egészségügy;adatok;kórházak;kórházi fertőzés;Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ;

Képünk illusztráció

Nyilvánossá váltak az egyes magyarországi kórházi fertőzések adatai

Az intézmények számait ugyanakkor nem érdemes egyszerű toplistaként kezelni.

Nyilvánossá váltak a magyar kórházak egyes fertőzési adatai.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) oldalán intézményi szinten is lebontott statisztikákat kereshetnek az érdeklődők.

A felületen jelenleg a Clostridioides difficile, vagyis a CDI okozta fertőzések intézményi adatai böngészhetők teljes részletességgel. Utóbbi baktérium tünetmentesen is jelen lehet a bélrendszerben, problémát akkor okoz, ha elszaporodik és toxint termel. Ez hasmenéshez, súlyosabb esetben vastagbélgyulladáshoz vezethet. Különösen veszélyeztetettek az idősek és az antibiotikum-kezelésben részesülők.

Az alkalmazott európai módszertan alapján főszabály szerint akkor számít egy fertőzés egészségügyi ellátással összefüggőnek, ha első jelei vagy tünetei a kórházi felvétel harmadik ápolási napján vagy később jelentkeznek, és megfelelnek az adott fertőzéstípus szakmai feltételeinek. Az adatokat a kórházak infekciókontrollal és kórházhigiénével foglalkozó szakemberei rögzítik laboreredmények, betegdokumentációk és más klinikai adatok alapján. Az adatbázis a nyers esetszámok mellett a betegforgalomhoz igazított mutatókat is közöl. Az NNGYK 2024-re országosan 7058 újonnan kialakult, egészségügyi ellátással összefüggő CDI-esetet tartott nyilván. Ez 10 ezer kibocsátott betegre 40,6, százezer ápolási napra pedig 50,6 esetet jelentett.

A kórházi fertőzések esetében főszabály szerint akkor beszélünk egészségügyi ellátással összefüggő esetről, ha a tünetek a beteg felvételét követő 48 órán túl jelentkeznek. 

Ugyanakkor a korábbi egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés is jelentendő: CDI esetén például az elbocsátást követő négy héten belül jelentkező fertőzés még az előző kórházi ellátáshoz köthető. Az adatbázis külön is feltünteti, hogy az esetet a jelentő intézményben szerezték-e, vagy a beteg más fekvőbeteg-ellátó intézményből behurcolt fertőzéssel érkezett. Utóbbi eseteket is jelenteni kell, és az NNGYK incidencia- és incidenciasűrűségi mutatói mindkét csoportot figyelembe veszik.

Az intézmények számait ugyanakkor nem érdemes egyszerű toplistaként kezelni. Egy országos centrumba például több idős, súlyos állapotú vagy intenzív ellátásra szoruló beteg kerülhet, akiknek eleve nagyobb a fertőzési kockázatuk. Beszédesebb lehet ugyanannak a kórháznak több évét vizsgálni, vagy hasonló feladatot ellátó intézményeket megfelelő arányszámok alapján összevetni.

Külön adatbázisban szerepelnek az egészségügyi ellátással összefüggő járványok is. Itt legalább két eset között járványügyi vagy mikrobiológiai kapcsolatot kell igazolni. Fontos módszertani változás, hogy 2024 áprilisától a tünetmentesen fertőzött, kolonizált személyeket is figyelembe veszik, ezért az ezt követő járványszámok egyszerű összevetése a korábbi évekkel félrevezető lehet.

Az oldalon a 2022-es európai pontprevalencia-vizsgálat magyar adatai is megtalálhatók. Ez nem éves esetszámokat mutat, hanem egy adott időszakban vizsgálja meg, hogy a bent fekvő betegek közül hányan érintettek.

Az országos surveillance három kiemelt csoportot követ folyamatosan: a CDI-t, a multirezisztens kórokozók által okozott fertőzéseket és a véráramfertőzéseket. Az utóbbi két kategória intézményi adatainál egyelőre a „hamarosan” jelzés szerepel.

Eredetileg száz ember zöldség- és gyümölcsellátását biztosító gazdaságot terveztek, a végeredményt pedig továbbra is értékteremtésnek tartja.