Kezdjük hát azzal, hogy fogjuk Horvát Lili pártját: biztos, hogy nem azért volt itt, mert kivételeznének vele, hanem azért, mert nemzetközi mezőny tekintetében is markáns, tehetséges és egyedi szerzői művet alkotott meg olyan örök témáról, mint a szerelem. Fontos hozzátenni, igazi high concept alkotás, mely felvállalja azt a játékot is, hogy a zsánerek összekeverése alanyi jogon érvényes, hiszen egészen a lezárásig provokál minket, hogy amit látunk, az egy intim szerelmi dráma vagy esetleg az X-akták különkiadásainak innentől a legjobbja. Nem hibrid alkotás, hanem megdöbbentően eredeti mozi, mely több szinten működik, ám ha elengedjük a formai játékot, akkor mégiscsak tudjuk – vagy sokkal inkább érezzük, mert a mű metaszinten csúcsosodik ki –, hogy itt párkapcsolati tanulmányt látunk.
De mi is a konkrét cselekmény? Margot (Mackenzie Davis), a házassági problémákkal küzdő fiatal amerikai űrkutató furcsa módon eltűnik, miközben a férjével, Sammel (Rupert Friend) Magyarországon és az osztrák Alpokban túrázik egyfajta kényszerszabadságon, melyet az ideg-összeroppanása miatt kell „kiélveznie”, mint terápiát.
Az utolsó pillanatban a Mars kapcsán tesz egy nagy felfedezést, de mielőtt bárkivel megoszthatná, jön a rejtélyes eltűnés. Férjén kívül mindenki elkönyveli halottnak, majd pár héttel később felbukkan az emlékére szervezett búcsúztatón. Semmire sem emlékszik korábbi életéből, egyedül a Mars-kutatásról szóló jegyzeteire, amelyeket kétségbeesetten meg akar semmisíteni – persze majd megtudjuk, hogy miért. Van persze más „igény” is a dokumentumokra, még a NASA is képbe kerül meg egy piti PhD-hallgató is.
Nem érdemes, sőt hiba lenne jobban belemenni a részletekbe, mert a Jegyzeteim a Marsról olyan film, amely akkor működik, ha a néző együtt megy az eseményekkel.
De annyit talán elárulhatok, nem a thriller lesz a kifutópont, nem lesz olyan megoldás, mely kapcsán megnyugodhatunk, hogy a világ „rossz és hazug”, hanem inkább arról szól, hogy hány alkalommal lehet beleszeretni ugyanabba az emberbe. Erre – érettségtől függően – mindenkinek megvan a változó válasza. Horvát Lilié lenyűgöző. Emberi és lelket facsaró.
Mindemellett érdemes kiemelni: Mály Róbert operatőr elképesztően profin dolgozik, mind az analóg filmmel, mind a digitális nyersanyagokkal, Keresztes Gábor zeneszerző nyugodtan mehetne önállóan Hollywoodba, de ez a csapat inkább maradjon együtt tovább. Csináljanak bármit, akármit a jövőben. És persze legyünk rájuk büszkék.
Infó:
Horvát Lili: Jegyzeteim a Marsról
A Velencei Filmfesztiválon láttuk, a magyar mozibemutató 2027 februárjában várható
