Erősödik a fogyasztás Magyarországon, de az túlzás, hogy hirtelen meggazdagodtunk

A júniusi megtorpanás után júliusban ismét lendületet vett a kiskereskedelem. A növekedés azonban egyelőre nem egyenletes: az élelmiszer-forgalom alig fejlődött, a nem élelmiszeres vásárlások és az üzemanyag-fogyasztás húzta az ágazatot.

A KSH szerint a boltok forgalmának volumene 1 százalékkal haladta meg az előző havit, éves összevetésben pedig 4,9 százalékkal nőtt. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a júniusi megtorpanást sikerült korrigálni, hanem egyben azt is: az éves növekedés a hazai elemzői várakozások közül a legoptimistábbat is felülmúlta.

A folyamat azért is figyelemre méltó, mert nem egyetlen kiugró hónapról van szó. Az év első hét hónapjában 4,5 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző év azonos időszakához képest. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint a hosszabb távú trend is javulást mutat: júliusban a forgalom volumene már 7,4 százalékkal haladta meg a 2021-es havi átlagot. Az elmúlt hónapok oldalazása után ez újabb felfelé mozdulás, vagyis egyelőre úgy tűnik, a korábbi megtorpanás inkább átmeneti volt.

A kép ugyanakkor korántsem olyan egyszerű, mint amit az összesített 4,9 százalékos növekedés sugall. A magyarok ugyanis nem mindenből vásárolnak többet.

Az élelmiszerüzletek forgalma havi alapon gyakorlatilag stagnált, éves összevetésben pedig mindössze 2,2 százalékkal nőtt. Ezzel szemben a nem élelmiszer jellegű üzletek forgalma 6,5 százalékkal bővült egy év alatt. Január és július között ugyanez a különbség még látványosabban kirajzolódik: az élelmiszer-forgalom 2,4, a nem élelmiszeres értékesítés 5,7 százalékkal emelkedett.

Vagyis a fogyasztás élénkülésének egyre fontosabb motorja nem az alapvető élelmiszerek vásárlása, hanem a különféle egyéb termékek iránti kereslet. Júliusban különösen gyorsan nőtt a gyógyszertárak, gyógyászati termékeket és illatszereket árusító üzletek forgalma, 9,2 százalékkal, az internetes és csomagküldő-értékesítés pedig 8,9 százalékkal bővült. A ruházati üzletekben 5,4, a bútor- és műszaki cikkeket árusító boltokban 5,2 százalékos volt a növekedés.

A gyors növekedés arra utal, hogy a fogyasztási szerkezet változása mellett az is fontos kérdés, hol költik el a pénzüket a háztartások.

Az üzemanyag-forgalom szintén erőteljesen húzta felfelé a statisztikát: júliusban 8,1 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, havi alapon pedig 3,5 százalékkal nőtt. Virovácz szerint ebben szerepet játszhatott az üzemanyagárak korábbi jelentősebb csökkenése, illetve az is, hogy a háztartások egy része a későbbi drágulástól tartva előre hozhatta a tankolásokat. Ha valóban erről van szó, annak augusztusban akár az ellenkezője, egy negatív korrekció is megjelenhet.

Ez jól mutatja a mostani növekedés egyik problémáját is: a havi adatok továbbra is igencsak kiszámíthatatlanul alakulnak. Egy-egy termékkategóriában jelentős ugrásokat követhet visszaesés, majd újabb felpattanás. Ezért a júliusi erős adat önmagában még nem bizonyítja, hogy a magyar háztartások fogyasztása tartósan magasabb növekedési pályára állt.

A háttér mindenesetre kedvező. Az erős nominális bérnövekedés, a mérsékelt infláció és a javuló fogyasztói bizalom egyaránt abba az irányba mutat, hogy a háztartásoknak több lehetőségük legyen vásárolni. Ha a rendelkezésre álló jövedelmek növekedése tartósan együtt jár a bizalom erősödésével, az a korábbi tapasztalatok alapján valóban jelentős fogyasztásbővülést hozhat.

Így elemzői várakozások szerint is jelenleg 

A háztartások ugyanis egy idő után nem feltétlenül több terméket vesznek, hanem jobb minőségű árukra váltanak, vagy egyre több pénzt költenek szolgáltatásokra, utazásra és egyéb élményekre. Ez a kiskereskedelem helyett már inkább a szolgáltatói szektor növekedését erősítené.

A júliusi adatok alapján mindenesetre ismét a háztartások fogyasztása látszik a magyar gazdaság egyik legfontosabb támaszának. A fordulat jelei egyre erősebbek tűnnek, de kérdés, ez mennyire lesz stabil, s valójában ez lesz a következő hónapok legfontosabb kérdése.