Varga Mihály szerint az MNB „más kávéház", mint előző munkahelye, az általa másfél évvel ezelőttig vezetett Pénzügyminisztérium volt. A jegybank jelenlegi elnökének keddi kijelentése korántsem hízelgő elődje, Matolcsy György 12 esztendős időszakára nézve. Érvényes lehet a monetáris politikára éppúgy, mint az MNB feladatkörétől idegen s a gyanú szerint igen jelentős károkat okozó egyéb tevékenységre is.
Annak ellenére, hogy egyes sajtóorgánumok rendkívüli bejelentést vártak a keddi kamatdöntő ülés után Varga Mihálytól, ez elmaradt. Az MNB továbbra is kiszámítható monetáris politikát folytat, az infláció folyamatos, a legmerészebb prognózisokat is cáfoló csökkenését követve az alapkamatból is vágtak 0,25 százalékot, így most 5,5 százalékos lett a ráta.
Sokan csodálkoznak azon, hogy a magas költségvetési hiány ellenére a választások óta a magyar gazdaság mutatói kedvezőek, számos uniós tagállamét is felülmúlják. A legfontosabb élelmiszerárak mérséklődnek az egy évvel ezelőttihez képest, és a 2022-est is felülmúló aszály nyomán sem várható a háztartások kiadásait megrengető áremelés. A közel-keleti feszültség és a szomszédunkban dúló háború ellenére, bár a rossz kilátások mindkét fronton elhúzódónak látszanak, és már eddig is a kőolaj és a nyersanyagok világpiaci árának mérsékelt emelkedéséhez vezetettek, mindezek hatása a magyar gazdaságra csak mérsékelt volt.
Ennek oka a kormány azon elkötelezett szándéka, hogy 2030-ra teljesüljenek az euróbevezetés feltételei.
Ez a forint árfolyamának csaknem stabilitásához vezetett, a kedvezőtlen külső körülmények pedig nem a magyar deviza gyengülését eredményezték, hanem csak az árfolyam hullámzását. Igaz, mivel mind az Európai Központi Bank, mind az amerikai Fed esetleg több alkalommal is kamatemelést hajthat végre, ez oda vezethet, hogy a feltörekvő piacokon – ide tartozik Magyarország is – megkezdődhet a tőke egy részének kivonása. Annak ellenére, hogy hazánk kockázati megítélése stabil, ami kedvező.
Az MNB biztos abban, hogy 2027-ben is a 3 százalékos inflációs cél alatt marad a magyarországi pénzromlás üteme, ami már csak azért sem merész jóslat, mert júliusban mindössze 1,2 százalékot emelkedett a fogyasztói árindex. Hasonlóan biztató adatra nagyon régen volt példa. A jegybank éppen ezért azt vizsgálja – a döntés szeptemberre várható –, hogy ezt a 3 százalékos inflációs célt is mérsékeljék. Ezzel is követnék az euróövezet példáját, ahol 2 százalékos ez a mutató.
Ilyenre is ritkán volt eddig példa: az MNB optimista, de óvatos. Lehet, hogy a következő kamatvágásra majd várni kell.