Budapest;tüntetés;izraeli-palesztin konfliktus;Komáromy Gergely;

A demonstráció szervezője, Komáromy Gergely zenész, aktivista még egy 2019-es felvételen

Palesztinbarátok a Szabadság téren: minden második tüntetőre jutott egy rendőr

A vasárnapi Izrael-ellenes tüntetés szervezőjének meggyőződése, hogy a sóletfesztivál látogatóinak többsége is cionista.

„Nem a mi szégyenünk, hanem a többség szégyene, hogy ilyen kevesen vagyunk” – vigasztalta vasárnap kora délután a Szabadság téren tartott palesztinbarát demonstráció mintegy hatvan-hetven résztvevőjét a szervező, Komáromy Gergely zenész, művésznevén G Ras.

A tüntetés helyszíne eredetileg a Városháza park lett volna, de kiderült, hogy ugyanabban az időpontban ugyanott rendezik meg az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) szokásos sóletfesztiválját. G Ras többször hangsúlyozta: az, hogy végül a Szabadság térről induló vonulásuk útvonala is elkerüli a zsidó gasztronómiai rendezvényt, nem rendőrségi tiltás következménye, hanem az ő kérésére történt.

Lapunknak G Ras amúgy kifejtette, meg van győződve arról, hogy a sóletfesztivál látogatóinak többsége is „cionista”, tehát támogatja Izraelnek, ennek az „etnovallási elnyomó entitásnak” a létét.

A megoldás szerinte az lenne, ha a Jordán folyótól a Földközi-tengerig minden egyes ember egyenlő jogokkal élhetne egy „szabad Palesztinában”: zsidók, muszlimok, keresztények, ateisták. Az általa „apartheid államnak” nevezett Izraelnek viszont „semmi keresnivalója nincs” egy szabad világban. G Ras értelmezésében az apartheid azt jelenti, hogy nincs teljes jogegyenlőség.

A zenész számára az LMBTQ-közösség melletti kiállás is fontos.

 Amikor arról kérdeztük, hogy megítélése szerint Gázában (ahol az azonos nemű férfiak közötti szexuális kapcsolatot törvény bünteti) megvalósul-e a melegek jogegyenlősége, közölte: először „fel kell szabadulnia Palesztinának” ahhoz, hogy később emberi jogi progresszióról tudjunk beszélni.

A BRFK előzőleg arról tájékoztatta a Népszavát, hogy G Ras a „legendás afroamerikai szabadságjogi aktivista Fred Hampton” születésnapjának apropóján jelentette be a demonstrációt. A bejelentésben Izraelről vagy palesztinokról nem tett említést. A Szabadság téri rendezvényen aztán Fred Hamptonról egyetlen szó sem esett, Izraelről és a palesztinokról viszont annál több.

„El a kezekkel a palesztinoktól!”, „Szabad Palesztinát! Bojkottáljuk Izraelt!” – ilyen és ehhez hasonló transzparensekkel, palesztin zászlókkal készültek a tüntetők. Olyan felirat, ami a békevágy jegyében az iszlamista terrorszervezetek ellen is tiltakozott volna, nem akadt. Egy Mohamed nevű szónok hosszan sorolta a napokban történt, Izraelnek tulajdonított jogsértéseket, amelyek esetenként halálos áldozatokkal jártak. A magát „magyar zsidóként” meghatározó G Ras kikérte magának, hogy Izrael a zsidóság nevében lép fel. 

Bírálta Karácsony Gergelyt, aki szerinte az izraeli propagandát mondja vissza, és felszólította a főpolgármestert, hogy ítélje el „a Gázában zajló népirtást”. A délután csúcspontjaként G Ras elénekelte a Hava nagila című népszerű zsidó dalt, csak éppen átírta a szövegét, hogy ily módon is „szabad Palesztinát” követeljen.

Az elhúzódó demonstráció végén a résztvevők elindultak a Szabadság hídnál lévő Fővám térre. Egyik rigmusuk kilógott a sorból: „Szeretjük a zsidókat, utáljuk a nácikat”. A nagy erőkkel biztosított rendezvényen nagyjából minden második tüntetőre jutott egy rendőr.

Közben a Városháza parkban jóval nagyobb volt a forgatag, annak ellenére is, hogy a pultok üresen álltak. A szervezők alábecsülték az érdeklődést: az elvileg este hatkor záró fesztiválon már délután fél háromra elfogyott az összes sólet. Idén – tudtuk meg a helyszínen – 6 ezer adaggal készültek, nagyobb mennyiséggel, mint tavaly, de ez is kevésnek bizonyult. Pedig úgy tervezték, ha netán felbukkannának palesztinbarát tüntetők, akkor ingyen megkínálják őket. Csak már nem lett volna mivel.

Egyébiránt néhányan valóban feltűntek azok közül, akiket a Szabadság téri demonstráción is látni lehetett. Nézelődtek kicsit, aztán megunták, és hazamentek.

Úgy látja, jelentős különbség alakult ki a Magyar Corvin-lánc Testület működése és az általa kívánatosnak tartott közéleti szerep között.