tisza támogatóinak esetében ez az arány csupán 2 százalék volt.
Magyar Péter: Csütörtökön még szükség lesz az önkéntes fogyasztáscsökkentésreA válaszadók 56 százalékának van legalább egy klímaberendezés az otthonában. A kritikus időszakban, tehát délután öt és este tíz óra között 47 százalékuk egyáltalán nem használta az elektromos hálózatról működő klímát, 33 százalékuk valamilyen módon spórolt az energiával. Ugyanakkor 20 százalékuk rendszeresen bekapcsolta a berendezést.
A Publicus felmérése szerint az emberek 43 százaléka – szintén a kormány kérésének megfelelően – jelentősen visszafogta a vezetékes ivóvíz használatát, 29 százaléka „egy kicsit”, 28 százaléka ellenben semennyire.
A pártszimpátiák a vízfogyasztást is markánsan meghatározták. A tiszások 19, a fideszesek 47 százaléka döntött úgy, hogy nem takarékoskodik az ivóvízzel.
Bár a megkérdezettek 18 százaléka olyan településen él, ahol vízkorlátozást rendelt el az önkormányzat, a vízellátás ennél kevesebb esetben (6 százalék) okozott tényleges problémát. Azok közül, akik vezetékes vízzel szokták locsolni a kertjüket (a teljes minta 23 százaléka), az energiakrízis idején 36 százalék teljes mértékig felhagyott az öntözéssel. 42 százalék jelentősen, 12 százalék kicsit csökkentette a víz mennyiségét, 10 százalék változatlanul locsolt tovább, mintha mi sem történt volna. Amúgy a magyarok több mint négyötöde (81 százalék) egyetért azzal, hogy a kormány a klímahasználat és a locsolás mérséklését kérte az emberektől a válság fennállása alatt.
A válaszadók 29 százaléka ötösre, 31 százaléka négyesre értékelte a kormány kríziskezelését. 17 százalék hármast, 8 százalék kettest, 12 százalék elégtelent adott. A kormányzati kommunikáció „osztályzásakor” 39 százalék volt az ötösök, 22 százalék a négyesek, 13 százalék a hármasok, 7 százalék a kettesek és 15 százalék az elégtelenek aránya.
A magyarok 41 százaléka szerint az ország energiabiztonsága érdekében fel kell építeni a Paks 2 atomerőművet. Ugyanezt állítja további 14 százalék is – összesen ez már 55 százalék –, de azzal a kitétellel, hogy a megvalósítást nem szabad az oroszokra bízni. A lakosság majdnem ötöde ellenzi a tervet (19 százalék), sokan pedig bizonytalanok (26 százalék), nem tudnak határozott véleményt mondani.
Kapitány István: A paksi blokkok újraindításával helyreállt az áramellátás, visszavonták a krízishelyzet-besorolást