– Sárkány ellen sárkányfű esete, mivel a 21. század nagy problémája, hogy a mesterséges intelligencia jött, látott, és manipulálni kezdte a konszenzust. Magyarul propagandát gyártott. De mi van, ha megfordítjuk, és azt mondjuk, hogy direkt használjunk AI-t arra, hogy mi alakítsuk a saját konszenzusunkat, kvázi uraljuk? – fogalmazott lapunknak Szabados Levente adattudós és AI-szakértő.
Radnai Márk, a működő és emberséges Magyarországért felelős kormánybiztos még múlt héten jelentette be, hogy új társadalmi egyeztetési platformot indítanak Közhang néven. Az oldalt egy nonprofit magáncég fogja üzemeltetni, és egyelőre nem állami forrásokból valósul meg. Állítása szerint a felület szakít a hagyományos kérdőívek, petíciók formáival: célja nem pusztán a beérkező álláspontok összegyűjtése, hanem az is, hogy segítsen a felvetett társadalmi kérdések mélyebb megértésében.
Radnai Márk: A társadalmi egyeztetés nem az, hogy két választás között néha megkérdezzük az emberek véleményétRadnai Márk új víziót adna a Tisza SzigeteknekA Közhang működése több egymásra épülő szakaszból áll majd. A résztvevők elsőként egy adott témához kapcsolódó bevezető és háttéranyag segítségével tájékozódhatnak, ezt követően pedig egy interaktív, történetalapú felületen oszthatják meg saját véleményüket és javaslataikat. Ezek után a rendszer elemzi a beérkezett hozzászólásokat, és feltárja a közös mintázatokat és összefüggéseket. Az összegyűjtött anyagot ezután független szakértők dolgozzák fel és értelmezik. Az eredményeket nyilvánosan, közérthető formában mutatják be, majd ezek alapján konkrét javaslatok is készülhetnek, amelyeket a döntéshozókhoz továbbítanak. A tervek szerint a felhasználók a teljes folyamatot nyomon követhetik a platformon, ráadásul a részvételhez nem lesz kötelező a regisztráció, anonim módon is lehetőség nyílik a bekapcsolódásra.
Szabados Levente ugyanakkor hangsúlyozta, hogy egyelőre nem tudni pontosan, milyen mechanizmus alapján működik majd a platform. Úgy véli, amennyiben a készítők alaposan áttekintették a témához kapcsolódó szakirodalmat, az oldalon elérhető információk alapján valószínűsíthető a mesterséges intelligencia bevonása.
– A gyakorlatban ennek sok formája lehetséges, de én alapvetően úgy képzelném, hogy a véletlenszerűen kiválasztott embereket tíz-húsz fős chatszobákba terelik, ahova egy AI-ügynököt is elhelyeznek. Az ő feladata ebben a helyzetben az lenne, hogy elősegítse a beszélgetést, illetve moderálja is. Például visszafogja azt, aki túlságosan magához ragadja a szót, és arra is ügyeljen, hogy a résztvevők ne használjanak olyan nyelvezetet, amely másokat elriaszthat vagy kizárhat a beszélgetésből. A csoport végül eljuthatna valamilyen közös állásponthoz, amelyet az AI-ügynök továbbvihetne a következő szintre, ami akár az is lehetne, hogy az AI-ügynökök egymással folytatnak utána párbeszédet. Végül pedig ez kerül szakértők, és legvégül a kormány elé – összegezte Szabados Levente az elképezést, amelyre noha
konkrét példa (ellenőrzött tudományos kísérleteken túl) nem akad, nagyon hasonló megoldás igen, mégpedig Tajvanon. Könnyen lehet, hogy ennek elemei is visszaköszönnek majd a Közhangon.
Az ottani ötlet Audrey Tangtől jött, aki a 2014-es Napraforgó mozgalom (amely a kínai kereskedelmi megállapodás ellen alakult) idején a civil hackerközösség egyik meghatározó alakja volt, és a tiltakozásokban is jelentős szerepet vállalt. Később digitális miniszter lett belőle, és az ő nevéhez fűződik a vTaiwan nevű platform, amely gépi tanulás segítségével képes feltérképezni, hogyan rendeződnek egymáshoz a különböző vélemények egy adott vitában. A résztvevők közötti közvetlen interakció ebben a modellben korlátozott, a felhasználók egy-egy állításról alapvetően háromféleképpen nyilváníthatnak véleményt: egyetérthetnek vele, elutasíthatják, vagy saját javaslatot fogalmazhatnak meg. Mindezt pedig a kormányzati döntéshozatalba is becsatornázták, így 2015 és 2018 között 26 ügyet dolgoztak fel a platformon keresztül, például az Uber szabályozása vagy az interneten keresztül történő alkoholértékesítés kérdése.
Szabados Levente szerint mindez nagyon bátor lépés a Tiszától, és érdemes úgy tekinteni a mesterséges intelligencia bevonására, mint ami képes elősegíteni a képviseleti demokráciát, hiszen sok ember véleményét képes eljuttatni a döntéshozókhoz.
– Nem úgy kell ezt elképzelni, hogy a végén beküldjük az AI-ügynököket a parlamentbe, de arra nagyon is alkalmas, hogy kinyerje az emberek véleményének esszenciáját, akár a közmédia megújításáról – mondta, majd hozzátette azt is: szintén kulcskérdés, hogy a felületen milyen lesz a tájékoztatás jellege. – Ennyiben ez egy roppant érzékeny dolog, mert
hogy ki a felkelő, ki a terrorista, ki a szabadságharcos és ki az elnyomó, finoman szólva is nézőpontfüggő volt a történelem során. Vagyis a tájékoztatás esetén az ördög mindig a részletekben rejlik.
A kérdés az lesz, hogy milyen információk kerülnek a rendszerbe, és milyen szempontok alapján. Mert mindez elvihető olyan irányba is, mint a nemzeti konzultáció volt, csak esetleg nem olyan nevetségesen nyilvánvaló módon, hanem finomabb megfogalmazással. Tehát ha már van egy felismerhető irányultság, ha nem objektív az alapozás, akkor az egész nem sokat ér. De nem gondolom, hogy ez így lesz, csak a lehetősége megvan – fogalmazott a szakértő.
Szabados Levente arra is felhívta a figyelmet, hogy természetesen ennek is megvannak a kiberbiztonsági veszélyei, mondhatni egy hatalmas céltábla a kiberbűnözők számára, amiért több szakmabeli is megfogalmazta aggályait. Emellett gondot okozhat az is, hogy az anonimitás mellett miként lehet megoldani, hogy ne botok kommunikáljanak, amelyek torzíthatják a végeredményeket. – Ezek mellett is az egész kezdeményezés egy iszonyúan kemény bizalmi feladat: lásd nemzeti konzultáció, tehát hogy „tényleg kíváncsiak lesznek-e arra, amit mondunk, vagy csak az számít, ha ugyanazt gondolod, mint ők.
Nem gondolom, hogy mindenről meg kellene kérdezni az embereket. Szakmaiságuk vagy demokratikus tartalmuk miatt léteznek olyan témák, amelyeket egyszerűen nem szabad megkérdőjelezni.
Megjegyzem, én Németországban élek, és itt vannak olyan részek az alkotmányban, amelyeket ha fene fenét eszik, akkor sem lehet megváltoztatni. Akár az emberi jogokhoz kapcsolódóan. Azt hiszem, a népuralom határa valahol itt húzódik meg” – tette hozzá.
