A végső búcsúra szeptember 14-én került sor a St. Gilles temető halottasházában, ahol a gyászba borult testvérei mellett a ravatalnál ott álltak az emigrációba kényszerült magyar szociáldemokraták, nemzetközi szervezetek vezetői és tisztelői is. Fél évszázad múltán ma egyre többen idézik gondolatait: talán mert nem egyszerűen politikus volt, hanem egy politikai és egy morális tradíció képviselője.
Egy olyan század jutott neki osztályrészül, amelyben világháborúk, diktatúrák, üldöztetések és történelmi tragédiák sújtották. A meggyőződésének, a kimondott szavainak sokszor súlyos ára volt. Ő mégis újra és újra a demokrácia, a szabadság és a társadalmi igazságosság mellett állt ki. Hitte, hogy szabadság nélkül nincs valódi társadalmi igazságosság, ahogyan társadalmi igazságosság nélkül sincs teljes demokrácia.
Kivételes politikus volt, nem volt hajlandó elfogadni, hogy az egyik elnyomást egy másik váltsa fel. Szembefordult a fasizmussal, a szélsőjobboldallal, következetesen elutasította a diktatúrákat, és a szociáldemokrata mozgalom felszámolását is.
Ez az erkölcsi következetesség tette őt igazán naggyá, elismertté.
Kéthly Anna életútja arra emlékeztet bennünket, hogy a politika több lehet a hatalom megszerzésénél. Lehet szolgálat, felelősség és erkölcsi kiállás is. Azt bizonyítja, hogy ezen értékeket a legnehezebb történelmi pillanatokban is lehet képviselni.
Ötven év hosszú egy ember életében, míg a történelem idővonalán egy szempillantás. Ám vannak olyan személyiségek, akiknek emléke az idő múlásával sem halványul, hanem egyre erősebb jelzőfényként világít, hogy utat mutasson, hogyan maradhatunk hűek elveinkhez, hazánkhoz.
Kéthly Anna ilyen ember volt.
Hamvait Nagy Ernő, emigrációba kényszerült szociáldemokrata politikus hozatta haza 1990-ben, végakaratának megfelelően.
Az Új köztemető 300-as parcellájában nyugszik, az 1956-os mártírok közelében.
Baranyai Tibor költő búcsúszavai ekkor, így hangzottak: „Kéthly Anna hazatérése nem a gyász, inkább a fogadalom napja kell, hogy legyen. Az Ő makacssága, népünk szabadságának odaadó szolgálata példát mutatott mindannyiunknak. Ő volt az, aki számonkérte a megígért szolidaritást. »Erkölcs nélkül, jellemes emberek nélkül elpusztul a nemzet«, vallotta mindhalálig… Nép és egy eltiport forradalomnak szószólója volt, szimpátiát nyerve az egyik oldalon, lelkiismeretfurdalást okozva a másikon. Ez a szimpátia még ma is morális tőke a magyar demokrácia számára. Az Ő szellemisége és politikai öröksége lehet az alapja a demokratikus magyar baloldal újraszületésének.”
Rajtunk múlik, hogy Kéthly Anna öröksége csupán történelem marad-e, vagy ismét jövővé válik.
A szerző a Kéthly Anna Alapítvány elnöke.
Megemlékezés az Új köztemetőben
Szeptember 7-én, hétfőn, 10 órakor megemlékezést tartanak az Új köztemetőben, Kéthly Anna nyughelyénél (300-as parcella, 2. szakasz, 6. sír). A megemlékezőket Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója köszönti. Beszédet mond dr. B. Kádár Zsuzsanna, a Kéthly Annáról szóló monográfia szerzője, a Wesley János Lelkészképző Főiskola tudományos főmunkatársa és dr. Soós Viktor Attila, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagja.
