Szülei régiségkereskedők voltak, akik járták az országot, így ő sem tehetett másként. Ezért iskolába hellyel-közzel járt. Viszont útközben minden könyvet elolvasott, ami a keze ügyébe került – vallott erről nemrég, 92 éves korában egy manhattani emlékesten. „Gloria legnagyobb ajándéka az volt, hogy képes volt meghallgatni másokat, és éreztetni velük, hogy látják és meghallják őket” – fogalmazott alapítványa a halálhír közzétételekor. Otthonában több száz ember számára szervezett beszélgetőköröket, mert ezeket az ügyeket „nem lehet telefonon vagy az interneten keresztül megoldani” – mondta Steinem az Associated Pressnek egy 2015-ös interjúban. „Ott kell lenni mind az öt érzékünkkel. Nyilvánvaló, hogy az emberek nem tudnak együtt érezni másokkal, ha nem ugyanabban a szobában vannak.”
Újságíróként hívta fel magára először a figyelmet, amikor 1963-ban riportban tárta fel a Hugh Hefner nevéhez kötődő Playboy-birodalomban tapasztalt megalázó körülményeket. Az oknyomozás során beépített „téglaként” dolgozott, amit később megbánt.
Azt is nehezen viselte, hogy nem engedték politikával fogllkozni, mindig az életmód rovatban kellett ütögetnie a billenytyűket. Rossz emlékei vannak a szerkesztőkről is, mert közülük az egyik választás elé állította: töltsön vele egy délutánt egy szállodában, vagy kifelé menet kézbesítse a leveleit. Steinem az utóbbit választotta.
„Akkoriban nem volt szó a szexuális zaklatásra” – emlékezett vissza egy interjúban. „Ez egyszerűen az élet része volt.”
Hat évvel később egy olyan találkozóra hívták meg, amelyen a nők bátran kiálltak az abortuszhoz való jogukért. Ekkor jegyezte el magát a feminista mozgalommal. Amiért harcolt, az 2022-ben teljesen összeomlott, amikor az amerikai legfelső bíróság visszavonta az abortuszhoz való alkotmányos jogot garantáló korábbi döntését. Ekkor beszélt először arról, hogy az Ohio államban született lánynak 22 éves korában Londonig kellett utaznia, hogy elvégezhessék rajta az abortuszt. Amiről hosszú évtizedeken át hallgatott. S őszintén vallott arról is, soha nem bánta meg, hogy nem lett gyereke. A demokrácia egyik ismérve – legalábbis az ő értelmezése szerint –, hogy dönthetsz-e a saját életedről, a saját testedről. Arról, ami az egyik legsúlyosabb kérdés, hogy akarsz-e gyereket vagy nem. Ehhez a történethez hozzátartozik, hogy 66 évesen ment férjhez. Addig azt hajtogatta, hogy nem tud fogságban párosodni. Aztán úgy védekezett, hogy nem ő változott meg, hanem a házasság intézménye.
Zavarta, hogy szépnek tartják, gyakran hozták a tudomására, hogy sikerét is ennek köszönheti. Fel-felhánytorgatta, hogy címkézték, ami elterelte a figyelmet mondandójáról.
„Senki sem nevezett szépnek addig, amíg nyilvánosan feminista nem lettem, vagyis a harmincas éveim közepéig” – mondta az AP-nek. „Egyértelmű volt, hogy ezt a címkét rám ragasztották. A legfájóbb az, hogy az ember nagyon keményen dolgozik, erre azt mondják, hogy mindent a külsejének köszönhet.”
1990-ben Larry King CNN-es talk showjában egy női betelefonáló barátságosan üdvözölte, majd pár perccel később a fejéhez vágta, hogy „rohadjon meg a pokolban”, mert tönkretette „a gyönyörű amerikai családot”. Steinem szerint azonban az eset csak azt mutatta, hogy végre komolyan vették a feministákat.
Karrierje a 60-70-es évek abortuszjogi küzdelmeiig nyúlik vissza. 1972-ben társalapítója lett a Ms. magazinnak, de sok ellendrukkere is volt. Legfőképp férfiak, akik szurkoltak a magazin megbukásáért, ám az mindmáig megjelenik, a Feminist Majority Foundation adja ki.
Steinem ellenzői között volt Richard Nixon elnök is, aki az Ovális irodában titokban készült hangfelvételen gúnyolta a „Ms.” elnevezését. Steinem nem hagyta ennyiben, 1972-es, a Nemzeti Sajtóklubban elmondott beszédében „Napóleon óta a szexuálisan a leglabilisabb államfőnek” nevezte Nixont.
83 évesen ült először egy divatbemutató első sorában, Prabal Gurung tervező vendégeként. 2020-ban életéről film is készült, „The Glorias, A Life on the Road” címmel, Julianne Moore főszereplésével. 91 éves korában pedig közös képeskönyvet készített Leymah Gbowee Nobel-békedíjas libériai békeaktivistával. Ennek címe: Rise, Girl, Rise: Our Sister-Friend Journey. Together for All címmel, amelyben forradalmi küzdelemre biztatta a fiatalokat.
2013-ban Barack Obama az Elnöki Szabadságérdemrenddel tüntette ki Gloria Steinemet.
Amikor egyszer jellegzetes hajáról és pilótaszemüvegéről kérdezték, elmondta, hogy hajviseletét Holly Golightly, az Audrey Hepburn által alakított karakter ihlette az Álom luxuskivitelben című filmből. A szemüveg pedig „inkább arról szólt, hogy elrejtőzzek” – mondta.
Brüsszelben személyesen is találkozott 2017-ben Glori Steinemmel Sáfrány Réka, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség elnöke. A több mint 2 ezer tagszervezetet tömörítő Európai Női Lobbi vendégeként tartott előadást Steinem, aki nagyon inspirálóan hatott rá – mondta el megkeresésünkre. Közös akciót is szerveztek, utcai demonstrációt, s ekkor sikerének egyik titka is kiderült: roppant barátságos, közvetlen ember volt. Mindenkivel kezet fogott, könnyű volt hozzá közel kerülni, és valahogy személyesen is megtestesítette azt a szolidaritást, amelyről a nőjogi mozgalom szól.
„Magyarországról is nagyon sokat tudott, az Isztambuli Egyezmény ratifikációja körüli vitákról, arról, hogy a családon belüli erőszak során a nők nem kapnak komplex védelmet. Tudott arról, hogy hazánkban elkezdődött a női jogok visszanyesése, vagy ignorálása. Nem volt ismeretlen számára a visszarendeződés, de az ellenállás sem” – nyilatkozta megkeresésünkre Sárkány Réka.
Ez az az időszak volt a számunkra, amikor tudomásul kellett venni, hogy a korábban elért eredmények sem feltétlenül visszafordíthatatlanok. Meglepő volt, hogy Steinem amerikaiként más politikai és jogi környezetből érkezett, mégis pontosan értette ezeket az európai folyamatokat is, s benne Magyarországét. Az is átjött a beszélgetéseik során, mondja Sáfrány, hogy a feketék emberjogi mozgalmát is képes volt bevonni a nőjogi mozgalomba.
„Tulajdonképpen az ő életműve is azt mutatta meg, hogy milyen sok változást lehet elérni, ha egy mozgalom kitartóan és hosszú távon dolgozik a céljaiért. Ugyanakkor arra is emlékeztetett bennünket, hogy az elért jogokat folyamatosan védeni kell, mert a társadalmi és politikai visszarendeződés veszélye mindig fennáll” – méltatta Gloria Steinemet Sáfrány Réka, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség elnöke.
