elszámoltatás;Transparency International Magyarország;Ligeti Miklós;Martin József Péter;Unger Anna;NVVH;

Martin József Péter: 2010-től gyorsult fel a korrupciós helyzet romlása

Martin József Péter: Óriási a várakozás, de az nem reális, hogy rövid időn belül rács mögé kerüljenek a korrupt bűnözők

A Transparency International Magyarország elnöke szerint a vagyonvisszaszerzésben hosszabb távon a 10-30 százalék közötti eredmény lehet reális, miközben az új hivatal sikerét elsősorban a konkrét ügyek előrehaladása mutatja majd.

Óriási társadalmi várakozás kíséri az elszámoltatást, de nem reális arra számítani, hogy nagyon rövid időn belül korrupt bűnözők kerüljenek rács mögé, vagy jelentős összegek térjenek vissza az államhoz - jelentette ki a Transparency International Magyarország elnöke a Népszava Törésvonal című műsorában.

Martin József Péter elmondta, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) megítélését végső soron az dönti majd el, hogy képes-e konkrét ügyekben előrelépést elérni. A szervezet vezetője sajnálja, hogy nem Ligeti Miklós lett az új hatóság elnöke, mivel kollégája mélyen ismeri a NER korrupciós mintázatait és konkrét ügyeit, valamint a hazai és a nemzetközi szabályozást is. Ugyanakkor hozzátette: a hivatal vezetésére jelölt Unger Anna munkáját csak a működés alapján lehet majd megítélni, mivel teljesen új intézményről van szó. Kifejtette, a hivatalnak alapvetően gyakorlatias szervezetként kell működnie. Két feladatot emelt ki: egyrészt a konkrét ügyek büntetőjogi továbbvitelét, akár feljelentésekig, másrészt a vagyon útjának feltárását, amely adott esetben polgári jogi megállapodásokhoz és vagyonvisszaszerzéshez vezethet. A szervezet kész arra is, hogy korábban feltárt ügyeket és közérdekű adatigénylésekkel megszerzett dokumentumokat átadjon a hivatalnak, akár a lélegeztetőgépek beszerzésével kapcsolatos anyagokat is.

Martin József Péter szerint érthető, ha a politika és az új hivatal igyekszik mérsékelni az azonnali elszámoltatással kapcsolatos várakozásokat. Azt azonban nem lehet előre kijelenteni, hogy éveken át biztosan nem születnek jogerős ítéletek. Ehhez szerinte az igazságszolgáltatás teljes spektrumának függetlenségére van szükség, az ügyészségtől a Kúriáig. Úgy fogalmazott, számos ismert ügyben nem a nulláról kell elindulni, mert a Transparency International Magyarország és tényfeltáró újságírók már jelentős mennyiségű információt feltártak.

Példaként a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyét említette, ahol több mint másfél éve nem történt gyanúsítás, noha az ügyben szerinte már sok részlet ismert. Arról beszélt, hogy nagyjából 500-600 milliárd forint került ki az MNB könyveiből, és legalább ennek a fele elveszett. A gyanúsítás elmaradását kizárólag annak tulajdonította, hogy a korábbi intézményrendszer - mindenekelőtt az ügyészség - nem végezte el a feladatát, és falazott a korrupt elkövetőkre.

A vagyonvisszaszerzésnél Martin József Péter külföldi példák alapján hosszabb távon 10-30 százalék közötti arányt tart reálisnak. Ha az ügy büntetőjogi szankcióval is jár, szerinte gyakran inkább 10 százalék körüli a visszaszerezhető vagyon aránya, míg más esetekben 30 százalék is jó eredmény lehet. Egyéves távlatban azt várná, hogy álljon fel a 150-200 fős hivatal, induljanak el az ügyek, és szemmel látható, akár százmilliárdos nagyságrendű összeg kerüljön vissza az államhoz.

A korrupciós csatornák felszámolásáról azt mondta, egyik napról a másikra nem lehet minden korábbi konstrukciót megszüntetni. Ezzel összefüggésben az autópálya-, hulladék- és kaszinókoncessziókat említette, amelyek továbbra is hatályban vannak, bár szerinte mindhárom területen történt előrelépés. Úgy látja, a kormány részéről megvan a szándék a korrupt közpénzcsatornák lezárására, a kérdés az, milyen idő alatt és milyen módszerekkel lehet ezt végrehajtani.

A korábbi fideszes intézményi befolyás felszámolásáról a Transparency International elnöke azt mondta, a folyamat elindult, de még messze nem ért véget. Pozitív fejleményként értékelte az államfő személyének megváltozását és a legfőbb ügyész távozását, ugyanakkor a Kúriánál, az Állami Számvevőszéknél és a Gazdasági Versenyhivatalnál is további változásokat tart szükségesnek. Szerinte akkor lehet rendszerváltásról, és nem pusztán kormányváltásról beszélni, ha ezek az intézmények valódi fékként és ellensúlyként működnek.

Az augusztus 20-i  rendezvényszervezéssel kapcsolatos közbeszerzésről azt mondta, ebben az esetben több korrupciós kockázat is látszik, köztük a verseny szűkítésének és az összejátszásnak a veszélye. Megnyugtatónak nevezte, hogy a Belügyminisztérium vizsgálatot indított, de hangsúlyozta: az időszűke nem adhat felmentést a korrupció alól. Azt várja, hogy pártatlan vizsgálat tisztázza a történteket, és jogsértés esetén legyen következmény. Martin József Péter szerint ugyanis nem az a kérdés, hogy létezik-e korrupció, hanem az, hogy van-e neki következménye.

Francsics Imre ügyvéd – aki pályázott az újonnan felállítandó hatóság elnöki posztjára – a lapunknak adott interjújában azt mondta, az NVVH-nak a hivatalnak nemcsak az eltűnt közvagyont kell visszaszereznie, hanem olyan rendszert is ki kell dolgoznia, amely a jövőbeni visszaéléseket megnehezíti.