Magyar Honvédség;Paks;helikopterezés;Magyar Péter;

Nem tisztáznak minden kérdést Magyar Péter paksi helikopteres útja után, a HM önköltsége 1,2 millió forint volt

A kormányfő korábban azzal védekezett, hogy azért választotta ezt a közlekedési formát, mert amúgy is repülniük kellett volna a helikoptereknek.

Nem volt más repülés tervezve aznap a Magyar Pétert Paksra szállító katonai helikopterre - derül ki a Kiss József 86. Helikopterdandár lapunk közérdekű adatigénylésére küldött válaszából, valamint az ahhoz mellékelt iratokból.

Mint korábban mi is hírt adtunk róla, a miniszterelnök augusztus 12-én a Magyar Honvédség helikopterével utazott Paksra. Utazását akkor többek között azzal védte, hogy „a repülés költsége az én bejárásomtól függetlenül is felmerült volna”, és arra is hivatkozott, hogy a helikoptereknek és a pilótáknak előírt minimális repülési időt kell teljesíteniük.

Közérdekű adatigénylésünket azért nyújtottuk be, hogy kiderüljön, igazat mondott-e a kormányfő, de az ügy több pontja továbbra is homályos maradt. A honvédségi válasz Magyar Péter állítását megerősíti: 2026. augusztus 12-re valóban terveztek Airbus H145M helikopterekkel a helikoptervezetők jártasságának biztosítását szolgáló gyakorlórepüléseket, a miniszterelnököt és kíséretét szállító 02-es oldalszámú H145M-re azonban aznapra más repülés nem volt tervezve. A Honvédség azt is közölte, hogy ezért a miniszterelnöki szállítás miatt más repüléseket sem kellett módosítani.

A kiadott iratok szerint aznap Magyar Péter útjától függetlenül is terveztek H145M-es gyakorlórepüléseket, de nem azon a konkrét helikopteren, amely a miniszterelnököt Paksra szállította.

A miniszterelnök korábban azt is írta, hogy a helikopternek és pilótának is meg van szabva az éves minimális repülési ideje, amelyet így is nehezen érnek el. A lapunknak kiadott dokumentumok azonban nem tartalmaznak adatot arról, mekkora éves vagy más időszakra meghatározott repült órát kellett teljesíteniük az érintett pilótáknak, ebből augusztus 12-ig mennyit teljesítettek,

illetve mennyi hiányzott még az előírt követelményből. 

Arra sincs adat a kiadott iratokban, hogy a paksi út 2 óra 39 perces repülési idejét beszámították-e valamely kötelező vagy jártasságfenntartó repültóra-követelmény teljesítésébe. A 2 óra 39 perces tényleges repülési időt a végrehajtási jelentés rögzíti.

Adatigénylést nyújtottunk be a Honvédelmi Minisztériumhoz is, amely lényegében ugyanazt a választ küldte el, mint a helikopterdandár. Mindegyik válaszban kifejtik, hogy azokra a kérdésekre, amelyekre nem válaszoltak, olyan adatok vonatkoznak, amelyek a honvédelmi szervezet működésével, illetve haditechnikai eszközökkel kapcsolatosak, ezért azokat honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekből nem hozták nyilvánosságra. 

A honvédségi válasz szerint a 02-es oldalszámú H145M helikopterre augusztus 12-re más repülés nem volt tervezve, és az elrendelt feladat miatt más repüléseken sem kellett módosítani. A dokumentumok nem tartalmaznak adatot arról, hogy a paksi út 2 óra 39 perces repülési idejét beszámították-e valamely kötelező vagy jártasságfenntartó repültóra-követelmény teljesítésébe.

Az iratokból az is kiderül, hogy Magyar Péter paksi szállítását külön légi személyszállítási feladatként rendelték el. Az Összhaderőnemi Műveleti Parancsnokság augusztus 11-én kelt feladatelrendelője a feladatot „Légi személyszállításként” határozza meg. A dokumentum egy H145M helikoptert és személyzetét, négy üzemórát, valamint három szállítandó személyt rögzít. Az útvonal Szolnok-Budapest, Hadikikötő-Paksi Atomerőmű-Budapest, Hadikikötő-Szolnok volt. A helikopterdandár által kiadott repülési parancs módosításában a paksi út ugyancsak önálló műveleti feladatként jelenik meg, „Miniszterelnök Úr szállítási feladat végrehajtása” megnevezéssel. Ugyanebben az iratban az augusztus 12-i gyakorlórepülések külön feladatként szerepelnek.

A dokumentumok alapján tehát a miniszterelnöki út adminisztratív és repüléstervezési szempontból nem egyszerűen egy már betervezett gyakorlórepülés részeként szerepelt, hanem külön elrendelt személyszállítási feladat volt. A végrehajtásról készült jelentés szerint a 02-es oldalszámú H145M a Szolnok-Hadikikötő-Paks-Hadikikötő-Szolnok útvonalon hajtotta végre a feladatot. A gép négy felszállást végzett, összesen 2 óra 39 percet repült.

A Honvédelmi Minisztérium által most megküldött dokumentumok között van egy olyan irat is, amely a helikopterdandár korábbi csomagjában nem szerepelt: az utaslista. E szerint a 02-es H145M fedélzetén Magyar Péter, Ruszin-Szendi Romulusz és Kun Szabó István altábornagy utazott.

A paksi tiltott légtér igénybevételéhez külön hatósági engedély is készült. A Közlekedési és Beruházási Minisztérium határozata szerint a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Műveleti Parancsnoksága augusztus 11-én nyújtotta be az LHP1 tiltott légtér eseti igénybevételére vonatkozó kérelmet. A határozat az igénybevétel célját „Kormányfő szállítás az érintett miniszter javaslatára” megnevezéssel rögzíti. A hatóság az igénybevételt engedélyezte. A határozat ugyanakkor külön rögzíti, hogy a hatóság vizsgálata nem terjedt ki az LHP1 tiltott légtérben végzett repülés nukleáris biztonsági kockázatának értékelésére.

Mind a helikopterdandár, mind a Honvédelmi Minisztérium ugyanazt az önköltségszámítást küldte el lapunknak. A dokumentum megnevezése szerint a kalkuláció „Légi személyszállítás - H145M típusú airbus-val”, helye és időpontja pedig Paks, 2026.08.12. A költségtáblázat többek között 210 liter, közúti járműhöz elszámolt üzemanyagot 138 632 forint értékben, valamint 890 liter, légi járműhöz elszámolt üzemanyagot 390 384 forint értékben tartalmaz. A személyi juttatások összege 611 464 forint, a járulékoké 79 490 forint. Az iratban szereplő összes önköltség 1 226 772 forint. Az irat önköltségszámítás, nem számla vagy kifizetési bizonylat. Az önköltségszámítás nem választja külön az út nélkül is felmerülő és a kizárólag az út miatt keletkező költségeket.

A Magyar Honvédség azt is közölte lapunkkal, hogy a szállítás előtt nem készült előzetes összehasonlítás a légi szállítás és más közlekedési lehetőségek idő- és költségvonzatáról.

A tervezés fázisában van a javítóintézetek működtetésének reformja, ennek első lépése, hogy a büntetés-végrehajtástól visszakerülnek a gyermekvédelembe – írta lapunknak a szociális minisztérium. A Szőlő utcából kiköltöztetett 59 fiatal közül 33-an már szabadlábon vannak vagy bűnügyi felügyeletbe kerültek.